Jaroslaw Kaczynski és a Jog és Igazságosság az elmúlt hetekben azt kezdte el kommunikálni, hogy jelenleg nincs működőképes törvényhozása Lengyelországnak, és a Donald Tusk vezette kormány megszegi az alkotmányt. Ugyanakkor ez nem az első alkalom, hogy a jobboldali-konzervatív párt ezt a narratívát próbálja felépíteni, ráadásul a múltban ezzel sikeresek is voltak.
Ugyan még nem kezdődött el a 2024. április 7-én és 21-én tartandó lengyel önkormányzati választások hivatalos kampányidőszaka, a nyolc év után ellenzékbe szoruló jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nemrég országjárásba kezdett, aminek nyitánya elnökük, Jaroslaw Kaczynski lublini rendezvénye volt.
Kaczynski a Varsótól 170 kilométerre fekvő városban változatos témákról beszélt: szót ejtett az atomenergiáról, a szerinte káros, tervezett uniós szerződésmódosításról, a szexuális kisebbségekről, a gyűlöletbeszédről, ezenkívül értekezett az olvasata szerint alkotmányellenesen átalakított lengyel köztévéről, a TVP-ről és a lengyel médiahelyzetről is.
Kaczynski azzal vádolta meg Donald Tusk kormányát, hogy a médiapluralizmus eltörlésén fáradoznak, és azt ígérte, pártja minden eszközt be fog vetni ez ellen.
A sajtóhírek szerint az utóbbi időben a visszavonuláson gondolkodó pártelnök azt állította, Donald Tusk nem szeretné, ha minden lengyelhez eljutnának az információk, és szerinte a kormány médiapolitikája a kommunista időket idézi.
Beszéde egy pontján azt is felvetette, hogy egy új, jobboldali kereskedelmi tévé még sikeres is lehetne, amennyiben Tuskék azt engednék, és azt ígérte, először meg fogják nyerni a harcot a lengyel köztévéért, majd pedig létrehoznak egy mindenki számára elérhető és ingyenes kereskedelmi tévét.
Azonban beszédének kulcsmozzanata az elmúlt hetek PiS-es narratívájának az ismétlése volt, miszerint Lengyelországban jelenleg nincs alkotmány, és nincs legitim törvényhozás,
amit szerinte kizárólag új választásokkal lehetne megoldani. Ezzel egyébként Kaczynski egy már korábbi PiS-es toposzt melegít újra, méghozzá egy, már a 2010-es előrehozott elnökválasztás után évekig szajkózott üzenetet, miszerint az állam és a jelenlegi kormány illegitim.
A PiS elnöke nem először nyúl karrierje során a valóság átszabásához vagy egyenesen összeesküvés-elméletek terjesztéséhez.
A 2010-es előrehozott elnökválasztás után – ahol a jelenleg kormányzó PO jelöltje, Bronislaw Komorowski magabiztosan győzedelmeskedett a szmolenszki repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski felett – Kaczynski sokáig azt állította, hogy ikertestvére haláláért Oroszország mellett az akkor miniszterelnöki posztot betöltő Tusk a felelős, legalábbis ha jogilag nem, politikailag – emiatt az elnökválasztás után sokáig illegitimnek nevezte mind az elnököt, mind Tuskot, akiket arra szólított fel, hagyják ott a lengyel politikát.
A szmolenszki tragédia pedig mélyen beleivódott a lengyel politikába: a sokkhatást követően
az addig egymásra ellenfélként tekintett pártok azóta véres ellenségnek tartják a másikat, ráadásul Kaczynski úgy gondolja, ikertestvérét legnagyobb politikai ellenfele gyilkoltatta meg.
A tragédia után több összeesküvés-elmélet is terjengett, hogy valóban mi is történhetett az akkori lengyel elnököt szállító repülőgéppel – voltak, akik mesterséges ködről, mások előre elhelyezett bombáról értekeztek, és voltak olyanok, akik szerint Oroszország lőtte le. Viszont egy mindegyikben közös volt: Tuskék nem akadályozták meg a katasztrófát, ezért őket terheli a felelősség.
Utóbbinak egyik legnagyobb szószólója maga Kaczynski volt, aki az elvesztett elnökválasztás után egészen 2018 áprilisáig havonta gyűlést rendezett a tragédia miatt – összesen 96 alkalommal, azaz minden egyes áldozat után egyet.
A PiS 2015-ös dupla győzelme (májusban az elnökválasztáson az általuk támogatott Andrzej Duda, októberben a parlamenti választáson pedig a PiS győzött) után egy új vizsgálóbizottságot is létrehoztak, az előző kormány alatt készített jelentéseket tartalmazó honlapot törölték, a tragédiában elhunyt 96 személy közül többet exhumáltak.
Az ügyben még a főügyészség is vizsgálatot folytatott, ami öt korábbi kormányzati tisztviselőt gondatlansággal vádolt meg, míg a honvédelmi miniszter 2017-ben arról értekezett, Tusk és Putyin összejátszhatott. A mostani kormányváltás után a bizottság munkáját leállították, mivel kiderült, a bizottság néha az adatok machinálásával próbálta alátámasztani állítását, miszerint a szerencsétlenség egy előre eltervezett merénylet volt.
Kaczynski és a PiS 2010 után folyamatosan arról értekezett, hogy a PO-kormány illegitim, azonban akkoriban másképp nézett ki a lengyel politika. A 2008-as gazdasági válság és az arra adott elégtelen kormányzati válaszok miatt a választók változást akartak, így mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon a PiS-nek szavaztak bizalmat.
Ugyanakkor jelenleg a frissen kormányra kerülő PO ellen nincs akkora ellenszenv, ráadásul, mint a tavaly októberi választási kampány során, a PiS most is kizárólag a bázisszavazóit tudja csak elérni üzeneteivel.
Ez pedig a közvélemény-kutatásokon is meglátszik: a választások óta eltelt időszakban a kutatások átlaga szerint a PiS támogatottsága folyamatosan csökkent, míg Tuskék pártjának támogatása stagnált – e trend részben annak is köszönhető, hogy a PiS annak ellenére próbálkozott meg kormányalakítással, hogy már a választás után tudni lehetett, matematikailag semmi esélye sincs, hogy Morawiecki kormányát a szejmben megszavazzák.
Ráadásul a lengyel köztévé kapcsán a médiahelyzetről kommunikált narratívájukat is csak a PiS-szavazók fogadják el – a nem PiS-re vagy Konföderációra szavazó lengyelek úgy látják, a TVP a reformja óta sokkal kiegyensúlyozottabb lett.
Így jelenleg nem valószínű, hogy a mostani országjárással és ezen narratívájukkal képesek lehetnek maguk mellé állítani a lengyelek többségét.
(Borítókép: Jaroslaw Kaczynski 2024. január 26-án Varsóban. Fotó: Omar Marques / Getty Images)