Hiába kérte fel kormányalakításra a választásokat megnyerő Jog és Igazságosságot (PiS) a párt által támogatott köztársasági elnök, mivel a PiS a választások után elvesztette a Szejmben a többségét, így Mateusz Morawieckinek nem szavaztak újabb négy évre bizalmat. Az alkotmány szerint ebben az esetben a Szejm dönthet a jelöltről, ők pedig Donald Tusk-ot választották.
Kicsivel 17 óra 20 perc után folytatódott a Szejm december 11-i ülése, miután a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Adrzej Duda köztársasági elnök által felkért miniszterelnök-jelölt, a PiS-es Mateusz Morawieckinek nem szavaztak bizalmat a képviselők – mint lentebb írtuk, Morawiecki kevesebb szavazatot kapott, mint amennyi mandátummal rendelkezik az október 15-i választások után a PiS-szel közösen induló Egyesült Jobboldal listája.
Így a lengyel történelem folyamán először fordult elő, hogy a köztársasági elnök helyett a Szejm kér fel egy miniszterelnök-jelöltet.
A szünetet követően először a KO képviselője, Borys Bodka szólalt fel, aki leginkább arra húzta fel beszédét, hogy október 15-én a választók egyértelmű üzenetet küldtek, és amellett érvelt, hogy
Lengyelországnak egy igazi miniszterelnökre van szüksége, egy emberre, aki felelősséget vállal tetteiért.
Beszéde végén ezenkívül bejelentette, hogy összesen 248 képviselő írta alá javaslatát, hogy Donald Tuskot válasszák meg miniszterelnöknek.
Tusk jelölését a PiS ellenezte: a korábbi védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak beszédében Tusk korábbi miniszterelnöksége idején tapasztalható vélt vagy valós probémákra hívta fel a figyelmet, ezenkívül azzal vádolta meg az Európai Tanács egykori elnökét, hogy meg fogja szegni a választási kampány alatt tett ígéreteit.
Szintén támogatta Tusk jelölését a vele közös kormányzásban már megegyező pártok: a centrista-civil Polska 2050, az agráriárus Lengyel Néppárt (PSL), illetve a Lewica is. A vitán a PiS-en kívül egyedül a választáson leszereplő, gazdaságilag libertariánus, kultúrpolitikailag szélsőjobboldali Konföderáció ellenezte – felszólalójuk, Grzegorz Braun a PiS-re és Tusk pártjára, a PO-ra utalva arról beszélt, a pestist nem lehet kolerával gyógyítani.
A vita után – ami alatt a többi képviselő hasonló érvek mentén szólalt fel –, a Szejm szavazott is Tusk jelöléséről,
VÉGÜL 248 IGENNEL ÉS 201 NEMMEL, TARTÓZKODÁS NÉLKÜL TUSK-OT KÉRTÉK FEL MINISZTERELNÖKNEK.
Azaz a jelenlévő PiS-es képviselőkön kívül a Konföderáció ellenezte, hogy a 2007 és 2014 között e tisztséget már betöltő Tuskot jelöljék miniszterelnöknek.
Az előzetes tervek szerint Tuskot december 13-án, szerdán fogadja majd a Szejmben egyébként személyesen jelen lévő Andrzej Duda köztársasági elnök, aki ekkor fogja majd felkérni a kormányalakításra – a Tusk-vezette Polgári Koalíció (KO) és az előző ciklusban ellenzéki szerepet betöltő többi párt, a centrista-civil Polska 2050, az agrárius Lengyel Néppárt (PSL), illetve a több baloldali pártot összefogó Lewica már korábban megegyezett a közös kormányzásban, illetve még a kormány összetételében is.
Az Európai Tanács, illetve az Európai Néppárt (EPP) egykori vezetője, Tusk a parlamenti ülés szünetében a TVN24-nek arról beszélt, hogy „eljött az ideje egy boldog Lengyelországnak” és programját kedden reggel tízkor fogja ismertetni a Szejmben, amiről ezután a képviselők szavazni fognak. Ezenkívül azt is kijelentette, ha Duda valóban felkéri miniszterelnöknek már 13-án, akkor első hivatalos útja a december 14–15-i EU-csúcs lesz majd Brüsszelben.
Korábban írtuk:
Bemutatta kormányprogramját a Szejmben a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) két hete kormányalakításra felkért miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki, aki beszédében leginkább az előző ciklusok eredményeiről beszélt, mintsem konkrét jövőbeni tervekről.
Ennek oka – mint azt az október 15-i parlamenti választás után az elemzésünkben írtuk –, hogy a PiS-nek nincs valós esélye, hogy a kormányalakítási kísérlete sikeres legyen: mivel a választás után a 460 fős Szejmben elvesztették a többségüket, koalíciós potenciálja pedig az elmúlt ciklusok konfrontatív politikája, majd a rendkívül személyeskedő, polarizált kampányok miatt nincs, így esélytelen volt, hogy a parlament bizalmat szavaz a kormányfőnek.
Ez pedig így is történt: két hete ugyanis hiába mutatta be kabinetét,
Morawiecki újabb kormányát nem szavazta meg a törvényhozás – 190 igen mellett 266-an szavaztak nemmel.
Azaz Morawiecki kevesebb szavazatot kapott, mint ahány képviselője van a PiS-nek és a vele közösen induló Egyesült Jobboldal listának – a 194 képviselőjükből négyen nem voltak a teremben, köztük a Szuverén Lengyelország elnöke, az előző ciklusban igazságügyminiszteri posztot betöltő Zbigniew Ziobro. Rajtuk kívül a többi párt minden képviselője Morawiecki ellen szavazott.
Így pedig az alkotmány alapján a PiS által támogatott Andrzej Duda köztársasági elnöktől a Szejmhez került a miniszterelnök-állítás folyamata – a történelem során először –, ami kapcsán az előző ciklusban ellenzékben politizáló pártok, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO), a Harmadik Út néven közös listán induló centrista-civil Polska 2050 és az agrárius Lengyel Néppárt (PSL), illetve a baloldali pártokat összefogó Lewica már korábban bejelentette, hogy a közös jelöltjük az uniós politikából Lengyelországba visszatérő Donald Tusk lesz.
A házelnök, a Polska 2050-es Szymona Holownia 17:15-re hívta vissza a képviselőket, amikor szavazni is fognak az új miniszterelnök személyéről – emiatt egyébként egy kicsit össze is szólalkozott egy PiS-es képviselővel, Piotr Glinskivel, aki szerint gorombaság, hogy nem rekesztették be mára az ülést.
A bizalmi szavazás előtt Mateusz Morawiecki prezentálta kormányprogramját, azonban közel másfél órás beszéde több témát is érintett: az inkább kampánybeszédnek felérő szakpolitikai ígéretek (nyugdíjemelés, atomenergia, szociális kiadások növelése) mellett leginkább arról adott számot, hogy az előző ciklusban kormánya szerinte mit ért el, vagy min lehetne még javítani, ezenkívül pedig arra kérte a lengyeleket, hogy vessenek véget a polarizációnak.
Be kell fejeznünk a lengyel–lengyel háborút. Mindenkit erre kérek, beleértve magamat is. Vessünk véget ennek a háborúnak, készítsük elő a párbeszédet. Lengyelország jövője együttműködésünkből, bölcsességünkből és szívünk mélységéből fog megszületni
– zárta kormányprogramját bemutató beszédét a PiS-es miniszterelnök, aki ugyanakkor maga is hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel politika ennyire polarizálttá váljon.
Beszéde után a többi párt felszólalói váltották egymást: a PiS részéről a pártvezér Jaroslaw Kaczynski szólalt fel, aki leginkább azon elmélkedett, hogy szerinte az 1989–2015 közötti időszak között a lengyel kormányzást a különböző csoportok közötti együttműködés jellemezte, 2015 után pedig értékalapú kormányzás volt. Ezenkívül kijelentette, ha megválasztják Morawieckit, ha nem, a PiS továbbra is harcolni fog a saját programjáért.
A KO-tól Barbara Nowacka értékelte Morawiecki beszédét a pódiumon, aki szerint Morawieckinek egy szavát sem lehet elhinni, mert hazudik – a felszólalásokat követő vitán egyébként emiatt részt sem vettek a kormányzásra készülő ellenzéki pártok –, ezenkívül azzal vádolta meg, hogy miközben erős Lengyelország és Európa építését ígérte, de
Európában káoszt okoz Orbán Viktorral és Giorgia Melonival együtt. Az egyetlen szövetségese Orbán Viktor maradt, aki Putyinnal ölelkezik.
Beszédét pedig azzal zárta, hogy szerinte a PiS sokat tett a lengyel közbeszéd romlásáért – többek között az állami televízió, a TVP szerkesztési gyakorlatát említette, ami az előző nyolc ciklusban a kormány szócsövévé vált.
A Polska 2050 részéről Michal Kobosko arra tett ígéretet, hogy „az október 15-én születő generáció tagjaként” védeni fogják a demokratikus és fair Lengyelországot, míg a centristákkal közösen induló parasztpártos Krzysztof Paszyk azzal vádolta meg Morawieckit, hogy előző kormányzását a „kizárások, gyűlölet és a hazugságok” jellemezte, és a lengyelek szerinte erre mondtak nemet október 15-én.
A gazdaságilag libertariánus, kulturálisan szélsőjobboldali Konföderáció társelnöke, Slawomir Mentzen a többiekhez hasonlóan szintén kampánybeszédet tartott – Mentzen arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt nyolc évben a PiS a középosztállyal hadakozott, miközben kiszolgálta a nemzetközi cégeket.
A pártok felszólalása után a képviselők intézhettek kérdéseket Morawieckihez,
azonban a kormányzásra készülő, eddigi ellenzéki pártok távol maradtak a vitától, a 107 kérdés szinte kizárólag az előző ciklus kormánypárti padsoraiból érkezett.
Az ellenzéki pártok, a KO, a Polska 2050, a PSL és a Lewica tagjai azzal magyarázták távolmaradásukat, hogy szerintük Morawiecki amúgy is hazudna, ezenkívül azt ígérték, kedden valódi kormányprogramot hallhatnak majd – utalva arra, hogy Morawiecki sikertelen kormányalakítása után a Szejm jelöl ki miniszterelnököt, akit – mivel a négy párt együtt egy kényelmes többséggel rendelkezik – ők jelölnek ki.
A kérdések után és a szavazás előtt ismét Morawiecki kapta meg a szót, aki a közel egy órán keresztül lényegében csak az előző beszédének tartalmát ismételte meg, leginkább arról beszélve, hogy szerinte kormányon mit értek el, és mit terveznének a jövőben. Elmondása szerint mindössze egy dolgot bán az előző ciklusból: hogy a koronavírus-járvány alatt a parkokat és a temetőket bezárták. Mint mondta, ha visszamehetne a múltba, akkor már nem így döntene.
Az alkotmány értelmében a két hete kormányalakításra felkért Morawiecki még a sikertelen bizalmi szavazás után benyújtja kormányának lemondását Andrzej Dudának, majd a Szejm jelöl egy új kormányfőjelöltet – az eddigi ellenzéki pártok már korábban bejelentették, hogy ez a személy a lengyel politikába visszatérő Donald Tusk lesz.
Ugyanakkor az alkotmány arról már nem szabályoz, hogy az elnöknek ezután mennyi ideje van felkérni a Szejm által kiválasztott jelöltet kormányalakításra,
azonban Duda még korábban kijelentette, hogy nem célja a folyamatnak az elhúzása – az Onet lengyel lap értesülései szerint erre december 13-án, szerdán kerülhet majd sor. Később az ülés szünetében a sajtónak ugyanerről beszélt a házelnök Holownia, aki az elnökkel való egyeztetése után elmondta, Duda a szerdát teljes egészében „kormányzattal kapcsolatos feladatokra” fogja fordítani.
Így Morawiecki második kormánya a lengyel köztársaság történetének legrövidebb kormánya: beiktatásuk után mindössze 16 napig irányították az országot – nem véletlen, hogy a miniszterek névsorából több, az előző ciklusban komoly pozíciót betöltő személy is kimaradt, ilyen például a sajtóhírek szerint pártelnöki ambíciókkal rendelkezőMariusz Blaszczak egykori védelmi miniszter.
Azzal, hogy a PiS miért húzta el Tusk kormányalakítási kísérletét, és ez hogyan kapcsolódik a párton belüli harcokhoz, bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
(Borítókép: Donald Tusk 2023. december 11-én. Fotó: Aleksandra Szmigiel / Reuters )