Egyre intenzívebbé, néhol már a helyi sajtó szerint is egyre groteszkebbé válik a lengyel parlamenti választási kampány, ahol a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az utóbbi időben az ellenzéki Polgári Platform (PO) mellett már külső kihívókat is vizionál: Brüsszel, Kijev és Moszkva után egy régi ellenfelet, Berlint vette elő a PiS és a lengyel közmédia.
Október 15-én tartanak parlamenti választásokat Lengyelországban, ahol hosszú idő óta először van reális esélye, hogy a lengyel politikába 2021-ben visszatérő Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) szövetségeseivel együtt ha nem is legyőzi, de megszorongassa a 2015-ben hatalomba visszakerülő, Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosságot (PiS) – a jelenlegi kutatások alapján a PiS ugyan megnyerné a választásokat, de nem lenne meg egyedül a többsége a 350 tagú Szejmben.
Ennek megfelelően a kampányok elég intenzívek: Donald Tuskék a hétvégén egymillió embert hívtak egybe, hogy így demonstráljanak erőt és szerezzenek lendületet a kampányhajrára, miközben a PiS a szokásos témái mellett többek között Tuskot úgy próbálja beállítani, mintha az egykori Európai Tanács-elnök, illetve az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjának vezetője Brüsszel mellett Berlin és Moszkva beépített embere lenne.
Ugyanakkor az nem jelenti azt, hogy a PiS kizárólag Tuskra irányítja a figyelmet. Hogy nagyobb tétet adjanak a választásoknak, a szokásos kampányeszközök (kampányígéretek, ellenfelet támadó negatív kampányok – köztük a másikat oroszpártisággal megvádolva) mellett külső ellenfeleket is talált: az Európai Unió mellett az ukrán gabona körüli ügyek miatt Kijevet is támadja, majd pedig az eddig is gyakran kampányelemmé váló Németország ismét előkerült a PiS környékén:
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter egyenesen a választásokba való beavatkozással vádolta meg a német kancellárt, Olaf Scholzot, amiért Scholz magyarázatot vár a lengyel vízumbotrányra.
Rau Scholz e felvetésére közleményben reagált a leánykori nevén Twitternek nevezett X-oldalán, ahol Scholz kijelentése szerinte sérti a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat. Emellett szerinte a vízumbotrány – amit nem nevezett nevén – egy lengyel belpolitikai ügy, így az arról szóló nyilatkozatokat a lengyel belpolitikába, illetve az október 15-i választásokra való beavatkozásaként értékeli. A jószomszédi viszony és a lengyel szuverenitás tiszteletben tartása érdekében arra kérte Scholzot, a jövőben tartózkodjon a hasonló kijelentésektől – ugyanezt ismételte meg később Mateusz Morawiecki miniszterelnök is.
Ugyanakkor nem ez az első eset, hogy a PiS a lengyel választásokba való beavatkozással vádolt meg német politikusokat, és hogy a PiS Németország-ellenes elemeket használ a kampányban: Kaczyński gyakran huzakodik elő azzal, hogy Németországnak jóvátételi díjat kellene fizetnie Lengyelországnak a második világháborúért, míg Morawiecki még a német EP-képviselőt, egyben az EPP-elnök Manfred Webert is kihívta volna az állítólagos beavatkozás miatt egy vitára, aki nem kért belőle.
Azonban a PiS kampányában nem kizárólag a német beavatkozás réme sejlik fel, hanem mindezzel a miniszterelnöksége idején Németországgal és az akkori kancellárral, Angela Merkellel jó kapcsolatot ápoló Donald Tuskot próbálják besározni.
Morawiecki egy közösségi médiában közzétett üzenetében Tuskot azzal vádolta meg, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökeként, majd az EPP élén is a németek érdekeit szolgálta, kiemelve, hogy Tusk szerinte a politikában gazdagodott meg.
Múlt héten az uniós migrációs paktum körüli viták kapcsán Tuskot Németország és az Európai Unió mellett még a migrációval is összekötötte, mondván: az egykori kormányfő pártcsaládja, az Európai Néppárt támogatja a migrációs paktumot, ezért bizonyára ő és a PO is. Ráadásul mivel az EPP elnöke a német Weber és EP-képviselőként Brüsszelben (és Strasburgban) dolgozik, ezért Tusk most bármit megígér a hatalomra kerülés érdekében, hogy aztán majd a német és brüsszeli érdeket kiszolgálhassa, ami szerinte Varsó és más lengyel városok menedékkérőkkel való elárasztása – állítja Morawiecki, aki szerint emiatt Tusk egy veszélyes ember.
Míg Kaczyński egy augusztusi videóban konkrétan azt állította, Tusk a németek embere és az ő segítségével privatizálnák a német cégek Lengyelországot.
De a PiS Jarosław Kaczyński főszereplésével egy olyan kampányvideót is készített, amiben szintén a lengyel belpolitikába való német beavatkozás, illetve a németek és Tusk közötti összejátszást implikálták.
A kampányvideóban Kaczyński azt játssza el, mintha Németország varsói nagykövetségéről telefonon keresnék a pártvezért, hogy tárgyaljon Olaf Scholzcal a lengyel nyugdíjkorhatár kérdéséről. A videó szerint ugyanis a kancellárt zavarná, ha az alacsonyabb lenne, mint Donald Tusk miniszterelnöksége idején volt 2007 és 2014 között, ezért telefonon egyeztetne a legbefolyásosabb lengyel politikussal az erről a kérdésről szóló, a parlamenti választással egy időben tartott népszavazásról. A rövid szóváltás után Kaczyński csak annyit reagál a német követség képzeletbeli munkatársának, mielőtt kinyomja a telefont:
A kancellár elnézését kérem, de ebben az ügyben a lengyelek döntenek a népszavazáson. Nincs többé Tusk, ezeknek a kéréseknek pedig vége
– azt implikálva ezzel, hogy a miniszterelnöksége idején Németországgal és az akkori kancellárral, Angela Merkellel jó kapcsolatokat ápoló Tusk az ország élén a németek kedve szerint kormányzott.
A kampányvideóra még a lengyel sajtó egy része is a groteszk jelzőt használta
Ugyanakkor Tuskot nem kizárólag a német, hanem az orosz érdekek képviseletével is vádolja a PiS, amiért a védelmi miniszter egy Tusk miniszterelnöksége idején keltezett – ám annak kidolgozását még az előtte lévő Kaczyński-kormány kezdte meg – dokumentum alapján azt állítja, Tusk egy orosz invázió esetén feladná Lengyelország keleti részét.
Ezeknél is erőteljesebb állítást tett a lengyel közmédia, a TVP egyik bemondója, aki a német és francia szakértők által közösen kidolgozott uniós intézményi reform felvetését úgy értelmezte, hogy annak a célja, Kijev segítségével megbuktatni a jelenlegi lengyel kormányt.
A bemondó nem az ukrán gabona körüli ügyekkel, illetve egymást perrel vagy a fegyvertámogatások leállításával megfenyegető kommunikációval magyarázza az utóbbi időben negatív irányba elmozduló lengyel–ukrán kapcsolatokat, hanem azzal, hogy Berlin és Párizs gyors uniós belépést ígért Kijevnek, azonban mivel ahhoz az uniós intézményeket meg kellene reformálni, amit Lengyelország ellenez, ezért „fordították át” Kijevet lengyelellenes álláspontra.
Lengyelország egyébként azt kritizálja – Magyarországhoz hasonlóan –, hogy a német–francia javaslat megszüntetné az Európai Tanácsban az egyhangú szavazást, amivel ellehetetlenülne a két V4-es ország vezetői által gyakran használt vétó vagy az azzal való a fenyegetőzés, amit az uniós döntéshozatal eredményének saját szakpolitikai vagy hatalomtechnikai célokból szoktak használni.
Hogy a lengyel kormánypárt miért használ a kampány során németellenes elemeket, és hogy ezzel tényleg be lehet-e sározni Tuskot, Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt kérdeztük.
Zeöld elmondta, hogy Németország történelmi okokból gyakran potenciális elnyomóként, a lengyel szuverenitás esetleges korlátozójaként jelenik meg kommunikációs szinten a lengyel belpolitikában – csakúgy mint Oroszország –, ráadásul kommunikációs szinten a PiS Berlint gyakran összemossa az Európai Unióval és annak döntéseivel is, így a németellenes elem nem újdonság egy PiS-kampányban.
Maga a Jog és Igazságosság németellenes kommunikációja nem új keletű – a 2005-ös köztársasági elnöki kampány óta időről időre visszanyúlnak ehhez, a mostani alkalommal azonban ez már körülbelül másfél éve zajlik
– fogalmazott Zeöld, aki emlékeztetett, a 2005-ös elnökválasztás második fordulójában került elő egy fotó Tusk nagyapjáról, aki a második világháború alatt belépett a náci Wehrmachtba, bár azt a fontos információt a Tuskot ezzel besározni kívánók elhallgatták, hogy kényszersorozták. Ugyan az első fordulóban még Tusk nyert, a második fordulóban azonban már a PiS-es Lech Kaczyński győzött.
Emellett a PiS szinte mindenhez hozzákapcsolja a PO-vezért: Németország mellett Brüsszelhez, de az illegális migrációhoz vagy a szuverenitás feladásához is.
Hogy egy ilyen kampány mennyire lehet sikeres, Zeöld úgy látja, a PiS fő szavazóinál a Tuskkal szembeni állítások a belső kohéziót növelhetik, viszont kérdéses, hogy a bizonytalan szavazókat ezzel meg tudják-e szólítani.
Mint rámutatott, minél idősebb egy választó, annál erősebbek a németellenes érzelmei, a németellenesség pedig elsősorban a PiS, a szélsőjobboldali–populista–libertariánus Konföderáció és a baloldali agrárpárt, az AGROunion szavazóira jellemzőek – azonban a németellenességet csak a PiS használja mint kampányelem.
Azt az önellentmondást, hogy Tusk egyszerre lenne Moszkva és Berlin beépített embere, Zeöld szerint a PiS-szavazók fel tudják oldani, ugyanis a PiS ezzel azt akarja implikálni: ha Tusk hatalomra kerülne, Lengyelország nem lenne szuverén.
Annak ellenére, hogy a hétvégén egy hatalmas tömeggel sikerült Tusknak erőt mutatni, nincs könnyű helyzetben. A lengyel politikába 2021-ben visszatérő politikus ugyanis erre a választási kampányra tért vissza, azonban mint arra Zeöld emlékeztet,
Tusk egy olyan párt vezetését vette át, ami már évek óta belső problémákkal küzd.
A Lengyelország-szakértő példaként a párton belüli generációváltás kérdését, a pártalapszervezetek megerősítésének sürgető ügyét említette, továbbá a párt stratégiájáról is dönteni kéne, hogy a baloldal vagy a centrum irányába mozdulna el a jobbközép EPP-ben helyet foglaló párt.
Tusk személyével szembeni egyik legnagyobb – belső – kritika, hogy képes-e megszólítani azokat a fiatal választókat, akiknek a politikai szocializációjuk kialakulásakor Tuskról alig, vagy nincs emlékük. Mindemiatt nem kizárható, hogy a PO leszereplése esetén ez a választás Tusk belpolitikai karrierjének végét is jelenti
– mutat rá a Zeöld, majd hozzáteszi, „a Tuskkal szembeni »fekete« PiS-kampányban valószínű, hogy ez is tükröződik.”
Arra a kérdésünkre, hogy a németellenes kampányelemek befolyásolják-e a két ország közötti kapcsolatokat, Zeöld kifejtette, hiába a németellenes elemek, Németország még így is fontos gazdasági partnere Lengyelországnak. Mint emlékeztetett, a świnoujście-i LNG-terminál bővítését a PiS-vezette kormány alatt egy osztrák–német konzorcium végzi, ahogy a 2020-as adatok szerint a lengyel piacon jelen lévő száz legnagyobb, társasági adót fizető vállalat közül legalább 11 volt német.
Ugyanakkor szerinte a jelenlegi feszültségek a német oldalon is lecsapódnak.
A németek ugyanis többek között azt nehezményezik, hogy Lengyelország hadseregének 2022 februárjában megkezdett modernizálása során nem akar vásárolni német eredetű harceszközöket – részben a német hadiipar gyártókapacitásának hiánya miatt.
Azonban a szakértő szerint a PiS-nek fontos lenne normalizálnia a kapcsolatait a német kormánnyal.
Amennyiben Varsó fenn akarja tartani azt a »megbízható nemzetközi partner« imázst, mely vele kapcsolatban tavaly február 24-ét követően megerősödött, valamifajta kompromisszumra kell jusson Berlinnel
– zárta gondolatait Zeöld Zsombor.
(Borítókép: Olaf Scholz és Mateusz Morawieczki 2021. december 12-én. Fotó: Kay Nietfeld / Getty Images Hungary)