A németországi kormányzati politikát már a Merkel-korszakban is élesen kritizáló Hans-Georg Maaßen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal volt elnöke, új konzervatív-liberális pártot alapíthat. Egy új párt mozgástere még kérdéses, de az nem, hogy a német választóknak igénye van valami újra, és ha sikerül nekik megfelelő ajánlatot tenni, akkor tovább gyengülhetnek a hagyományos politikai erők. Maaßen belépése a pártpolitika színpadára az AfD erősödése szempontjából is kérdés lehet, miközben új, baloldali rendszerkritikus kihívója már akad a radikális jobboldali pártnak.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézete nemrégiben rövid elemzést írt arról, hogy a korábban statikusnak mondható német pártpolitikai térkép rövid időn belül egy újabb szereplővel bővülhet, egy lépéssel ugyanis közelebb került az önálló pártalapításhoz a WerteUnion.
„A tagok definíciója szerint mind ez idáig CDU-közeli – a német médiában sokszor a CDU nem hivatalos belső, jobboldali-konzervatív pártellenzékeként jellemzett – WerteUnion tagsága támogatta az egyesület párttá való alakításáról szóló tervezetet” – hívta fel a figyelmet a Magyar–Német Intézet.
Mint írták, a 2017-ben alapított tömörülés, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) és a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió) azon tagjainak gyűjtőpontjaként tekintett magára, akik úgy érezték, hogy Angela Merkel korábbi kancellár és CDU-elnök kurzusa nem elég konzervatív.
A Magyar–Német Intézet arról is beszámolt, hogy az erfurti egyesületi gyűlésen Hans-Georg Maaßen elnök, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal volt elnöke megkapta a szükséges felhatalmazást egy új konzervatív-liberális párt megalapítására. „Az új párt nemcsak elnevezésében, hanem alapító tagságában is támaszkodna a csalódott CDU-s szavazókat és párttagokat összefogó WerteUnionra” – tette hozzá a Magyar–Német Intézet.
Elemzésükben arra is kitértek, hogy a CDU-val és a többi mainstream német párttal ellentétben az új politikai tömörülés nem kíván politikai „tűzfallal” rendelkező párttá válni, így akár a radikális jobboldali AfD-vel való együttműködés is elképzelhető forgatókönyv lehet a jövőben. Az új párt célja, hogy a szeptemberi türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi parlamenti választásokon is rajthoz álljon.
A németországi politikai helyzetről, a kormánykoalíció gyengüléséről és az AfD erősödéséről legutóbb Bauer Bencével, az MCC Magyar–Német Intézet igazgatójával beszélgettünk az Index Kibeszélő című műsorában. Egy új konzervatív-liberális párt mozgásteréről, egy ilyen formáció céljairól és a többi párthoz fűződő viszonyáról (például miként hathat az AfD előremenetelésére), most pedig Dobrowiecki Pétert, az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjét kérdeztük.
Lapunknak elmondta, hogy jelenleg mélypontközeli állapotban van a politikai hangulat Németországban. Az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány munkáját a megkérdezettek 82 százaléka rossznak tartja. „Az elégedetlenség és a társadalmi frusztráció nagyon nagy, kiváltképp keleten” – emelte ki a kutatási vezető.
A legfrissebb országos közvélemény-kutatási mérések szerint a CDU/CSU pártszövetség országosan körülbelül 30-32 százalékon áll, míg a három kormánypárt együttesen is épphogy meghaladja a 30 százalékot: az SPD és a Zöldek egyaránt 13-14 százalékon állnak, míg az FDP 5 százalékos bejutási küszöb körül táncol. Az AfD ezzel szemben stabilan tartja 21–23 százalék közötti támogatottságát.
Az érzékelhető nyugati-keleti politikai megosztás jegyében az AfD keleten sokkal népszerűbb, míg ugyanezen tartományokban a Zöldeknek különösen nagy az elutasítottsága. A választásoktól – megfelelő jelöltek hiányában – távol maradni tervező kiábrándult szavazók magas aránya, valamint a CDU-ból kiábrándult hagyományos jobboldali szavazók nagy száma létjogosultságot ad a WerteUnion párttá alakulásának
– mutatott rá Dobrowiecki Péter, aki szerint ugyanakkor a protest szavazatokért (még a jobboldalon is) nemcsak az AfD-vel, hanem Sahra Wagenknecht pártjával is meg kell majd küzdenie Hans-Georg Maaßen új formációjának.
Előbbi tavaly októberben alapította meg Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW – Sahra Wagenknecht Szövetség) néven saját pártját, miután kilépett a radikális baloldali Die Linkéből. Akkor írtunk róla, hogy a rendszerkritikus Wagenknecht nem kizárólag a Die Linke szavazóit „rabolná”, hanem a Zöldekre, az SPD-re és az AfD-re is veszélyes lehet.
Hans-Georg Maaßen ugyancsak rendszerkritikus, mint Sahra Wagenknecht, csak jobboldalról.
2018-as kényszernyugdíjazása óta Maaßen – a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal volt elnöke – a CDU pártvezetés egyik elsőszámú – párton belüli – kritikusává lépett elő. A személye körüli folytatólagos viták hatására Maaßen évek óta szálka a mindenkori CDU-vezetőség szemében, ugyanakkor sem az »önkéntes« távozásának kikényszerítésére tett kísérletek, sem pedig a 2023 februárjában ellene indított pártkizárási eljárás nem vezetett sikerre
– magyarázta Dobrowiecki Péter.
A WerteUnion saját bevallása szerint körülbelül négyezer egyesületi tagot számlál, akiknek többsége korábban vagy még jelenleg is a CDU, illetve egyes esetekben a CSU tagjai.
„Friedrich Merz CDU-pártelnök már korábban bejelentette, hogy a CDU fel kívánja számolni a WerteUnionhoz fűződő szálakat az egyesület sikeres párttá alakulásától függetlenül. Az egyesület párttá alakulásával – összeférhetetlenségre hivatkozva – a CDU végre megszabadulhat Maaßentől, ugyanakkor ez csak mérsékelt örömre adhat okot, ha Maaßennel, akár csak minimálisan is érezhető módon, a mind ez idáig biztos szavazók egy része is elpártol a CDU-tól” – fejtette ki a kutatási vezető.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy egyáltalán mit jelent most Németországban a konzervatív-liberális politika, Dobrowiecki Péter elmondta: hagyományosan a konzervatív-liberális politika az FDP és kisebb mértékben a CDU „asztala” volt a múltban. Angela Merkel kancellári ciklusai alatt azonban utóbbi inkább a politikai centrum elfoglalására tekintett prioritásként, pragmatikusan „kölcsönözve” politikai témákat a bal- és jobboldali spektrumról egyaránt. „Ez sikeres országos politizálást tett lehetővé Merkel számára kancellárként, ugyanakkor távozása után elsődlegesen járult hozzá a CDU-t sújtó mély ideológiai és strukturális válsághoz, melyet a párt igazából még a mai napig nem hagyott maga mögött” – tette hozzá a kutatási vezető.
Kisebb mértékben, de hasonló utat járt be az elmúlt években a FDP is. „A sokáig társadalmilag konzervatív, gazdaságilag liberális nézeteket képviselő párt a szövetségi kormányba való bekerülés oltárán 2022 végén sokat feláldozott saját arculatából és célkitűzéseiből. Christian Lindner irányítása alatt a párt csupán őrlődik az erősebb koalíciós társakkal való folyamatos vitákban, nehezen tudva önálló politikai arculatot közvetíteni hagyományos, középosztálybeli, gazdasági életben aktív szavazóik felé” – fogalmazott Dobrowiecki Péter.
A Magyar–Német Intézet kutatási vezetője úgy véli, hogy a WerteUnion mind a CDU, mind pedig az FDP egykori kiábrándult szavazóit sikerrel szólíthatja meg, amennyiben képes reális alternatívaként felépítenie magát. Választói igény mindenesetre lenne rá.
Felvetésünkre reagálva, hogy a mainstream német politika számára eszköz lehet-e Maaßen arra, hogy megpróbálja kifogni a szelet az egyre erősödő AfD vitorlájából, Dobrowiecki Péter emlékeztetett rá: vitás politikai megnyilvánulásai miatt Maaßen már eddig is nem kívánatos személynek számított a német mainstream politikai közegben.
Hans-Georg Maaßen korábban szimpátiáját fejezte ki Orbán Viktor konzervatív politikájával kapcsolatban, élesen kritizálta mind Angela Merkel, mind pedig Olaf Scholz kormányát, illetve a CDU irányvonalát is kifogásolta. Két éve a Mandinernek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy baloldalinak és nem konzervatívnak tartja Friedrich Merzet, a CDU elnökét. Azt is kijelentette, hogy Olaf Scholz nem alkalmas a kancellári posztra. Az AfD-ről úgy vélekedett: megváltozott, radikálissá vált és sok mérsékelt elhagyta, de a demokrácia szempontjából hatalmas kárnak tartja, hogy egy milliókat képviselő párt nem vehet részt a politikai gondolkodásban. „Sokkal jobb lenne, ha a hátralévő időmben nem politikával kellene foglalkoznom, mert ismerem a politikát: fárasztó, visszataszító, és persze folyton támadják az embert. Mégis ezt teszem. Továbbra is aktív vagyok, mert muszáj változást elérnünk Németországban” – mondta Hans-Georg Maaßen a Mandinernek. Azt is hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy elinduljon a következő választáson, „és ha nem lesz konzervatív váltás Németországban, akkor meg fogják látni: visszatérek.”
„A CDU/CSU informális jobbszárnyaként a WerteUnion elsősorban a folytatólagos öndefiníciós krízisben lévő CDU-vezetőség számára jelentett problémát. Ugyanakkor a WerteUnion jelenleg nem rendelkezik a megfelelő alapokkal – pénzügyi háttér, országosan ismert politikusok Maaßenen kívül – ahhoz, hogy az elkövetkező európai és tartományi választásokon már reális eséllyel meghaladja a bejutási küszöböt. Azzal azonban, hogy a CDU-val – és a többi mainstream német párttal – ellentétben az új politikai tömörülés nem kíván politikai »tűzfallal« rendelkező párttá válni, azaz nem zárja ki az AfD-vel való együttműködés lehetőségét, egy későbbi, akár csak helyi szintű önkormányzati választásokon való sikeres szereplés esetén, rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a magát még mindig jobboldali pártként meghatározó CDU-t” – közölte a kutatási vezető.
A keleti tartományokban (szeptemberben Türingiában, Szászországban és Brandenburgban is tartományi parlamenti választásokat tartanak) egy újabb politikai konkurens megjelenése szintén érzékenyen érintheti a Friedrich Merz-vezette pártot. A CDU keleten csak a második helyet foglalja el a felmérésekben a 30-35 százalék között álló AfD mögött. Dobrowiecki Péter szerint a pártnak így minden szavazatra szüksége van ahhoz, hogy valahogyan felvehesse a versenyt az AfD-vel Kelet-Németországban, „és ebből adódóan egy, a csalódott jobb-közép voksok elnyerésére építő új párt, megjelenése még alacsony választói támogatás mellett is komolyan árthat a CDU-nak”.
A Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjét arról is kérdeztük, hogy Sahra Wagenknechtnek és pártjának milyen esélyei vannak arra, hogy balról „faragjon” az AfD-ből.
Dobrowiecki Péter rámutatott, hogy az eddigi mérések tanulsága szerint a BSW elsősorban pont az AfD (és kisebb mértékben a Die Linke) szavazótáborát gyengítheti, potenciálisan akár 3-4 százalékkal is országosan. Ennek okai elsősorban a politikai célok és témák közti átfedésekben rejlenek (például ukrán–orosz háborúhoz való viszony, migrációs kérdéskör, szociális kérdések). A párt elutasítottsága a szavazók körében (a német közvélemény-kutatások hagyományosan mérik, hogy a megkérdezett mely pártra/pártokra nem kíván semmi körülmény között sem szavazni) alacsonyabb az AfD-nél. A kutatási vezető szerint könnyen előfordulhat, hogy a csalódott baloldali szavazók az AfD helyett inkább az ideológiai szempontból hozzájuk közelebb álló BSW felé fordulnak.
Amennyiben eredményeikkel rákényszerítik a meghatározó hagyományos pártokat politikájuk újraértékelésére és egyes – mind ez idáig szántszándékkal háttérbe szorított – kérdésekkel, problémákkal való szembenézésre, Dobrowiecki Péter úgy véli, hogy Maaßen és Wagenknecht akár előfutárai is lehetnek a német politika megújulásának. Hozzátette: a jelenlegi felmérések alapján különösen az utóbbi rendelkezhet országos politikai megszólító erővel és potenciállal ahhoz, hogy középtávon hozzájáruljon a német politikai közbeszéd megújításához.
(Borítókép: Hans-Georg Maaßen 2018. szeptember 12-én. Fotó: Bernd von Jutrczenka / picture alliance / Getty Images Hungary)