Péntek hajnalban szinte az egész világ szeme Moszkvára, Vlagyimir Putyinra és a vele interjút készítő amerikai műsorvezetőre, Tucker Carlsonra szegeződött. Cikkünkben összefoglaljuk, miként értelmezték világszerte a szokatlan, kétórás interjút, amelyet Putyin egy nyugati személynek adott.
Tucker Carlson még pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy interjút készít Vlagyimir Putyinnal. A műsorvezető azt mondta, szerinte azért van szükség erre, mert a Nyugat nem érti az oroszok álláspontját. (Putyin legutóbb 2021 nyarán ült le hosszabb, interjúnak nevezhető beszélgetésre egy nyugati újságíróval. Azóta a Kreml számos interjúmegkeresést kapott a nyugati sajtótól, de ezeket következetesen rendre elutasították.)
Az interjú azóta fel is került az internetre. A legfontosabb mozzanatokat ebben a cikkünkben össze is foglaltuk.
A külföldi sajtóban vegyes reakciók érkeztek az interjúra, nagyon sokan más-más részletet idézve jelentették meg a címlapjukon a saját szemléjüket.
Az orosz állami hírügynökség a fenti címet már a reggeli összefoglalójának adta, ez az írás volt a vezető anyag reggel is a címlapjukon. Értékelésük szerint a kétórás beszélgetésen „rengeteg váratlan információ hangzott el a nyugati és orosz közönség számára egyaránt”.
A címben említett hiba abban a kontextusban került elő, hogy a 2022-es invázió elindítása rossz döntés volt-e. Putyin azt mondta, lehet azt mondani, hiba volt az, hogy az orosz fél fokozta a harcokat azért, hogy véget vessen a 2014 óta zajló donbaszi konfliktusnak. De hozzátette, ez a történet messzebbre megy vissza, megemlítve azt az 1991-ben tett állítólagos ígéretet, mely szerint Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz soha. Majd végül arra lyukadt ki, hogy valójában az ukránok követtek el hibát azzal, hogy leállították a tárgyalásokat velük.
Hiba volt? Igen. Javítsák ki. Mi készen állunk
– mondta, majd hozzátette, előbb-utóbb meg tudnak egyezni Ukrajnával, és „a két nép közti kapcsolat helyreáll”, még ha sok idő is kell hozzá.
Mindeközben az orosz kormányzat által „külföldi ügynöknek” minősített The Moscow Times azt a címet adta saját cikkének:
Putyin elmondta a Nyugatnak: Oroszországot nem lehet legyőzni Ukrajnában.
Ezzel arra a mondatra utaltak, amely úgy hangzott az orosz elnöktől: „Eddig azt kiabálták felháborodva [Nyugaton], hogy Oroszországra stratégiai vereséget kell mérni a csatatéren. Most azonban láthatóan kezdenek rájönni, hogy ezt nehéz elérni, ha egyáltalán lehetséges. Az én véleményem szerint ez eleve lehetetlen.”
A fenti cím az RBK Ukrajina hírportáltól származik. A lap úgy vélekedett, hogy a várva várt interjú „nem bizonyult többnek, mint az orosz diktátor többször hangoztatott téziseinek újabb megismétlése”.
Megjegyezték, az orosz elnök 25 percen át történelemórát tartott a saját nézetei mentén, többek közt Ukrajna létrejöttével és azzal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyarok szerinte örülnének annak, ha Kárpátalja ismét Magyarország része lenne (azt viszont cáfolta, hogy Orbán Viktornak bármilyen ígéretet tett volna ezzel kapcsolatban.
Egy másik ukrán hírportál, az Ukrajinszka Pravda két interjúrészletet is külön cikkben emelt ki a címlapján: az egyik cikkben arról esett szó, hogy Putyin szerint Ukrajna nem akar tárgyalni, míg a másikban arról, hogy Putyin elismerte, az oroszok nem érték el az ukrajnai hadműveletük céljait, különösen a „nácimentesítést”. A lap az egyik cikkben azt is megjegyezte, az orosz elnök azt mondta, „a háborút Ukrajna kezdte, és Oroszország célja az, hogy véget vessen neki”.
A nyugati sajtó egy része azt emelte ki, hogy az interjú menetét egyértelműen az orosz elnök határozta meg, és hogy Carlsonnak szinte csak a statiszta szerepe jutott ebben az egész műsorban. A fenti címet a demokratapárti Rolling Stone magazin adta, amely úgy vélekedett, hogy
a Tucker Carlsonnak adott interjúban az orosz elnök aligha izzadta össze magát, kevés dolgot engedett meg, és az elejétől fogva irányította a beszélgetést.
Véleményük szerint ez nem is interjú volt, hanem pusztán annak a demonstrációja, hogy az orosz elnök milyen könnyedséggel tudja leuralni az Egyesült Államok egyik legismertebb műsorvezetőjét.
A The Washington Post is hasonlóan értékelte az elhangzottakat.
Az interjúban zagyváló Putyin alig hagyta szóhoz jutni Tucker Carlsont
– írták a címükben.
Ők is megjegyezték, hogy az orosz elnök az interjú „első 30 percét revizionista történelmi tirádával” töltötte Oroszország és Ukrajna alapítási mítoszairól, a Szovjetunió felbomlásáról és a NATO terjeszkedéséről. Majd később többször is megdorgálta az őt félbeszakító Carlsont, és „a beszélgetés végére világossá vált, hogy Putyinnak esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni brutális háborúját”.
Megjegyezték azt is, hogy Carlson egyszerűen megadta magát Putyinnak, és szerintük a 2 óra elteltével azért nem akarta folytatni a beszélgetést, mert ő maga is belefáradt „az orosz vezető hosszadalmas összeesküvés-elméleteibe és a Nyugat elleni sérelmeibe”, így viszont az interjú messze elmaradt Carlson korábbi ígéreteitől.
Hasonló körítést adott a történetnek a Deadline is, amely azt írta, hogy „Tucker Carlson hasznos idiótának bizonyult Putyin számára a talpnyaló beszélgetésben”.
Megjegyezték, „az még egy dolog lenne, ha a Kremlből sugárzott, sokat emlegetett beszélgetésben csupán alákérdezős lenne, de ehelyett Carlson lemondott minden olyan törekvésről, hogy az interjú jelentős résztvevője legyen, és hagyta, hogy a nemzetközileg megvetett orosz elnök elmondja azt, ami gyakorlatilag csak egy beszéd”.
Annál a néhány alkalomnál, amikor Carlson valóban megpróbált szóhoz jutni vagy kérdést feltenni, Putyin gyorsabban lenyomta őt, mint egy feles vodkát egy esküvői banketten
– véleményezték az interjút.
Hasonló véleményen volt a CNN is, amely azt írta címében, hogy „Putyin propagandagyőzelemmel távozik Tucker Carlson alákérdezős interjúja után”. Mint írták, szerintük mostanra egyértelművé vált, hogy az orosz elnök miért adott lehetőséget az amerikai műsorvezetőnek az interjúra. Megjegyezték azt is, hogy Carlson semmilyen kínos kérdést nem tett fel Putyinnak, holott például a bebörtönzött ellenzéki politikussal, Alekszej Navalnijjal vagy az orosz háborús bűnökkel kapcsolatban is megtehette volna ezt.
Ehelyett a műsorvezető szabad kezet adott Putyinnak, és gyakorlatilag a rendelkezésére bocsátotta a platformját azért, hogy a globális közönséghez kritikátlanul juttathassa el az orosz propagandát. Sőt, néhol még a kérdésekben is adta a lovat Putyin alá ehhez, például az amerikai deep state témájával kapcsolatban. Végül hozzátették azt is, nem véletlen, hogy Putyin épp Carlsonnak adott most interjút, miközben évek óta elutasítja azoknak a nyugati újságíróknak a kéréseit, akiktől kényelmetlen kérdésekre is számíthat.
A CNN egyetlen jó pontként azt írta fel Carlsonnak, hogy a The Wall Street Journal (WSJ) tavaly bebörtönzött oroszországi riporterének, Evan Gerskovichnak az ügyére legalább rákérdezett, és azt is megjegyezte, lehet, hogy Gerskovich „megsértett valamilyen törvényt”, de azt azért „mindenki tudja róla, hogy nem egy szuperkém”, ahogy az oroszok állítják (a WSJ egyébként ezt a kijelentést sem nézte jó szemmel, az interjú után kiadtak egy közleményt, amelyben hangsúlyozták, hogy Gerskovich nem szegett törvényt sem, hiszen „az újságírás” nem bűn, és pusztán a munkáját végezte Oroszországban).
A Gerskovich-ügyet egyébként sokan az interjú legfontosabb részeként emelték ki, és nemcsak az amerikai lapok, hanem például a BBC is azt hangsúlyozta ki saját címében, hogy Putyin nem zárkózott el egy lehetséges alkutól ezzel kapcsolatban, és azt mondta, a háttérben már zajlanak a tárgyalások is.
A fentiek mellett
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút ad Tucker Carlson amerikai talkshow-műsorvezetőnek a moszkvai Kremlben 2024. február 6-án. Fotó: Gavriil Grigorov / Pool / AFP)