Marad a vasárnapi boltzár Horvátországban. Az alkotmánybíróság szerint ugyanis nem ellentétes az alaptörvénnyel a kereskedelmi törvény, amely korlátozta a vasárnapi nyitvatartást. Elbocsátásra kényszerülök – állítja egy kisbolt tulajdonosa.
„Nem” – így reagált a válaszadók háromnegyede egy alkalmi, nem reprezentatív közvélemény-kutatásban arra a kérdésre: támogatja-e a vasárnapi boltzárat. Cikkünk írásának pillanatáig csaknem 30 ezren mondtak véleményt a horvát Index által felvetett, sokakat érintő kérdésről. A válaszadók csupán 25 százaléka állt ki a korlátozás mellett.
A tavaly július 1-jén életbe lépett horvát szabályozás alapján a kereskedők tizenhat vasárnapot jelölhettek ki, amikor üzleteik nyitva lehettek – a fennmaradt harminchatban nem dolgozhattak. Tiltakozásaik süket fülekre találtak, a korlátozás megszüntetésére vonatkozó indítványt pedig most az alkotmánybíróság is elkaszálta.
Nem kisebb vita övezte csaknem kilenc éve Magyarországon is a vasárnapi boltzárat, amelyet 2015. március 15-től – komolyabb előkészítés nélkül – a KDNP ötletére, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormánypárt több tagjának határozott ellenkezése, és az általános társadalmi ellenérzések dacára bevezettek. A családok védelmében hozott törvény kiskapuja kimondta, hogy a kisboltok nyitva tarthatnak, ha családtagok vagy maga a tulajdonos dolgozik aznap.
Egy évvel később már a kezdeményező KDNP is visszakozott, és úgy ítélte meg, hogy a törvény módosításra szorul, valamivel több mint egy év elteltével pedig el is törölték.
Egy korábbi, hasonló kísérlet a vasárnapi zárvatartásra az Egyesült Királyságban is megbukott.
„Mérföldekre vagyunk” a független igazságszolgáltatástól – így reagáltak a – saját szavaik szerint – „kiábrándult” vállalkozók az alkotmánybíróság döntésére. Szerintük a taláros testület a hatalom, nem pedig a kisemberek érdekeit védi.
Minden vállalkozó elidegeníthetetlen joga a munkavégzés
– üzenték a horvát Hina hírügynökség közvetítésével.
A horvát alkotmánybíróság határozatát bírálta a kereskedők és vállalkozók mellett a munkáltatók szövetsége is. „Győzelem húsz év elteltével” – így ünnepelte viszont a döntést a horvát törvényhozás, a Sabor egyik képviselője. Marijana Petir nagyon szoros kapcsolatban áll a katolikus egyházzal, amely mind a mai napig befolyásos tényező Horvátországban.
Pobjeda nakon 20 godina borbe!* Ustavni sud dao je zeleno svijetlo Zakonu o trgovini kojim smo osigurali slobodnu nedjelju i dostojanstveno radno vrijeme.Hvala svima koji su me podržali u donošenju ovog Zakona!* #freesunday pic.twitter.com/4caUNaXxJ7
— Marijana Petir (@marijana_petir) February 6, 2024
Az alkotmánybíróság szabaddá tette a vasárnapot, és méltóságteljes munkaidőt szavatolt mindenkinek – szögezte le a parlamenti képviselő, és köszönetet mondott mindenkinek, aki támogatta a törvényjavaslat elfogadását.
Kénytelen leszek felmondani a háromgyermekes alkalmazottamnak – ezt mondta egy pulai kisbolt tulajdonosa, akit szintén elkeserített az alkotmánybíróság határozata. Úgy véli, a döntés diszkriminatív, és a kis vállalkozásokat sújtja.
Az előző évhez képest 15 százalékkal esett vissza a forgalmam, miközben a költségek, beleértve a banki szolgáltatásokat és a könyvelési díjakat, gyorsan emelkedtek – panaszolta.
A kiskereskedő szerint a vasárnapi boltzár végzetes lehet üzletmenete szempontjából. Egy négyszáz lakosú közösséget lát el, akik bolt nélkül maradnak, ha bezárásra kényszerül.
(Borítókép: Egy vásárló bevásárlókocsit tol a folyosón a Super Konzum szupermarketben, Zágrábban, Horvátországban 2017. június 13-án. Fotó: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images)