Oroszország kezd felülkerekedni az Ukrajna elleni háborújában, köszönhetően nagyobb katonai tartalékainak, valamint olyan államok támogatásának, mint Kína és Észak-Korea – jelentette ki hétfőn Oslóban Nils Andreas Stensönes, a norvég hírszerzés vezetője a norvég biztonsági szolgálatok éves kockázatelemzési jelentését ismertetve.
„Ebben a háborúban Oroszország jelenleg erősebb helyzetben van, mint egy éve, és kezd előnyre szert tenni” – hangoztatta a hírszerzés vezetője. Hozzátette, a kijevi vezetésnek „jelentős nyugati támogatásra” lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzet megfordításában reménykedhessen.
Moszkva nagyjából háromszor annyi katonát tud mozgósítani, mint Ukrajna, és a vártnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz
– emelte ki Nils Andreas Stensönes.
Elmondása szerint az orosz ipar képes elegendő mennyiségben lőszert, harcjárműveket, drónokat és rakétákat gyártani, hogy egész éven át fenntarthassa háborús erőfeszítéseit.
Nils Andreas Stensönes szerint Oroszország Irántól, Belarusztól és Észak-Koreától kap fegyvereket. Mint mondta, értesüléseik szerint Kína ugyan nem szállított fegyvert, de az orosz hadiipar számára hasznosítható különféle gépeket, járműveket, elektronikai eszközöket és pótalkatrészeket biztosít.
A norvég hírszerzés vezetője szerint a nyugati fegyverszállítmányokra azért van szükség, hogy a kijevi vezetés megvédhesse magát, illetve visszaszerezhesse a kezdeményezést a konfliktusban.
Dánia és Hollandia mellett Norvégia a harmadik európai ország, amely amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépek átadását tervezi Ukrajnának. Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy „Norvégiának és az EU-nak késznek kell lenniük nagyobb felelősséget vállalni saját és szövetségeseik biztonságának szavatolása érdekében”.
Lars Christian Aamodt, a norvég nemzetbiztonsági hatóság vezetője az éves jelentésében arról beszélt, hogy országa energetikai létesítményeit egy támadás nagyobb kockázatának teszi ki az, hogy az Európai Unió egyre jobban függ a norvég olajtól és gáztól.
Norvégia 2022-ben átvette Oroszországtól Európa legnagyobb gázbeszállítójának szerepét.
„Aggódom a függőség miatt, és nincs semmi kétség, hogy Európa egyre jobban támaszkodik a norvég gázra” – mondta Aamodt, hozzátéve, hogy a közel-keleti konfliktus elmélyülésével a függőség tovább növekedhet, amivel a fenyegetés és kockázat szintje is emelkedni fog.
Nils Andreas Stensönes ezzel a témával kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország „a megszokott módon” folytatja a norvég energetikai infrastruktúra feltérképezését, illetve megfigyelését.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.