A demokrata jelölt nyerte a new york-i hármas körzetben kiírt időközi választáson, így a ciklust még 222 képviselővel megkezdő Republikánus Pártnak most már mindössze 219 képviselője van – eggyel több a többséghez szükséges 218-nál. Ugyanakkor a választás tétje a lényegében már évek óta működésképtelen Képviselőház sorsa helyett az volt, képesek lehetnek-e a demokraták visszahódítani a republikánusoktól az amerikai külvárosokat.
Február 13-án tartottak egy időközi választást az Egyesült Államokban a hármas new york-i kongresszusi körzetben, miután a 2022-ben a mandátumot megszerző, a Republikánus Párt színeiben induló George Santost még tavaly decemberben megfosztották mandátumától.
Santos egy rendhagyó figurája volt a Kongresszusnak: 2022-es kampányában gyakran tett olyan hamis kijelentéseket, miszerint édesanyja a 911-es terroresemény alatt vesztette életét, miközben évekkel később halt meg, de egyetemi végzettségéről és önéletrajzának más részeiről is hazudott.
George Santos ellen emiatt végül 23 vádpontban emeltek vádat csalás miatt, a Kongresszus pedig 311–114 arányban megfosztotta mandátumától.
Így a mandátumára kiírt választásnak a tétje többek között az volt, hogy a demokratáknak sikerülhet-e visszahódítani a körzetet a republikánusoktól, miután 2022-ben Santos legyőzte az inkumbens Tom Suozzit. Emellett jó fokmérője volt annak is, hogy a demokraták hogyan állnak Long Islandben, ami az utóbbi négy évben inkább a jobboldal felé fordult – 2021 és 2023 között a körzet mind a négy mandátumát republikánus jelöltjei szerezték meg, ahogy a fontos helyi hivatalokat is.
Az időközi választást végül magabiztos győzelemmel a körzetet 2017 és 2022 között már képviselő demokrata Tom Suozzi nyerte meg.
A demokrata jelölt a szavazatok 53,9 százalékát szerezte meg, míg republikánus kihívója, Mazi Philip 46,1 százalékot kapott.
Suozzi győzelmi beszédében arról értekezett, hogy az ország rendkívül megosztott, és párbeszéd helyett inkább kiabálnak egymással a felek. Szerinte így nem mehet tovább, és a válasz az, ha az embereket megpróbálják összehozni és megtalálni a közös pontokat.
Ugyan a mostani választásból túl sok következtetést nehéz levonni, azonban mindkét párt kipróbálhatta, jelöltjeiknek milyen témákkal és üzenetekkel érdemes operálniuk majd a kampány során novemberben a rendes választásokon, amikor a Képviselőház mind a 435 mandátumáról, a Szenátus harmadáról, illetve az elnök sorsáról döntenek majd a választók.
Mivel a körzetben túlzottan sem Joe Biden, sem pedig valószínűsíthető kihívója, Donald Trump sem népszerű, ezért a demokrata Suozzi kampányát leginkább a két párt közötti együttműködés fontosságára, illetve az elnökjelöltek kritikájára húzta fel.
Joe Bident többek között leöregezte, emellett kiállt az erősebb határvédelem és az illegális migráció visszaszorítása mellett.
Ezenkívül Suozzit rendkívül segítette, hogy a Képviselőházban többségben lévő republikánusok épp idén szavaztak le egy általuk kiharcolt határvédelmi törvényt, mivel Trump leginkább e témával szeretne majd kampányolni az elnökválasztáson.
Így a hosszú évekig dolgozott törvényjavaslat elhasalt, a demokrata Suozzi pedig annak bukását összekötötte kihívójával, Philippel, mondván, a republikánusok nem tudnak kormányozni és a kompromisszumra sem hajlandóak – a törvényjavaslat megbuktatása a későbbiekben még visszaüthet a mostani körzetekhez hasonló csatatérkörzetekben.
Az egyébként Etiópiában született, majd Izraelből legálisan az Egyesült Államokba emigrált republikánus jelölt, Mazi Philip kampányát leginkább a határvédelemre, az illegális migrációra és a gazdaság élénkítésére húzta fel.
A republikánus politikus kampányában lényegében azt állította, hogy a mostani választás „az országunk megmentéséről szól” – Philip azzal érvelt, hogy a demokraták semmit nem tennének e témákban, ugyanakkor mint fentebb megjegyeztük, ezen üzenet nem teljesen volt hiteles, mivel a határvédelem és az illegális migráció kapcsán épp saját pártja szavazta le a kétpárti együttműködéssel kidolgozott törvényjavaslatot.
A választások eredményére természetesen reagált Joe Biden inkumbens elnök, illetve a két republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump és Nikki Haley is.
Trump közösségi oldalán közzétett üzenetében leginkább Philipet kritizálta – eleve „nagyon ostoba nőnek” nevezte –, amiért szerinte ő nem volt „igazi” jelölt, mivel az előválasztás során nem volt hajlandó Trump mellé kiállni.
Az egykori elnök szerinte a kizárólag hozzá hű, szlogenje, a Make America Great Again miatt csak MAGA-nak nevezett szavazótábor – ami Trump szerint a Republikánus Párt szavazóinak a többsége – részben emiatt úgy érezte, nem tisztelik őket, és azért maradtak otthon, miközben a választáson való részvételt a rendkívül zord, havas időjárás is befolyásolhatta, hiszen míg a demokraták inkább szavaznak napokkal korábban, addig a republikánusok inkább a választás napján szeretik leadni szavazataikat.
Ezzel szemben Joe Biden demokrata elnök, illetve Nikki Haley, a republikánus elnökjelölt-aspiráns szerint a mostani eredmény azt bizonyítja,
Trump szólamaival és üzeneteivel a republikánusok nem képesek nyerni.
Joe Biden kampánymenedzsere közleményében úgy fogalmazott, szerinte az egykori elnök „extrém agendáját” a választók elutasítják, míg a republikánus elnökjelölti versenyben rosszul álló Haley szóvivője úgy látja, Donald Trump még továbbra is „egy hatalmas súly” a republikánus jelölteknek, ami lehúzza őket.
Utalva arra, hogy Donald Trump vezetésével a pártnak mindössze 2016-ban sikerült győzni, azóta mindegyik választáson vagy alulmaradtak, vagy pedig felemás eredményeket ért el a párt.
Ezzel a Képviselőházban még szűkebbé vált a republikánus többség: a 435 fős Képviselőházban – ahol jelenleg három szék betölthetetlen –,
a többséghez szükséges 218 mandátumnál mindössze csak eggyel többel rendelkezik a jobboldali párt.
Így pedig még nehezebb helyzetben van a házelnöki poszton Kevin McCarthyt követő Mike Johnson, ugyanis a fontos szavazásoknál egyáltalán nem engedheti meg, hogy akár csak egy képviselőtársa is kihátráljon belőle, már pedig a nála jóval tapasztaltabb McCarthy ebbe bukott bele. 2021. január 6-án, a mostani kongresszus elején még 222–213 arányban oszlottak meg a mandátumok a republikánusok és a demokraták között, az időközben 218–213-re változott.
Emiatt az este több republikánus is csalódottságának adott hangot az eredmények kapcsán – a CNN-nek egy név nélkül nyilatkozó képviselő úgy fogalmazott, hogy azok a republikánusok, akik Santos mandátumának megfosztása mellett kardoskodtak, „tartoznak egy bocsánatkéréssel és tízmillió dollárral” – utalva a kampány során elköltött republikánus pénzekre.
A jelenleg három betöltetlen szék – Kevin McCarthy megbuktatott republikánus házelnök még tavaly decemberben mondott le kaliforniai mandátumáról, az ohio, szintén republikánus Bill Johnson idén januárban, míg a demokrata Brian Higgins február elején – sorsáról a május 21-én, június 11-én és április 30-án fognak dönteni a választók.
(Borítókép: Donald Trump republikánus elnökjelölt és volt amerikai elnök beszél a támogatókkal egy kampánygyűlésen a Sheraton Portsmouth Harborside Hotelben 2024. január 17-én Portsmouth New Hampshire-ben. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)