Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok már régóta dolgoznak azon, hogy elfogadják a legújabb, immáron 13. szankciót Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt. A terv szerint azt február 24-én, a háború második évfordulóján vezetnék be, azonban a magyar kormány miatt jelenleg húzódik annak elfogadása.
Február 24-én lesz két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború kitörése óta az Európai Unió 12 szankciós csomagot vezetett be az agresszor ellen, hogy az orosz hadigépezetet ezzel kényszerítsék leállásra, vagy legalábbis nehezítsék a működését.
Az unióban – csakúgy, mint tavaly – idén is a háború kitörésének évfordulóján vezetnék be az új szankciós csomagot,
ugyanakkor annak elfogadását a magyar kormány jelenleg blokkolja.
Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele arról ír, hogy az uniós nagykövetek találkozóján Magyarország egyedüliként nem támogatta az új csomag elfogadását – Magyarország ugyanis több időt kért a szankciócsomag értékeléséhez.
A lap szerint a magyar kormány azért nem mondhatta rá az igent, mert attól tart, hogy a szankciók érintenék az orosz atomenergiát is, amire Magyarországnak a paksi bővítés miatt szüksége van.
Igaz, sajtóhírek szerint a csomag az orosz atomenergia szankcióját nem tartalmazza, mivel leginkább exporttilalmakból áll azon vállalatokkal szemben, amikről azt gyanítják, hogy segítették Oroszországot a technológiai termékekre vonatkozó szankciók kijátszására – így például a közel 200 entitást tartalmazó szankciós listán szerepelnek kínai és indiai cégek és személyek is.
A Financial Times információi szerint leginkább utóbbi zavarhatja Magyarországot – a Europe Express hírlevelében arról írnak egy név nélkül nyilatkozó diplomatára hivatkozva, hogy
a magyar kormány amiatt nem fogadhatta el a csomagot, mert nem értett egyet a kínai cégek szankcionálásával.
A két lapnak név nélkül nyilatkozó diplomaták közül voltak olyanok, akik a „szokásos lábatlankodásnak” nevezték a magyar időhúzást, de egy nyilatkozó diplomatikusan „nagyon gyümölcsöző eszmecsereként” írta le a szerdai találkozón elhangzottakat.
Annak ellenére, hogy Magyarország jelenleg nem támogatja a 13. szankciós csomagot, a többi tagállam diplomatái arra számítanak, hogy ez nem veszélyezteti, hogy február 24-ig elfogadják azt. A téma valószínűleg elő fog kerülni a tagállamok külügyminisztereinek február 19-i találkozóján, aminek első napirendi pontja eleve az orosz agresszió.
Ugyanakkor a találkozó ettől eltekintve nem volt sikertelen,
ugyanis a brüsszeli nagykövetek megegyeztek az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró támogatás szövegében.
Mint arról korábban beszámoltunk, a politikai döntés már a február 1-i rendkívüli EU-csúcson megtörtént, amire azután került sor, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a decemberi uniós csúcson egyedüliként vétózott a többéves pénzügyi keret (MFF) – ez az uniós költségvetés neve – felülvizsgálata mellett, amiben 2027-ig 50 milliárd euróval támogatnák Ukrajnát.
A kormányfő akkor amellett érvelt, hogy mivel a háború bármikor változhat, ezért az ún. Ukrajna-eszközről évente kellene szavazni – mint korábban azt bemutattuk, végül ezt a magyar kérést a többi tagállam elutasította.
Ehelyett az Orbán Viktor által is elfogadott záródokumentum szerint abban állapodtak meg, hogy az Európai Bizottság évente jelentést készít az Ukrajnának szánt támogatásokról, amit az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban megvitatnak, majd pedig két év múlva, amennyiben szükséges, az Európai Tanács felkérheti a bizottságot a támogatás felülvizsgálatára.
Miután a nagykövetek szerdán megállapodtak az Ukrajna-eszköz jogi szövegében, az Európai Unió Tanácsán kívül a másik jogalkotó intézményének, az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt. A Financial Times úgy számol, leghamarabb jövő hónap elején indulhat meg a támogatások folyósítása Ukrajnának.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. február 1-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Johanna Geron / Reuters)