Alekszej Navalnij halála ismét felhívta arra a figyelmet, milyen sors vár Vlagyimir Putyin leghangosabb kritikusaira, vetélytársaira és ellenfeleire. Kiesnek az ablakon, mérgezés vagy repülőgép-szerencsétlenség áldozatai lesznek.
Váratlanul meghalt a börtönben Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék vezéralakja, Vlagyimir Putyin legfőbb vetélytársa. A politikus halálával összefüggésben felidézzük, mi történt az orosz elnök jelentős kritikusaival az elmúlt években.
Borisz Nagyezsdin ellenzéki politikus bejelentette, hogy indul Putyin ellen a 2024-es elnökválasztáson. Ahogyan arról az elnökválasztásról szóló cikkünkben is beszámoltunk, az emberek hosszú sorokban állnak a orosz nagyvárosokban, hogy a Putyin-ellenes jelöltre szavazhassanak. A hatvanéves politikus Oroszország-szerte már 200 ezer aláírást gyűjtött össze.
Nagyezsdin élesen bírálta a Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akciót, a konfliktust végzetes hibának nevezte, és fogadkozott, hogy tárgyalások útján próbál véget vetni neki.
Február 8-án bejelentette, hogy kizárták a választáson való indulásból, a Központi Választási Bizottság pedig közölte, hibákat talált a kampányban összegyűjtött aláírásokban. Nagyezsdin fogadkozott, fellebbez a bíróságon, nem mond le az elnökválasztáson való részvételről. A Sky Newsnak úgy fogalmazott, nem fél, már többször szembenézett a halállal.
Jevgenyij Prigozsin piti tolvajból lett Oroszország egyik legveszélyesebb embere, aki az ukrajnai háború kellős közepén fellázadt, és magánhadseregével Moszkva ellen vonult.
Az oligarcha által vezetett Wagner-csoport zsoldosai ukrajnai brutalitásukról és afrikai befolyásukról híresültek el. Az ukrajnai háborúban Prigozsin egyre merészebben bírálta az orosz hadsereget és annak felső vezetését. Puccskísérlete meghiúsult, Putyin kegyelmet adott neki, de magánrepülőgépe Moszkvától északra „váratlanul” felrobbant, és lezuhant. A szakértők és a közvélemény az orosz elnököt vélik a halála mögött, de a Kreml visszautasította a vádakat.
Borisz Nyemcov Borisz Jelcin orosz elnök egykori miniszterelnök-helyettese, Putyin éles kritikusa és az ellenzék vezetője volt. Olyan jelentésen dolgozott 2015-ben, amely Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban játszott szerepét vizsgálta, amikor 55 éves korában meggyilkolták, mielőtt munkáját befejezte volna.
Nyemcovot egy hídon lőtték agyon, alig néhány méterre a Kremltől, amikor barátnőjével hazafelé sétált.
Öt férfit találtak bűnösnek a bérgyilkosság megszervezésében és végrehajtásában. A halálos lövések leadásáért Zaur Dadajevet, Ramzan Kadirov Putyin-párti csecsen vezér biztonsági erőinek tisztjét találták bűnösnek. A Kreml tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.
Alekszander Litvinyenko, az orosz FSZB biztonsági szolgálat egykori ügynöke azt követően menekült el Oroszországból, és lett végül brit állampolgár, hogy korrupcióval vádolta Putyint. Az orosz elnököt tette felelőssé a hírhedt moszkvai lakásrobbantásokért is, amelyeket Putyin, az akkori miniszterelnök a második csecsen háború kirobbantására használt fel 1999-ben.
Litvinyenko 2006 novemberében halt meg, hetekkel azután, hogy polónium-210-es, ritka és nagyon erős radioaktív izotóppal mérgezett teát ivott.
A mérget két orosz kém társaságában fogyasztotta el a londoni Millennium Hotelben tartott találkozón. A gyilkosságot nagy valószínűséggel maga Putyin rendelte el, de ezt következetesen tagadták.
Oroszország második legnagyobb olajvállalata, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke, Ravil Maganov nyíltan bírálta az ukrajnai háborút.
Egy 2022 márciusában kiadott nyilatkozatában a vállalat igazgatótanácsa a fegyveres konfliktus mielőbbi befejezésére szólított fel, és együttérzését fejezte ki minden áldozat iránt.
Tavaly a 67 éves Maganov váratlanul meghalt, miután a jelek szerint kizuhant egy hatodik emeleti ablakból a moszkvai Központi Klinikai Kórházban.
Gyenyisz Voronyenkov Putyin nyílt kritikusa, az orosz parlament alsóházában a kommunista frakció tagja volt. Ukrajnába menekült 2016-ban, és ukrán állampolgárságot kapott. Végül 2017 márciusában lőtték le Kijevben.
Petro Porosenko, az akkori ukrán elnök a gyilkosságot az orosz állam terrorcselekményének minősítette.
A vádat ebben az esetben is visszautasította a Kreml.
Borisz Berezovszkij orosz milliárdos 2000 óta élt száműzetésben Nagy-Britanniában, ahol 2013-ban találták holtan. Az 1990-es években, a Szovjetunió felbomlását követő privatizáció idején gazdagodott meg. Az oligarchák között ő számított Putyin legfőbb bírálójának.
Berkshire-i otthonában találtak rá felakasztva. Halálának körülményei máig tisztázatlanok.
Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, 2003-ig az ország külügyminisztériumában dolgozott. Egy évvel később tartóztatták le Moszkvában, és bevallotta, hogy 1995-ben a brit hírszerzés szervezte be.
Azt mondta, hogy mintegy 100 ezer dollár ellenében információkat adott a brit hírszerzésnek az Európában lévő orosz ügynökökről.
Szkripal börtönbe került, de egy kémcsere keretében szabadon engedték, és az Egyesült Királyságba emigrált. 2018-ban lányával együtt mérgezték meg novicsok idegméreggel, szerencsére mindketten túlélték a támadást.
A Kreml tagadta, hogy Oroszországnak bármilyen módon köze lenne a mérgezéshez, és elfogadhatatlannak nevezte a brit vádakat, amelyek szerint a támadást magas rangú orosz tisztviselők hagyták volna jóvá.
(Borítókép: Alekszander Litvinyenko a University College Hospital intenzív osztályán Londonban, Angliában 2006. november 20-án. Fotó: Natasja Weitsz / Getty Images Hungary)