A Magyar Külügyi Intézet (MKI) közleményben magyarázta meg, miért hívta Budapestre a svéd miniszterelnököt. Mint írták, a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt.
Mint megírtuk, pénteken Budapestre látogat a svéd kormányfő, Ulf Kristersson, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd NATO-csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől.
Bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el – írta az MKI szerdai közleményében. Jelezték, hogy a szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően, a svéd–magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak.
Az MKI sikerként könyveli el azt is, hogy Magyarországnak ez idő alatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat is.
A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország – értékeltek.
A közleményben felidézték, hogy Svédország NATO-tagsági kérelmét 2022. május 18-án nyújtotta be, Magyarország és Törökország kivételével valamennyi NATO-tagállam parlamentje gyorsan ratifikálta is a szerződéseket, a törökök idén január végén tették meg ezt.
Svédországról az MKI azt írta, hogy katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO-tagállamoktól, és az északi térség mellett NATO-partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak. Hangsúlyozták azt is, hogy
a korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is.
Bár a svédek és a finnek az 1990-es években csatlakozott kelet-európai országokhoz képest modern haderővel rendelkeznek, az új, északi jelenléttel szövetségi szintű problémák is felmerülhetnek, mint a Baltikum és a közép-európai régió esetleges háttérbe szorulása.
Kitértek arra is, hogy egy olyan demokratikus értékközösségben, mint a NATO, és egy parlamentáris demokráciában, mint Magyarország, elvben nem különleges elvárás az, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők egy nagy jelentőségű ratifikációs kérelmet akár hónapokig mérlegeljenek, akár még azelőtt, hogy arról a parlamenti tárgyalásokat és a szavazást kitűznék.
Magyarország kezdeti „hűvös” hozzáállásának az elemzés szerint több oka is volt. A magyar–svéd bilaterális kapcsolatok ugyanis nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak, amit csak tetézték azok a félrevezető és alapot nélkülöző, Magyarországról szóló információk, melyek a svéd médiában széles körű nyilvánosságot kaptak, és a svéd kormány ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani – foglalták össze.
A közleményben megjegyezték, hogy a csatlakozás ügyében intenzív tárgyalás folyik a svéd és a magyar fél között, melynek része egy, Magyarország számára rendkívül előnyös katonai és hadiipari megállapodás is, ami a magyar Gripen-program megújítását is magába foglalhatja, hiszen a most hatályban lévő szerződés hamarosan lejár.
Borítókép: Ulf Kristersson (Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)