Tavaly októberben indult Sebastian Kurz volt osztrák kancellár és két társának pere Bécsben. A vádemelés szerint a politikus és társai nem mondtak igazat sem az államügyészség, sem az osztrák parlament korrupciós ügyeket vizsgáló bizottságának meghallgatásán az állami vagyonkezelő vezetőinek kinevezése ügyében.

A bécsi tartományi bíróság bizonyítottnak látta, hogy Kurz nagyobb befolyást gyakorolt a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) felügyelő bizottsága tagjainak a kinevezésében, mint azt a parlamenti testület előtt elismerte. Az ÖBAG kezeli az állami részesedéseket különböző vállalatokban.

A törvényszék mindkét esetben hároméves próbaidőt állapított meg, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a vádlottakat.

Kurz 2020-ban a bizottságnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy ugyan a folyamatokról tájékoztatták, de amúgy nem vett részt a vagyonkezelő vezetőinek kiválasztásában.

Azonban chat- (csevegő-) üzenetek alapján a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA) feltételezte, hogy a volt miniszterelnök nagyon is részt vett a tisztségviselők kiválasztásában.

A volt kancellárt egyébként felmentették bizalmasának, Thomas Schmidnek az ÖBAG élére történt kinevezése ügyében a hamis tanúvallomás vádja alól.

Az ítéletet Ausztriában feszülten várták, hiszen az idén parlamenti, tartományi, helyhatósági és európai parlamenti választásokat is tartanak, és az a volt kancellár politikai ellenfeleinek nyújthat muníciót a kampányban.

Egy másik, még vizsgálat alatt lévő ügyben azzal gyanúsítják a volt osztrák kormányfőt, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozott népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat.