A biztonságpolitikai elemzők szerint Magyarország számára rendkívül előnyös katonai és hadiipari megállapodás született a svéd NATO-csatlakozás keretében. A magyar kormányfő megállapodott négy új Gripenről, és a Karmelitába látogatott a svéd kormányfő, így Svédország szinte biztosan csatlakozik a NATO-hoz. Érdemes megvizsgálni, hogy ezzel mit nyer a NATO és Magyarország.
Finnország és Svédország az orosz–ukrán háború kirobbanása után kérte felvételét a NATO-ba. Finnország már tagja a szövetségnek, míg a svédek korábban a török, majd a magyar ratifikációra vártak. Orbán Viktor kormányfő a svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után leszögezte: „a parlament hétfőn meghozza a döntéseket”, utalva arra, hogy bár végül utolsóként, de Magyarország is jóváhagyja Svédország csatlakozását.
„Svédország NATO-csatlakozása katonai szempontból rendkívül fontos. Azt jelenti, hogy megvan a folyamatos összeköttetés Norvégiától Törökországig, azon a rendkívül kényes területen, ami Oroszországgal határos, vagy legalábbis közel van hozzá” – összegezte az Indexnek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Svédországgal szemben az elmúlt időszakban sok olyan orosz akció volt, amikor megpróbálták a haditengerészeti objektumait felderíteni.
Hasonlóan látja a helyzetet Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Legfrissebb tanulmányában azt részletezte, hogy Finnország tavalyi NATO-csatlakozásával bezárult a NATO védőhálója Svédország körül, ezzel nincs olyan szomszédja, amely ne lenne a szövetség tagja. Ennél kedvezőbb katonai-védelmi pozícióban nagyon kevés állam van.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Svédország az utolsó háborúját 1814-ben vívta. A helsinki záróokmány 1975-ös aláírása megfelelő alapot nyújtott a svéd el nem kötelezettség politikájának, ugyanakkor annak de facto megszűnésével 2022-ben az ország átgondolta külpolitikáját.
A svédek, bár elhelyezkedésükből fakadóan elsősorban az északi térségre fókuszálnak katonai és biztonsági szempontból, NATO-partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak. Számos NATO-ország használ svéd haditechnológiát a fejlett svéd hadiiparnak köszönhetően, és ezek köre a csatlakozás után bővülhet. A korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is. A pohár félig van tele tehát, hiszen a svédek és a finnek az 1990-es években csatlakozott kelet-európai országokhoz képest modern haderővel rendelkeznek, másrészt viszont félig üres, mivel az új, északi jelenléttel szövetségi szintű problémák is felmerülhetnek.
Mindkét szakértő úgy látja, hogy Svédország (Finnországhoz hasonlóan) katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO-tagállamoktól, sőt Kis-Benedek József szerint
Svédországban világszinten a legfejlettebb eszközöket állítják elő.
Bőségesen megfelel annak, hogy a balti térséget védjék. A balti országok között szoros az együttműködés, a katonai potenciáljuk és képességük, haditechnikájuk színvonala átlagban magasabb, mint a NATO-országokban. „Technikai és élőerő szempontjából bőségesen a NATO-átlag fölött vannak” – húzta alá Kis-Benedek József.
Stepper Péter kitért arra, hogy Magyarország ragaszkodása a kétoldalú kapcsolatok javításához több kézzelfogható eredményhez vezetett. Annak érdekében, hogy Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz, tárgyalást folytattak a svéd és a magyar fél között, melynek része egy, Magyarországra előnyös katonai és hadiipari megállapodás, ami a magyar Gripen-program megújítását is magában foglalja,
hiszen a hatályban lévő szerződés hamarosan lejárna.
Kis-Benedek József szerint fontos, hogy Magyarország számára a Gripen-vásárlás a lehető legkedvezőbb ajánlat legyen. Svédországnak jobb lenne, ha ezeket az eszközöket megvásárolnánk, de az eddigi információk szerint feltehetően lízingszerződést kötöttek.
A magyar kormány már 2001-ben, az első Orbán-kormány alatt is támogatta az európai hadiipart akkori megrendeléseivel, hiszen nem véletlen, hogy az amerikai és orosz lehetőségekkel szemben már akkor is a svéd technológiát választotta. Orbán Viktor magyar és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a pénteki tárgyalásuk után a Karmelita kolostorban tartott közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy négy új Gripen érkezik a magyar légierő kötelékébe.
Svédország hagyományosan semleges külpolitikai státuszt folytatott évszázadok óta. Svédország tagsági kérelmét a NATO-hoz 2022. május 18-án nyújtotta be, amiről a NATO politikai vezetése rendkívül gyorsan hozott döntést. Fontos kiemelni, hogy Svédország már eddig is rendszeresen szerepelt NATO-gyakorlatokon. Magyarország és Törökország kivételével valamennyi NATO-tagállam parlamentje ratifikálta mind Svédország, mind pedig Finnország csatlakozási szerződéseit 2022 októberéig.
A két ország csatlakozási szándékát egyértelműen az orosz–ukrán háború váltotta ki.
„Tartanak attól, hogy Oroszország esetleg – miután Ukrajnával és más, egyéb különböző konfliktusokba keveredett – észak felé is megindul. Az orosz elnök agyában vannak olyan dolgok, hogy visszaállítja, ami a Szovjetunió idején volt. Tehát tovább terjeszkedne” – húzta alá Kis-Benedek József.
„Az a vigasztalás, hogy a béke nemzete vagyunk, veszélyesebb lett, mint valaha. Sokan mondták már előttem, de hadd mondjam el hivatalosan is, egészen egyértelműen: Svédországban háború lehet” – fogalmazott január elején a svéd védelmi miniszter.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arra is kitért, hogy a NATO egy konszenzuális alapon működő intézmény, ahol informálisan érvényesül az amerikai katonai szuperhatalom súlya, de formálisan minden tagállam szavazata egyenlő. A szövetség akkor sikeres, ha magasfokú bizalom van a tagok között. Magyarország a rendszeres politikai konzultációt támogatja a NATO-n belül – a tagjelöltekkel kapcsolatban is. Ezért is ült le tárgyalni a magyar fél a finn és a svéd vezetéssel. Stepper Péter kiemelte:
Azok, akik utolsóként fogadták el a ratifikációt, nem csak azt üzenték a NATO-partnereknek, hogy speciális megtárgyalandó kérdéseik vannak az érintett országokkal, hanem hogy vannak ügyek, amelyek esetében akkor lehet csak előre haladni, ha létezik a felek közötti kölcsönös bizalom, és meghallgatjuk egymás érveit, esetleges kifogásait. Budapest nem nemzetközi kényszerektől vezérelve, hanem saját külpolitikai és európai biztonsági érdekeket szem előtt tartva dönt majd Svédország csatlakozásáról.
Stepper Péter szerinte Magyarország álláspontja Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban mindvégig következetes volt. A svéd miniszterelnök látogatásával és Svédország csatlakozásának ratifikálásával Magyarország biztosította, hogy a jó kétoldalú kapcsolatok alátámasztják a NATO-bővítést. Magyarország fontosnak tartja a NATO megerősítését, ám kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új szövetségestől, és ezért hajlandó konfliktust vállalni.
Ugyanakkor Kis-Benedek József szerint a svéd miniszterelnök idejött, és így a politikai akadály elhárult, Orbán Viktor is el tudja adni úgy, hogy ezzel feloldotta a gordiuszi csomót: „a svédek azt mondták: odamegyek, de nem tárgyalok a NATO-tagságáról. A tagságra úgy tekintett, hogy rendben van, és az együttműködésről tárgyaljunk” – összegezte.
Érdemes külön kitérni Svédország katonai potenciájára, hogy világosan lehessen látni, hogy mit nyer ezzel a NATO. Somkuti Bálint biztonság politikai szakértő nagyjából egy éve részletesen bemutatta a Mandineren az ország haderejét. Svédország népessége Magyarországnál picit magasabb (10,3 millió), ugyanakkor sokkal nagyobb területű északi állam. Az ország az ipari forradalomtól kezdve kiváló minőségű acéljáról, az erre alapuló nehéz- és hadiiparáról híresült el.
Bár hagyományosan semleges ország, erős haderőt tart fent.
Hagyományos hármas haderőnemi felosztást követ. Létszámra a szárazföldi erő a legerősebb, amely a hidegháború alatt a torony nélküli, hazai fejlesztésű, különleges Strv 103-as harckocsijairól volt híres. Továbbá 1300 kerekes harcjármű gondoskodik a gyalogság többi részének szállításáról, míg a tüzérség 84 vontatott és 40 önjáró, 120 milliméteres aknavetőből, valamint 48 Volvo-gyártmányú földmunkagépalvázra szerelt Archer tarackból áll.
Somkuti Bálint leszögezte, három dandárba szervezett erőben fennmaradtak a hagyományos adminisztratív ezredek is. A 8 gépesített zászlóaljat 19 alegység egészíti ki. A tartalék 4 harckocsit és 40 területvédelmi zászlóaljat foglal magába. A szárazföldi haderőt 23 600 aktív katona, 11 200 tartalékos, illetve 24 000 területvédelmis működteti, az évenként bevonultatott 5000 feletti sorkatonával kiegészítve.
A 2700 fős svéd légierő fő típusa a 4 ezredbe szervezett 94 darab JAS39 Gripen, amelyek egy részét hamarosan a modernebb változat, a JAS39E váltja le. Érdekesség, hogy a kisebb hadseregekkel ellentétben Svédországban a légvédelem a szárazföldi haderőnél maradt, míg szó szerint minden, ami repül, a légierő kereteiben működik. 2100 főnyi személyzetével a svéd hadiflotta a legkisebb létszámú haderőnem.
A biztonságpolitikai szakértő a svéd haderő elemzését úgy zárta, hogy egy modern, bár méretéhez képest kissé lecsökkentett fegyveres erővel csatlakozhat a NATO-hoz. Az erős hadiipar által megtámogatott svéd fegyveres erők önmagukban is képesek rögzített feladataik, azaz elsősorban az ország szuverenitásának megvédésre.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar (j) és Ulf Kristersson svéd (b) miniszterelnök találkozója a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)