Moszkvától kérte a Dnyeszteren túli, moldovai szakadár régió, hogy fékezze meg a kisinyovi kormány próbálkozásait, ami szerintük gazdasági nyomásgyakorlással kísérli meg visszatuszkolni Transznyisztriát a moldovai állam keblére.
A hírnek látszólag nincs mélyebb jelentősége. De csak látszólag. Egy ilyen kérés ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy Moszkva fokozza a Kisinyov elleni hibrid támadásait. Emlékeztetőül: nagyjából hasonló forgatókönyv és érvelés alapján indult az Ukrajna elleni invázió két éve.
Az ENSZ egyetlen tagországa által sem nem elismert Transznyisztria a „kommunizmusban ragadt” térség a Kelet és a Nyugat között, ahol a legszívesebben a Szovjetunió emlékére Oroszország anyácskához csatlakoznának.
A mostani kérés ugyan nem volt határozott és részletezett, Moszkva azonban gyorsan reagált a bejelentésre.
„A Dnyeszteren túli lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritásunk. Az orosz illetékes szervek mindig minden kérést alaposan mérlegelnek” – közölte az orosz külügyminisztérium illetékese. A félreértések elkerülése érdekében azonban Kisinyovban, Tiraszpolban – Transznyisztria székhelyén – és Kijevben egyaránt cáfolták azokat a feltételezéseket, hogy a szakadár térség törvényhozói a Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz történő csatolását sürgetik.
Azt is feltételezték, hogy a régióban esetleg újra népszavazáson döntenének az Orosz Föderációhoz történő csatlakozásról – amint azt Donyeckben és Luhanszkban tették –, a helyzetet azonban igencsak bonyolítja, hogy az anyaországgal szomszédos Donyec-medencétől eltérően Transznyisztria a beékelődött Ukrajna miatt nagyon távol fekszik az orosz határtól.
„Évtizedek óta kérik, hogy újra egyesüljenek Oroszországgal, és korábban is tartottak népszavazást” – idézte a Bloomberg Viorel Ursu moldovai amerikai nagykövetet, aki kormánya nevében minden ilyen lépést elutasított.
Az Európa-párti moldovai kormány által nemrégiben bevezetett kereskedelmi adók lobbantották most lángra a szeparatizmus parazsát. A tiraszpoli önjelölt kormányzat elítélte a döntést, majd az erről szóló nyilatkozatát eljuttatta az ENSZ-nek, más nemzetközi szervezetekhez, mindenekelőtt azonban Moszkvába.
A Háborús Tanulmányok Intézetében nem tartották kizártnak, hogy a tiltakozást egy újabb referendum követi.
ISW has issued a Warning Update on the situation in Moldova.
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) February 26, 2024
The pro-Russian breakaway region of Transnistria may call for or organize a referendum on Transnistria's annexation to Russia at a Transnistrian Congress of Deputies meeting planned for Feb 28https://t.co/COs3q5OVQv
A kisinyovi sarc Transznyisztria gazdasági teljesítményének akár egytizedét is felemésztheti – magyarázta Szerghej Obolonik, az enklávé gazdasági minisztere.
A kormány „apró lépéseket” tesz az ország gazdasági reintegrációja felé – érvelt ezzel szemben a moldovai államfő, a korábbi miniszterelnök, aki maga is közgazdász.
Moldova elkötelezett a Dnyeszteren túli konfliktus békés rendezése mellett
– erősítette meg Maia Sandu.
A katonai fenyegetés a Dnyeszteren túlról „korlátozott”, legalábbis Ursu szerint. „A katonák zöme valójában helyi újonc, orosz útlevéllel” – mondta a nagykövet, aki nem tartja valószínűnek, hogy hajlandók lennének feláldozni életüket Oroszországért.
Ennek ellenére Ukrajna megtámadása óta Moldovában is aggódnak amiatt, hogy Moszkva esetleg megkísérelné összekapcsolni a Dnyeszteren túli területet az ellenőrzése alatt álló ukrajnai területekkel. Sandu már tavaly arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a moldáv nemzet destabilizálására és a kormány megdöntésére törekszik.
Moldova az ő ciklusában folyamodott uniós tagságért – amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök például feltétel nélkül támogat –, és a tagjelölti státuszt meg is kapta. Maia Sandut az idén nagy eséllyel újraválasztják.
Súlyosnak minősítette a moldovai helyzetet a lengyel miniszterelnök, aki szerint az ország „áldozatul eshet az agressziónak és a hibrid akcióknak” egyaránt. „Szereztünk tapasztalatokat Oroszországgal kapcsolatban, és tudjuk, hogy minden forgatókönyv lehetséges” – emlékeztetett Donald Tusk.
Az Európa legszegényebb országai közé sorolt, 2,6 millió lakosú Moldova tavaly több száz millió eurós uniós támogatást kapott a növekvő energiaszámlák kiegyenlítésére és az Ukrajnából érkező menekültek ellátására.
(Borítókép: A törvényhozók részt vesznek a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régió képviselőinek kongresszusán Tiraspolban, 2024. február 28-án. Fotó: Stringer / AFP)