250 százalékos infláció, növekvő szegénység, elszálló államadósság – csak pár probléma, ami miatt Argentína nehéz helyzetben van, és emiatt sokan az államadósság csökkentését, a felesleges szövetségi kiadások eltörlését és stabil gazdaságot ígérő libertariánus Javier Mileire szavaztak a tavaly novemberi elnökválasztáson. Ugyanakkor Milei programját nehezen tudja végrehajtani, szakértők pedig annak elnagyoltsága miatt nem is biztosak annak lehetséges sikerességében.
2023. december 10-én iktatták be Argentínában elnökként a magát anarcho-kapitalistának hívó Javier Mileit. A gazdaságilag libertariánus, kultúrpolitikailag szélsőjobboldali Milei kampánya kizárólag arról szólt, hogy megválasztása esetén rendbe teszi a már évtizedek óta romokban lévő argentin gazdaságot, amit részben a szövetségi kormány költségeinek a drasztikus visszavágásával és a tavaly 250 százalékos infláció letörésével érne el.
Ugyanakkor hiába a választási ígéretei, ebből eddig sok mindent ebből nem tudott végrehajtani,
mivel Milei mögött nincs parlamenti többség, a Kongresszusban pedig az ellenzék nem ért egyet az elnök gazdasági reformjaival.
Milei ezért hiába nyújtott be eddig ezer reformjavaslatot, azok nagy részét nem is szavazták meg, ezért nemrég azt ígérte, hogy a következő parlamenti választásokig, 2025 decemberéig visszakozik a reformcsomagjától, és majd az új törvényhozásnak fogja azt benyújtani – reményei szerint akkor már a két éve alakított pártja, a libertariánus-szélsőjobboldali La Libertad Avanza (LLA, jelentése A szabadság előrehaladása) többségével.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az elnök addig ne látna neki a terveinek, amivel szerinte stabilizálhatná a jelenleg hiperinflációba kerülő argentin gazdaságot. A brit Financial Timesnak adott interjújában azt fejtegeti, hogy amennyiben szükséges, a kongresszus megkerülése nélkül vezet be reformokat – ráadásul ezt már egyszer korábban is megtette.
Az ezer reformjavaslatának a harmadát egy sürgősségi rendeletbe foglalta, amit ezután ki is hirdetett.
Ez egészen addig marad érvényben, amíg a kongresszus mindkét háza meg nem szavazza annak kivezetését. Az FT-nek azonban elmondta, hosszú távon szükségesnek látja a kongresszussal való együttműködést, de jelenleg ott nehéz törvényeket elfogadtatnia.
Argentínának csak 2025-ben 5,5 milliárd dollárt kell fizetnie külső kötvénytulajdonsoknak, és a lap szerint amennyiben nem sikerül külföldi tőkét bevonnia az országnak, akkor fizetésképtelenné válhat az ország.
Ennek érdekében Milei decemberben rendkívül megvágta a szövetségi kormány kiadásait. Az Invecq elemzése szerint ennek közel a felét az adta, hogy a nyugdíjak és a szociális kifizetések nem követték az infláció mértékét, amivel az ezekre szoruló családok sokkal rosszabb helyzetbe kerültek – igaz, ezt valamennyire ellensúlyozva az élelmiszerjegyeket vagy a gyerekek után járó kedvezményeket növelte.
Elemzők szerint Milei sikeressége kapcsán a legnagyobb kérdés, hogy a szegény argentinok meddig tolerálják az őket drasztikusan érintő kiadáscsökkentéseket, hiszen időközben a szegénység mértéke nőtt.
Mint a lap emlékeztet, idén már több szakszervezet is szervezett általános sztrájkot Milei kormánya és szakpolitikája ellen, emellett tüntetésekre is sor került.
Ezenkívül fontos, hogy újra tudja-e tárgyalni a a Világbanktól (IMF) korábban kapott 44 milliárd dolláros kölcsön visszafizetésének ütemét, illetve tud-e a szervezettől újabb hitelt felvenni.
Megválasztása után az országok hitelképességét értékelő Fitch az elemzésében Mileiről úgy írt, hogy gazdasági-politikai nézetei radikális váltás a korábbihoz, ugyanakkor tervei nem elég részletesek, a súlyos makrogazdasági helyzet és a kormányzati kihívások miatt államcsődre számít.
A Fitch szerint a súlyos gazdasági válság kapcsán Milei drasztikus intézkedéseket javasol – például a szövetségi kiadások csökkentése, dollárra való váltás és a központi bank bezárása –,
azonban az elemző cég kétségeket fogalmazott meg ennek a technikai megvalósíthatósága kapcsán.
Egyrészt a megosztott hatalom miatt nehezebb terveit végrehajtania, ráadásul a Fitch az elemzésében kérdésesnek nevezte azt is, hogy Milei milyen mértékben tudja majd követni saját politikáját. További problémának nevezte meg a rövid távú adósságkötelezettségek teljesítésének bizonytalanságát, illetve Milei pontos terveit.
Az elemzésüket azzal zárták, gazdasági programjának sikeréhez a piaci bizalom megteremtése, a hatékony politikák végrehajtása és a kommunikáció kulcsfontosságú, ahogy az is, hogyan fog majd tudni boldogulni parlamenti többség nélkül.