A hírszerzési szakértők egyre inkább attól tartanak, hogy a német katonai hangfelvételek kiszivárgása csak a „jéghegy csúcsa” volt. Szerintük ugyanis a NATO titkai is veszélybe kerülhettek. Eközben Németország szövetségesei arra sürgetik Berlint, hogy szigorítson a titkos információkra vonatkozó biztonsági előírásain.
Az RT orosz állami műsorszolgáltató vezetője pénteken késő este tette közzé az interneten a 38 perces hangfelvételt, amelyet orosz kémek rögzítettek múlt hónapban egy titkos megbeszélésen. Németország légierejének parancsnoka és vezető tisztjei arról beszéltek, hogy szerintük a nagy hatótávolságú fegyvereket az Oroszországot a megszállt ukrán Krím félszigettel összekötő kercsi híd megsemmisítésére is fel lehetne használni.
A megbeszéléseken – amelyre a WebEx nevű kereskedelmi, nem titkosított platformon, online konferenciaeszközön került sor – azt is megerősítették, hogy brit személyzetet állomásoztatnak Ukrajnában, és részleteket közöltek arról, hogyan telepítik a Storm Shadow rakétákat az országban.
August Hanning, Berlin volt hírszerzési főnöke a Bildnek arról beszélt, hogy feltételezése szerint az oroszok a magas rangú német katonatisztek közötti beszélgetésnél többet is lehallgathattak.
Oroszország „hasznos idiótaként” használta fel Olaf Scholz német kancellárt, miután Moszkva Németországot a „leggyengébb láncszemként” azonosította – idézte forrásait a The Telegraph.
A német kormány hétfőn hevesen visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az, hogy Oroszország kiszivárogtatott egy magas rangú német katonatisztek közötti beszélgetést, arra utalna, hogy Berlin háborúra készül Oroszország ellen.
A kormány ugyanakkor igyekezett visszafogni a kiszivárogtatás belpolitikai következményeit, és gyors vizsgálatot ígért annak kiderítésére, hogyan lehetett lehallgatni és nyilvánosságra hozni egy ilyen beszélgetést.
Teljesen világos, hogy az olyan állítások, amelyek szerint ez a beszélgetés azt bizonyítaná, hogy Németország háborúra készül Oroszország ellen, abszurd módon hírhedt orosz propaganda
– mondta Scholz szóvivője újságíróknak Berlinben.
Wolfgang Büchner kormányszóvivő szerint a kiszivárogtatás Oroszország Nyugat elleni „információs háborújának” része volt, és a célja a Németországon belüli viszálykeltés volt.
A német kancellár korábban azt mondta, szóba sem jöhet ezeknek a fegyvereknek a leszállítása Ukrajnának, és nem akarja, hogy Németországot közvetlenül bevonják a háborúba. Majd később megerősítette, hogy a moszkvai állami műsorszolgáltató által sugárzott felvétel valódi, és „nagyon súlyosnak” nevezte a biztonsági réseket.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn „súlyos következményekkel” fenyegette meg Németországot a kiszivárogtatással kapcsolatban. Részletekbe azonban nem bocsátkoztak.
Ha nem történik semmi, és a németek nem vetnek véget ennek, akkor elsősorban magára Németországra nézve lesznek szörnyű következmények
– mondta Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.
Hanning elmondta, „általában a sikeres lehallgatási műveleteket nem hozzák nyilvánosságra, hogy ne ártsanak a forrásnak”. De a kiszivárogtatásról szóló hírekkel most már „biztosítva van, hogy Olaf Scholz nem szállítja a Taurust Ukrajnának” – mondta Carlo Masala katonai szakértő, aki szintén a Bildnek nyilatkozott.
Az Egyesült Királyság ragaszkodott ahhoz, hogy a biztonsági rés kivizsgálása Berlin feladata, miközben ismét sürgette Scholzot, hogy küldjön nagy hatótávolságú rakétákat Kijevbe.
Ben Wallace volt védelmi miniszter azonban a The Timesnak azt mondta, a lehallgatási botrány azt bizonyítja, hogy Németország „se nem biztonságos, se nem megbízható – írja a Daily Mail.
Németország néhány szövetségese azt sürgeti, hogy Berlin szigorítson a titkos információkra vonatkozó biztonságán, miután Oroszország nyilvánosságra hozta az Ukrajnának nyújtandó segélyekről folytatott bizalmas megbeszéléseket.
A Bloomberg beszámolója szerint
a NATO-országok tisztviselői aggodalmukat fejezték ki a látszólag hanyag operatív biztonság miatt,
amely a német katonatisztek közötti beszélgetés kiszivárgását eredményezte, beleértve a kereskedelmi, nem titkosított WebEx platform használatát a találkozóhoz.
Egyikük szakszerűtlennek nevezte a hanyag intézkedéseket, és azt mondta, az ilyen viselkedés elvárható lenne olyan emberektől, akik soha nem voltak biztonsági eligazításon, de katonai tisztviselőktől nem. Egy másik azt mondta, nem lepte meg őket a németországi mulasztás, míg egy harmadik szerint a kiszivárogtatás miatt valószínűleg mindenhol – de különösen Németországban – szigorítják az intézkedéseket.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn azt mondta, a felvételből kiderül, hogy a német fegyveres erők orosz területre irányuló támadási tervekről tárgyalnak.
A kiszivárgott információ ismét megerősíti, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat országai közvetlenül részt vesznek a konfliktusban
– mondta újságíróknak egy telefonkonferencián a TASZSZ szerint.
Egy névtelenséget kérő német tisztviselő szerint az incidens azt mutatta, hogy az ukrajnai háború által kiváltott biztonság- és védelempolitikai váltás még folyamatban van, és a jövőben sokkal több személyes találkozót tartanak a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében.
Bár a legutóbbi incidens kínos helyzetbe hozta Németországot, a szövetséges tisztviselők lekicsinyelték a nyilvánosságra került információ jelentőségét, rámutatva arra, hogy Németország köztudottan és nyilvánosan ellenzi a Taurus rakéták küldését. Emellett hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az incidens ellenére is egységesek maradjanak.
Az Egyesült Államok hétfőn azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbált bizalmatlanságot kelteni Ukrajna és szövetségesei között a telefonbeszélgetés lehallgatásával.
Ez egy merész, átlátszó kísérlet az oroszok részéről, hogy megpróbáljanak viszályt szítani, megosztottságot mutatni és azt a látszatot kelteni, hogy a Nyugat nem egységes
– mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
Kirby szerint Oroszország azt a látszatot próbálja kelteni, mintha a német kormány nem lenne „egységes abban, amit Kijevért tesz”.
„Mindannyian együtt dolgozunk azon, hogy megpróbáljuk támogatni Ukrajnát, és a németek ott voltak ebben. Minden nemzetnek magának kell eldöntenie, hogy mit tesz, és a németek közbeléptek. Jelentős lépéseket tettek” – tette hozzá a Deutsche Welle beszámolója szerint.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin egy sajtótájékoztatót hallgat a Kremlben 2012. szeptember 25-én Moszkvában. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)