Az ukrajnai háborúról adott ki közleményeket szerdán Oroszország budapesti nagykövetsége. A két kommüniké alapvetően a már ismertetett orosz álláspontot közli, illetve szót ejt a NATO-val való esetleges eszkalációról is.
A budapesti orosz képviselet időről időre már adott ki közleményeket a háborúról vagy annak okairól.
Most két közleményt is közzé tettek, amelyeket szerkesztőségünkhöz juttattak el e-mailben. Az egyik A nyugati országok szerepéről az ukrajnai konfliktusban címet viseli, míg a másik általánosságban „az Ukrajna körüli helyzetről” szól.
Mindkét közlemény alapvetően az utóbbi években már ismertetett orosz álláspontot ismétli meg. Az első közleményt azzal kezdik, hogy a Szovjetunió felbomlása után az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseik elkezdtek befolyást szerezni a volt szovjet tagköztársaságokban, és szerintük „a »demokratizálódás« álcája alatt, a nemzeti érdekekre való bárminemű tekintet nélkül” igyekeztek átalakítani őket a saját céljaiknak megfelelően.
Álláspontjuk szerint Ukrajna mindig is különleges figyelmet kapott, és szerintük ennek volt az eredménye a 2004, majd a 2013–14-es ukrajnai forradalom is. Véleményük szerint 2014 után azzal lehetett volna elkerülni a további eszkalációt, ha a felek betartják azt a 2014. február 21-én, Viktor Janukovics elnök és ukrán ellenzéki politikusok közt született megállapodást, amely a belpolitikai krízis rendezését szolgálta, és létrejön a megegyezésben előírt egységkormány. A közleményben azt írták, hogy mindezt a nyugati politikusok akadályozták meg, akik a konszolidáció helyett a rezsimváltást szorgalmazták, és szerintük emiatt mérgesedett el a kelet-ukrajnai konfliktus később.
Kitértek arra is, hogy Zelenszkij 2019-es hatalomra kerülése sem javított a helyzeten, sőt szerintük ő is közrejátszott a minszki megállapodások „aláásásában”, és folytatódott az a folyamat, amelyben a nyugatiak segítségével „Ukrajnát oroszellenes országgá alakították át”.
Ezután állították azt a közleményben, hogy
Oroszország nem »támadta meg« Ukrajnát, ahogy azt a nyugatiak aktívan propagálják,
hanem „különleges hadműveletet” indított, szerintük az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikkével összhangban és a donbászi köztársaságok kérésére (azt, hogy nem támadták meg Ukrajnát, már 2022 márciusában is hangoztatta az orosz külügy).
Végül arra is kitértek, hogy a NATO államai F–16-os vadászgépeket is át akarnak adni Ukrajnának, ami szerintük eszkalációt eredményezne. Mint írták, ezek a repülőgépek képesek taktikai nukleáris fegyverek szállítására, és ezért szerintük „a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres összecsapás kockázatával járna”, ha átadnák őket az ukránoknak.
A másik közleményben – amelyben szintén az orosz narratíva korábban már hangoztatott tételei köszönnek vissza – arról írtak, hogy szerintük a nyugatiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott békeformula csak „a további ellenségeskedéseket” szítja, akadályozza a békefolyamatot, és nem több egy ultimátumnál.
„Ukrajna szuverenitásának eredeti alapjait – a semleges, blokkmentes és atomfegyvermentes státuszát – meg kell erősíteni” – írták erről a közleményben. Más kérdés ország 1991-es függetlenségi nyilatkozatában például szó sem esett ilyesmikről. Sőt, az atomfegyverekről csak három évvel később, a budapesti memorandum keretében mondtak le (Kiegészítés: az orosz fél itt az 1990-es nyarán kiadott függetlenedési szándéknyilatkozatra, az úgynevezett Szuverenitási Nyilatkozatra utalhatott, abban még valóban szerepeltek a felsorolt feltételek. Viszont az említettt függetlenségi nyilatkozatba, vagy az 1991-ben elfogadott alkotmányba már nem kerültek bele ezek a kitételek).
Hozzátették azt is, hogy a Krím, a Donbász és a délkelet-ukrajnai területek függetlenedése szerintük kizárólag „a 2014-es államcsíny” eredménye volt. Végül azt írták, hogy szerintük Ukrajna területi integritását a kijevi rezsimnek azok a támogatói ásták alá, akik 2014. februárban „megbuktatták Ukrajna törvényes elnökét”, vagyis az akkor Oroszországba távozó Viktor Janukovicsot.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Egy német gyártású Leopard 2A5 harckocsi a fronton Donyeck térségben 2023. november 21-én. Fotó: Anatolii Stepanov / AFP)