A politikai elitben történő változás mellett a reformok, valamint az emberek politikába való közvetlen beleszólása is a főbb változtatási javaslatok között szerepelt. Kutatáselemzés.
A Pew Research Center amerikai agytröszt legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az emberek miként fejlesztenék a demokratikus működést az országukban. Ahogy arról korábban az Indexen is beszámoltunk, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján 2023 tavaszán sokan nem voltak elégedettek a demokrácia működésével. A megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen azzal, ahogyan a demokrácia működik az országukban.
Míg a demokrácia állapota számos országban jelentősen visszaesett az elmúlt néhány évben, a képviseleti demokrácia koncepciója továbbra is népszerű szerte a világon. A Pew Research Center 24 országban vizsgálta az emberek demokráciába vetett hitének állapotát, amiből az derül ki, hogy a többség képviseleti demokráciát vagy más demokratikus rendszert képzel el ideálisnak.
A jelenlegi felmérés szerint az emberek a fejlődést leginkább a politikusok változásában látják.
A 17 téma közül, amelyekből a megkérdezettek választhattak, ez kapta a legtöbb szavazatot, de még azokban az országokban is az öt legnépszerűbb válasz között szerepelt, ahol a fő probléma nem a politikusokkal van.
A javaslatok gyakran a jobb képviseletre, a nagyobb kompetenciára és a politikusok válaszkészségére összpontosítanak.
A politikusok ne a pártjuk és egójuk győzelmére törekedjenek, hanem inkább arra koncentráljanak, ami rövid és hosszú távon a legjobb az ország számára
– mondta egy 65 éves férfi az Egyesült Államokból.
Egyes válaszadók úgy gondolják, hogy a polgárok javíthatják saját demokráciájukat. A 24 vizsgált ország többségében a lakosság részvételének és viselkedésének javítása az öt legfontosabb prioritás között van.
„Mindannyiunknak el kell mennünk szavazni, és mindenkinek meg kell hoznia a saját döntéseit” – nyilatkozta egy 76 éves japán nő.
Az egyik fő megoldás a politikai elitben történő változás a megkérdezettek szerint. Egyes válaszadók el akarják távolítani országuk jelenlegi kormánypártjait vagy államfőit. Ez a téma az első öt között szerepelt Lengyelországban, Magyarországon és Dél-Afrikában. A legtöbb vizsgált országban azonban nem szerepel a tíz legfontosabb között.
Mások a politikai pártokat veszik célba, amikor javaslatokat tesznek a demokrácia javítására. A probléma különösen szembeötlő Hollandiában, ahol a pártok a második legtöbbet emlegetett téma. A pártok az öt legfontosabb téma között vannak Spanyolországban, Svédországban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban. A többi országban a politikai pártok jellemzően csak a tíz legfontosabb téma között szerepelnek.
Néhány javasolt változtatás a politikai pártok számához kapcsolódik:
Olyan kétpártrendszer létrehozására lenne szükség, mint amilyen Amerikában van. Akkor jobban be tudnák tartani az ígéreteiket
– vélekedett egy 40 éves holland férfi.
A legtöbb vizsgált országban a kormányzati reform a három legtöbbet említett téma között szerepel. Az Egyesült Államok kiemelkedik az egyetlen olyan országként a felmérésből, ahol a kormányzati reform a politikusokhoz kötődő fő probléma. A speciális érdekekre való hivatkozás inkább a magas jövedelmű országokban, míg a korrupció a vizsgált közepes jövedelmű országokban (Argentína, Brazília, India, Indonézia, Kenya, Mexikó, Nigéria és Dél-Afrika) szerepel gyakrabban. A médiareformot a legtöbb helyen ritkábban emlegetik.
A gazdasági reform, amely olyan kérdéseket foglal magában, mint az adózás, a munkahelyek, az infláció és a vagyoni egyenlőtlenség, a felmérésben részt vevő országok túlnyomó többségében a 10 legfontosabb probléma között szerepel. Ugyanakkor a vizsgált közepes jövedelmű országokban ez a probléma jellemzően az első háromban van. Az emberek konkrét jogszabályokat is javasolnak olyan területeken, mint az egészségügy, a lakhatás és a bevándorlás.
Egy másik javaslat arra irányul, hogy az embereknek megfelelő egyéni jogaik legyenek, hogy részt vehessenek a demokráciában.
Egyes válaszadók egyéni jogokat szorgalmaznak, például „egyenlőséget mindenkinek” és „feltétel nélküli szólásszabadságot.” Mások a nemhez, rasszhoz, kaszthoz és egyebekhez kapcsolódó konkrét sérelmekre és egyenlőtlenségekre összpontosítanak.
Néhányan azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az egyenlőtlenség kezelésének hangsúlyozása túl messzire mehet, elhallgattathatja a nézőpontokat vagy „fordított rasszizmust” eredményezhet.
Ne részesítsenek előnyben rasszokat, és kezeljenek mindenkit egyformán. Ne részesítsenek előnyben a szexuális irányultság alapján, és ne csináljanak belőle nagy ügyet
– mondta egy 55 éves nő az Egyesült Államokból.
A választások és a választási rendszer működésének megváltoztatása a vizsgált 24 ország közül hétben volt az öt legfontosabb kérdés között. Egyesek, különösen az európai országokban, szintén amellett érvelnek, hogy országukban több közvetlen demokratikus elem kell legyen, amely egy olyan kormányzati forma, ahol a nyilvánosság közvetlenül szavaz például a javasolt jogszabályokról.
A jogállamisági kérdések és a közbiztonság javítása is a fontosabb témák közé tartozik.
Olyan törvények elfogadása kell, amelyek korlátozzák a bíróság hatalmát, amely jelenleg úgy viselkedik, mintha a hazánk a magántulajdona lenne
– jelentette ki egy 19 éves izraeli nő.
A legtöbb helyen viszonylag kevesen gondolják úgy, hogy fontos magának az igazságszolgáltatási rendszernek a reformja, Izrael azonban figyelemre méltó kivétel, ahol ez volt a legfontosabb javaslat a demokrácia javítása érdekében.
(Borítókép: Németh Kata / Index)