Az ukrán állampolgárok több mint 60 százaléka úgy gondolja, hogy az ukrán állam nem teljesíti az orosz–ukrán háború veteránjaival szembeni kötelezettségeit.
Egy országos felmérésből kiderült, hogy az állami intézményekbe vetett bizalom továbbra is negatív.
A válaszadók csupán 25 százaléka gondolja úgy, hogy az állam megfelelően gondoskodik a volt katonákról – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral annak érdekében, hogy csökkentsék az Ukrajnával kapcsolatos feszültségeket, amelyek az elmúlt hetekben nyíltan kiéleződtek – közölték magas rangú német és francia tisztviselők a Politicóval.
Egy német tisztviselő szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a nap folyamán csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz, ami a „weimari háromszög”, a három ország közötti párbeszéd formátumának első találkozója lesz, mióta Tusk decemberben ismét lengyel miniszterelnök lett.
A vezetők a találkozót az egység demonstrációjának szánják, miután a francia–német súrlódások Ukrajna miatt nyílt viszálykodássá fajultak.
A régóta lappangó feszültségek február végén kezdtek elmérgesedni, amikor Macron nem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, és megfogadta, hogy „mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút”. Az óvatosabb Scholz visszavágott, kizárva az európai országok szárazföldi csapatainak bevetését.
Napokkal később Macron úgy tűnt, egyenesen Scholznak válaszol.
Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem lesz szükség arra, hogy gyávák legyünk
– mondta egy prágai közönség előtt. Boris Pistorius német védelmi miniszter azt válaszolta, hogy Macron megjegyzései „olyasvalami, ami nem igazán segít megoldani azokat a kérdéseket, amelyekkel Ukrajnának való segítségnyújtásunk során szembesülünk”.
Német tisztviselők négyszemközt arra panaszkodnak, hogy bár Macron keményen beszélt Ukrajnával kapcsolatban, közel sem követte azt annyi katonai támogatással, mint amennyit Németország nyújtott.
A németországi Kiel Intézet, amely az Ukrajna háborús erőfeszítéseihez nyújtott nemzeti hozzájárulásokat gyűjti össze, Franciaországot egyértelműen lemaradóként tartja számon 640 millió eurós katonai támogatással, szemben Németországgal, amely 17,7 milliárd eurót adott vagy ígért.
A franciák vitatják ezeket a számokat, és azt állítják, hogy ők adják a valóban fontos fegyvereket. „Franciaország az operatív hatékonyság mellett döntött az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek terén: azt ígérjük, amit teljesíteni tudunk, és azt teljesítjük, amit ígérni tudunk” – mondta nemrég Sébastien Lecornu fegyveres erőkért felelős miniszter az X-en közzétett bejegyzésében.
Macron a héten elhalasztotta régóta tervezett ukrajnai látogatását a szövetségesekkel a retorikája miatt kialakult feszültségek közepette. Vasárnap az Élysée-palota bejelentette, hogy a látogatásra így „a következő néhány hétben” kerül sor.
Holtan találták az 54 éves Vitalij Robertuszt, az orosz Lukoil olajipari óriáscég alelnökét. Ő már a negyedik Lukoil-topmenedzser, aki az ukrajnai orosz invázió kezdete óta meghalt.
Vlagyimir Nekraszov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke 2023 októberében halt meg akut szívelégtelenségben.
Nekraszov azután állt a Lukoil élére, hogy Ravil Maganov, az előző elnök 2022 augusztusában hasonló hirtelenséggel meghalt, miután kizuhant egy moszkvai kórház ablakából.
Alekszander Szubbotin, a vállalat korábbi főigazgatója 2022 májusában halt meg.
Az ukrán állampolgárok több mint 60 százaléka úgy gondolja, hogy az ukrán állam nem teljesíti az orosz–ukrán háború veteránjaival szembeni kötelezettségeit.
Egy országos felmérésből kiderült, hogy az állami intézményekbe vetett bizalom továbbra is negatív.
A válaszadók csupán 25 százaléka gondolja úgy, hogy az állam megfelelően gondoskodik a volt katonákról – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!