Örményországnak át kell adnia négy határ menti falut Azerbajdzsánnak, és vissza kell térnie a szovjet korabeli határokhoz a béke érdekében – mondta Pashinyan kedden a határon tett látogatása alkalmával, aki arra is figyelmeztetett, hogy a két dél-kaukázusi ország között újabb véres harcok várhatók.

Leszögezte ugyanakkor, hogy az örmény kormány úgy döntött, kijelöli azokat a határ menti településeket, amelyek Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területére esnek, de a Szovjetunió bukása óta Örményország ellenőrzése alatt állnak – írja a Politico. 

A mi politikánk alapja az, hogy meg kell akadályoznunk egy háborút

– mondta, azzal érvelve, hogy Örményországot támadás érheti, ha nem engedi át a falvakat.

Azerbajdzsán egyelőre nem él hasonló gesztussal

Míg Azerbajdzsán az exklávék visszaadását követelte, abban reménykedett, hogy egy csere részét képezhetik, az azerbajdzsáni csapatok pedig kivonulhatnak arról a 215 négyzetkilométernyi örmény területről, amelyet 2022-ben egy rövid invázióval foglaltak el. Pashinyan szerint ezt az alkut visszautasították, és a falvakat vissza kell adni, hogy Azerbajdzsán ne indíthasson újabb offenzívát.

A nyilatkozatot akkor tették, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Örményországba látogatott, és méltatta az ország Ukrajnának nyújtott egyre növekvő támogatását, valamint kijelentette, hogy a szövetség támogatni fogja „szuverenitását és területi integritását”.

Örményország szorosabb kapcsolatokra törekszik a Nyugattal azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Pashinyan tavaly azt mondta a Politicónak, hogy Moszkva többé nem megbízható a biztonsági garanciák szempontjából.

Kedden Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök ellátogatott az országa határain belül fekvő, de az 1990-es évekbeli háború óta egészen tavalyig örmény ellenőrzés alatt álló egykori Hegyi-Karabah régióba. Szeptemberben egy azerbajdzsáni offenzíva révén elfoglalták a területet, ami 100 ezer örmény lakos tömeges elvándorlását eredményezte.