A különleges ügyészség megszüntetése és a médiakontroll kiterjesztése Szlovákiában kísérteties hasonlóságot mutat a magyar helyzettel, ezért elemzők szerint Fico azt teszi kockára az illiberális útta, hogy az EU-s forrásokhoz hozzáférjen. A jogállamisági eljárás, amely Magyarország ellen indult, elindulhat északi szomszédaink felé is.
A közmédiát irányító kísérletektől a különleges ügyészség megszüntetéséig és az orosz propagandáig a szlovák kormánykoalíció egyre inkább lemásolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, ha illiberális nézetekről van szó – írta meg az Index.hr. Szerdán a kormányfő rendeletére bezárják azt a különleges ügyészséget, amely súlyos korrupciós ügyekkel foglalkozott, amelyekben Fico saját képviselői vagy közeli üzleti szövetségesei is érintettek.
Michal Vasecka, a pozsonyi politikai intézet elemzője szerint
Fico egy maffiaállamot próbál létrehozni, amelynek elsődleges célja a hatalmi piramis működésének fenntartása.
Az ügyészség bezárása heves tiltakozást váltott ki az Unió magasrangó tisztviselői közt, hiszen Fico ezzel nyilvánvalóan megsérti a jogállamiság szabályait.
Az Európai Parlament közben egyre nagyobb nyomást helyez az EU végrehajtó testületére, hiszen – amint arról beszámoltunk az Indexen – az EP beperelné az Európai Bizottságot a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd euró miatt. Az Európai Parlament véleménye szerint a Bizottság nem győződött meg arról és nem is biztosította, hogy a kifizetett pénzeket ne használja fel a magyar kormány visszaélésszerűen.
Martin Hojsik (PS), az EP alelnöke szerint:
A bizottság sokkal inkább hajlik arra, hogy ne ismételje meg azokat a hibákat, amelyek Magyarországon történtek egy olyan helyzettel kapcsolatban, amelyet túl sokáig tűrtek, és hagyták, hogy Orbán eszkalálja azt
– nyilatkozta. Szerinte Orbán régóta szálka az Európai Unió szemében. „Az euroszkeptikusok régóta küzdenek Brüsszellel számos kérdésben, köztük a korrupció, a bírói függetlenség eróziója, az akadémiai szabadság korlátozása, a homofóbiásnak tartott »gyermekvédelmi« törvény, a menekültekkel való bánásmód és a médiaszabadság elleni szigorítás miatt” – véli.
Ez arra késztette a Bizottságot, hogy befagyasztja a Budapestre szánt uniós készpénzmilliárdokat. Most Szlovákia lehet a következő.
Hojsik kitért arra is, hogy Szlovákia azt kockáztatja, hogy elveszíti az uniós forrásokhoz való hozzáférést, amennyiben továbbra is az „illiberalitás” útját jár. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa decemberben levélben kérte a hatóságokat, hogy ne szüntessék meg az ügyészséget. Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi februárban azt mondta a Politicónak, hogy „nagyon aggódik”, és levelet küldött a Bizottságnak, amelyben kifejezte aggodalmát.
A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy megkapták a levelet és válaszolni is fognak rá, és „habozás nélkül lépéseket teszünk az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében” – mondta Kövesi. A szlovák kormány egyelőre nem reagált, viszont Fico korábban így nyilatkozott döntéséről: „az intézmény jelentősen hozzájárult az emberi jogok megsértéséhez”.
Állítólag a visszatérő szlovák miniszterelnök egyik fő célja volt, hogy az ügyészséget bezárja, hiszen az ítéltetei számos Smer-hez (Fico akkori kormánypártja) köthető korrupciós ügyet marasztaltak el. A szlovák alkotmánybíróság nemrég felfüggesztette a kormányfő büntetőjogi reformjainak egyes elemeit, mint például, hogy
csökkentsék a korrupciós büntetéseket vagy rövidítsék le a súlyos bűncselekmények, mint például a nemi erőszak elévülését.
„Fico számára az a prioritás, hogy biztosítsa cimborái büntetlenségét, lebontsa a demokráciát és egyfajta autokratikus rezsimet hozzon létre” – mondta L'udovit Ódor volt miniszterelnök, aki a liberális Haladó Szlovákia (PS) jelöltjeként indul az európai parlamenti választáson. Az Alkotmánybíróság februári döntése azonban nem akadályozta meg a Speciális Ügyészség megszüntetését vagy a legfőbb ügyész, Daniel Lipsic menesztését.
„Lipsic és kollégái az elmúlt három és fél évben szisztematikusan üldözték Ficót és Fico embereit. ezzel Fico és népe legfontosabb ellenségévé váltak, nem az ellenzék, és nem is az értelmiség” – véli Vasecka. Hozzátette, hogy Fico most arra koncentrál, hogy pozicionálja az embereit, majd a következő lépés a média megszerzése lesz – „pont, ahogy Orbán tette Magyarországon”.
A média függetlenségének beárnyékolása már Fico hatalomra kerülésekor, tavaly ősszel el is kezdődött, hiszen négy csatornát egyből „ellenségesnek” és „nem kellően objektívnek” minősített és megszakította velük a kapcsolatot. Cserébe az orosz propagandára fogékány Hlavné spravát részesítette előnyben, illetve a szlovák közszolgálati műsorszolgáltatónál (RTVS) is vezetőváltásra szólított fel.
A helyzet márciusban eszkalálódott, amikor Martina Simkovicová kulturális miniszter bejelentette azt a törvénytervezetet, amely leállítja az RTVS-t, és felváltja a Szlovák Televízió és Rádió (STAR) nevű új testülettel, amelyet politikai kinevezettek vezetnek.
A tény az, hogy az emberek ma már jobban támaszkodnak az alternatív médiára. Miért? Ez könnyű. Mert a mainstream médiában a szlovák polgárok csak egy spektrumból és egyetlen igazságból kapnak információt
– mondta Simkovicová a sajtótájékoztatón.
„Most, hogy Robert Fico visszakerült a hatalomba, bosszút akar állni. Újságírókra vadászik” – mondta Ján Gálik kassai aktivista, a Tisztességes Szlovákiáért kezdeményezés egyik alapítója. „Újra olyan légkört teremtenek, amelyben az újságírókat – remélem nem, de lehetséges – újra megölhetik. Teljes mértékben ő a felelős ezért a légkörért” – tette hozzá.
A szlovákok március 23-án választanak elnököt, amelynek második fordulója nagy valószínűséggel április 6-án lesz, a két legtöbb szavazatot begyűjtött jelölt között. A szlovákok úgy vélik, hogy ez lesz a jogállamiság következő nagy próbatétele, ugyanis a leköszönő Zuzana Caputová több döntésben is féken tudta tartani Ficót, viszont ha ez a fék megszűnik és a következő elnök – bár szerepe nagyrészt ceremoniális – Fico szabályai szerint „játszik majd”, akkor a szlovák kormányfő szinte teljhatalmat kap.
A kormánypárti Irány (Smer-SSD) és Hang (Hlas-SD) az utóbbi elnökeként induló Peter pellegrinit támogatja.
Pellegrini nem ismeri el a hatalommegosztást. És mivel ő is ennek a kormánykoalíciónak a tagja, nem szabad elvárnunk tőle, hogy bármilyen vitás ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljon. Csak egyfajta »postás« lesz: határozatokat ír alá, és külföldre utazik
– mondta a Politicónak Ódor volt miniszterelnök.
(Borítókép: Robert Fico szlovák miniszterelnök Budapesten 2024. január 16-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)