Március 21-én kezdődött az idei második EU-csúcs, aminek – mint a felvezető cikkünkben írtuk – az egyik legfontosabb témája Ukrajna támogatása az Oroszország elleni honvédő háborújában és Kijev EU-csatlakozása.
Ugyanakkor az elmúlt hónapok Európa-szerte rendezett gazdatüntetései miatt napirenden van az európai mezőgazdaság kérdése is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közösségi oldalán például a farmerek egyik követelését, az ukrán gabona ügyét jelölte meg a csúcs legfontosabb témájának.
Ebben pedig nincs egyedül az Európai Unióban,
ugyanis Lengyelország vezetésével Magyarország mellett Franciaország is szigorúbb szabályokat vezetne be az Ukrajnából érkező gabonaimport ügyében.
Mint arról a Politico ír, a tagállamok vezetői nem értenek egyet az ukrán mezőgazdasági termékekről szóló, elsősorban a gabonával kapcsolatos, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (röviden Tanács) által meghozott szerda hajnali egyezséggel, ami egy évvel meghosszabbítaná az ukrán agrártermékek vámmentes importját.
Lengyelország mellett Magyarország is a saját piacára gyakorolt negatív hatással ellenzi a döntést, amihez a Politico szerint Franciaország is csatlakozott szigorúbb szabályozást követelve. Mint ismert, az ukrán gabona importját tavaly Ukrajnához közeli országok, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia, Románia és Bulgária is ellenezte, mivel szerintük az hátrányt okoz a saját gazdáiknak.
A lapnak az EU-csúcson résztvevő Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója a jelenlegi helyzetről úgy nyilatkozott,
Az lényegtelen, hogy milyen különböző geopolitikai vagy stratégiai céljaink vannak, az Európai Unió első és legfontosabb szándékának az állampolgárainak, társadalmi csoportjainak és iparágainak a védelme kell hogy legyen.
Orbán Balázs arról is beszélt, hogy olvasata szerint az EP és a Tanács szerdai döntése ennek az ellenkezője, az ugyanis szerinte az európai farmerek és gazdák ellen van.
Mint arról szerdán beszámoltunk, az Európai Unió két törvényhozó szerve, az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa megegyezett, hogy az ukrán termékekre vonatkozó vám- és kvótamentességet további egy évvel, egészen 2025. június 5-ig kitolják.
Annak ellenére, hogy az EP és a Tanács több biztonsági garanciában is megegyezett – például bizonyos termékek kapcsán az Európai Bizottság vészfékeket alkalmazhat, míg az ukrán gabona kapcsán ismét bevezethet vámot, amennyiben annak importja meghaladja az elmúlt két év importjának átlagát –, ezzel több tagállam nem értett egyet.
A részben az ukrán gabona miatt Európa-szerte indult gazdatüntetések egyik követelése az Unión kívüli gabona importjának tiltása volt, ami miatt uniós szinten forró témává vált az ukrán gabona ügye – annak ellenére, hogy a Politico számításai szerint az unió tagállamai több orosz gabonát importálnak, mint ukránt.
A mostani lengyel–magyar–francia-szövetség a két uniós törvényhozó intézmény alkujának a végét is jelentheti.
Ezzel ez egy újabb téma, ami miatt az várható, hogy éjszakába nyúló lesz a mostani EU-csúcs első napja.
Azonban nem ez az egyetlen téma, amiben a 27 tagállam vezetői nem értenek egyet. Mint korábban írtuk, emellett Magyarország ellenzi, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokból származó bevételekből finanszírozzák az Ukrajnának szánt uniós fegyver- és lőszerbeszerzéseket, de szintén vitatott téma a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet, vagy a Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások, mivel azzal nem minden tagállam ért egyet.
(Borítókép: Orbán Viktor, Emmanuel Macron és Donald Tusk részt vesz az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. március 21-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)