Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az ukrajnai invázió egy „különleges katonai műveletként” indult ugyan, de mostanra egyértelműen úgy látják, hogy „háborúban” állnak, és a Nyugatot okolta emiatt.
Az orosz vezetés első perctől fogva „különleges katonai műveletként” hivatkozott a konfliktusra, és Oroszországban (törvényileg) kötelezően így kellett megnevezni az ukrajnai eseményeket.
Dmitrij Peszkov most eltért ettől, a szóvivő ugyanis azt mondta:
Oroszország úgy véli, hogy a Nyugat beavatkozása miatt most már „háborúban” állnak.
Peszkov az Argumenty i Fakty nevű orosz kiadványnak adott nyilatkozatot, amely pénteken délelőtt jelent meg. A Reuters közlése szerint konkrétan azt mondta:
Háborúban állunk. Igen, ez egy különleges katonai műveletnek indult, de amikor ez a csoport megalakult, amikor a kollektív Nyugat Ukrajna oldalára állt ebben, onnantól kezdve ez számunkra háborúvá vált. Én meg vagyok győződve erről. És ezt mindenkinek meg kell értenie, a belső motivációjuk miatt.
Mint a Reuters is írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök és több tisztviselő egyre gyakrabban használta az utóbbi időben a „háború” szót (bár rendszerint tágabb összefüggésben, a Nyugattal szembeni ellentétre utalva). Ennyire nyíltan azonban még egyikük sem mondta ki azt, hogy Oroszország már most háborúban áll.
Ugyanakkor Peszkov kijelentése nyilván nem a szó szoros, jogi értelmében hangzott el. Ezt a szóvivő utóbb maga is kifejtette.
De jure [jogilag – a szerk.] ez egy különleges katonai művelet. De facto [ténylegesen – a szerk.] azonban háborúvá vált
– mondta az AFP hírügynökség szerint Peszkov.
Később, egy újságírói kérdésre válaszolva hozzátette azt is, hogy ő ezt a szót szerinte nem ugyanabban az értelemben használta, mint azok az oroszok, akik ellen büntetőeljárás indult azért, mert „háborúnak” nevezték az ukrajnai harcokat. (Az OVD-Info jogvédő szervezet szerint több mint 900 eljárás indult az utóbbi bő két évben).
A »háború« szót különböző kontextusokban használják. Hasonlítsa össze az én szövegkörnyezetemet az ön által idézett ügyekben foglaltakkal
– fogalmazott.
A szóvivő arra is kitért még, hogy Oroszországnak teljesen „fel kell szabadítania” a 2022 őszén annektált négy kelet-ukrajnai területet, másképp nem lehet biztonságban az orosz nép. Továbbá arra hivatkozott, hogy Ukrajna a Krím félszigetet is vissza akarja foglalni.
Mint az egyik, a háború 2. évfordulóján megjelent cikkünkben is írtuk: a hivatalos orosz megfogalmazás szerint ami Ukrajnában történik, az nem háború, hanem „különleges katonai művelet”.
BÁR IGAZ, HOGY EGYSZER MÉG VLAGYIMIR PUTYIN IS ELSZÓLTA MAGÁT EZZEL KAPCSOLATBAN.
Az orosz elnök 2022-ben decemberében újságíróknak nyilatkozva véletlenül kimondta a „háború” szót (az orosz elnököt akkor fel is jelentették emiatt).
Peszkov mostani szavai az egyre fokozódó harcok kontextusában hangzottak el. Mint megírtuk, Oroszország a napokban egy rég nem látott erősségű támadássorozatot indított Ukrajna ellen, és többek közt Ukrajna legnagyobb vízerőműve is kritikus állapotba került.
EKÖZBEN MÉG A NYUGATI ELEMZŐKTŐL IS SORRA ÉRKEZNEK AZOK A JELENTÉSEK, AMELYEK SZERINT EGY ÚJABB OROSZ OFFENZÍVÁRA LEHET SZÁMÍTANI A NYÁRON.
Az orosz retorikai váltást jelzi többek közt az is, hogy – a Euronews szerint – Vlagyimir Putyin pár nappal ezelőtt azt mondta: Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól, a harmadik világháborútól.
Tatjana Sztanovaja orosz politikai elemző, az R. Politik elemzőcég alapítója azt mondta a Kreml szóvivőjének mondatairól, hogy az ilyen kijelentések – attól függetlenül, hogy a jogi helyzet változatlan maradt – nagyobb mozgásteret adhatnak az orosz hatóságoknak. Könnyebben jelenthetnek be olyan döntéseket, amelyeket általában egy háborús helyzetben szoktak meghozni – mint például a további mozgósítás elrendelése.
Most már hivatalos: az SMO-t [különleges katonai művelet – a szerk.] háborúnak ismerték el. Természetesen az SMO de facto már régen háborúvá vált. De ez egy bizonyos pszichológiai határ, amelyen túl már más kéréseket lehet megfogalmazni mind a lakossággal, mind az elitekkel szemben, mint az SMO alatt
– összegezte Sztanovaja.
A háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Tűzoltók oltják a tüzet egy elektromos alállomáson egy rakétatámadás után Harkivban 2024. március 22-én, az ukrajnai orosz invázió közepette. Fotó: SERGEY BOBOK / AFP)