Hosszú évek óta először hajtott végre terrortámadást Európa területén az Iszlám Állam (ISIS), annak is az egyik, eddig kizárólag Afganisztánban és a környező országokban működő szárnya. A mostani terrortámadás kapcsán kérdés, hogy az ISIS-K az orosz állam pillanatnyi gyengeségét használta ki, vagy rendelkezik erőforrásokkal, hogy máshol is merényleteket követhessen el.
Március 24-én, vasárnap este jelentette be Gabriel Attal francia miniszterelnök, hogy a nap folyamán összeült a Nemzetbiztonsági Tanács az Élysée-palotában, és arról határoztak, hogy
a lehető legmagasabb szintre emelik a terrorkészültséget Franciaországban.
A miniszterelnök a döntést a március 22-i moszkvai terrortámadást magára vállaló Iszlám Állam Horászán csoport (ISIS-K vagy ISKP) tevékenységével magyarázta, ami szerinte veszélyt jelent az országára.
Mint ismert, Moszkvában négy, az Iszlám Állam leginkább Afganisztánban tevékenykedő egyik csoportja egy koncerttermet támadott meg, amiben már legalább 137 ember veszítette életét és 140-en sebesültek meg. A támadókat még a hétvégén elfogták, hétfőn pedig már bíróság elé is állították, ahol a vélhetően kínzásnak alávetett elkövetők bűnösnek vallották magukat a terrorizmus vádjában.
Az Iszlám Állam Korászán csoportja még 2015-ben jött létre az Iszlám Állam ernyője alatt, ugyanakkor tevékenységét leginkább a történelmi Korászán területére összpontosítja (azon belül is leginkább Afganisztánra) – ez az iszlám megjelenése előtt egy olyan területet jelölt, ami leginkább a mai Afganisztán és Pakisztán területén fekszik el, de Irán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán egyes tartományai is a részét képzik e területnek.
Ugyanakkor a nevükben a Korászán nem kizárólag e földrajzi területet jelöli, hanem vallási jelentése is van.
Mint arról korábban írtunk, a Horászán jelentése perzsa nyelvben ugyanis az a terület, ahol a nap felkel, míg az egyik legfontosabb iszlám jogforrásban, a hadíszok egyikében Mohamed próféta azt jövendölte, hogy e területről érkezik majd egy fekete zászlós nép, ami a végső csatában segíti a megváltót, így olvasatuk szerint a végső győzelemhez e terület megszerzése szükséges.
Az ISIS-K célja, hogy e területen egy kalifátust hozzon létre – csakúgy, mint az ISIS-nak szerette volna a mai Szíria területén –, ahol a legszigorúbb sária törvények alapján élne a társadalom. Az Iszlám Államhoz hasonlóan rendkívül radikálisan interpretálják az iszlám vallást, és mindenkire potenciális célpontként tekint, akik nem az ő olvasatuk szerint élnek – legyenek az a szekuláris állam, nem muszlim vallásúak, vagy akár a tanaikat nem követő muszlim civilek.
Az Iszlám Állam Korászán csoportja a tálibokat ellenségként kezeli, mivel szerintük elárulták Afganisztánt, emiatt támadásaik célpontjai gyakran épp a tálibok.
Miután az Egyesült Államok és a NATO 2021-ben elhagyta a magára hagyott Afganisztánt és a tálibok villámgyorsan átvették annak irányítását, az ISIS-K egyik fő céljává az vált, hogy gyengítse az időközben militáns, lázadócsoportból államszervező és kormányzó erővé váló tálibokat, ráadásul a tálibok változása több harcosának se tetszett, akik így csatlakoztak az ISIS-K-hoz – az Egyesült Államok és a NATO-csapatok afganisztáni kaotikus evakuációja során e terrorszervezet hajtott végre támadást a reptér közelében, ami hivatalosan 170 civil és 13 amerikai katona életét követelte.
Az Iszlám Államhoz hasonlóan a Korászán regionális szervezete is a kegyetlenségéről ismert. Támadásaik célpontjai pedig állami intézetek mellett civilek, legyen az akár közterületek, egy mecset vagy akár iskolák – a moszkvai támadás előtt például a tálib mozgalom egyik bölcsőjének számító Kandahár ellen követtek el öngyilkos merényletet.
Ugyanakkor az ISIS-K tavaly nyárig leginkább Afganisztánban követett el terrortámadásokat, nem kizárólag a tálibok, hanem akár az orosz vagy nyugati országok nagykövetségei ellen.
Azonban tavaly júliusban először átlépve a határt, már pakisztáni városok is célpontokká váltak, egyik legnagyobb, Afganisztánon kívüli támadásuk pedig Irán ellen volt, amikor az Iráni Forradalmi Gárda egykori vezetője, Kászem Szulejmáni halálának negyedik évfordulóján a temetőben rendezett megemlékezésen támadtak civilekre. Legutóbb a pakisztáni választások előtt egy héttel gyilkoltak meg egy jelöltet.
Annak ellenére, hogy a szíriai polgárháború során 2018 decemberében Donald Trump akkori amerikai elnök kijelentette a szíriai–iraki Iszlám Állam vereségét és bejelentette az amerikai csapatok kivonását, az nem jelentette azt, hogy a terrorszervezet megszűnt.
Míg a terrorista szervezet a csúcsán Szíria területének 40 százalékát tudta ellenőrzése alatt, 2017-ben a leginkább Szíriában, illetve Irakban elterülő kalifátus elvesztette területének 95 százalékát, az amerikai csapatkivonások után pedig az ISIS utolsó városát is elvesztette 2019 februárjában.
Az Iszlám Állam veresége ugyanis nem a terrorszervezet végét, hanem az általuk birtokló terület felszabadítását jelentette.
Miután az ISIS által felügyelt területeket visszafoglalták, a szíriai–iraki ISIS továbbra is működött, csak kvázi kalifátus helyett terrorszervezetként. Tagjaik elmenekültek a területről és klasszikus terrorszervezetként működtek – a környező országokban, de legfőképp Szíriában továbbra is számtalan terrortámadásért voltak felelősek.
Ugyanakkor Európát e terrortámadások nem érték el. Ennek oka részben az, hogy a területek elvesztése után megszűnt az a központi irányítás, amivel addig rendelkeztek, másrészt emellett pénzügyi lehetőségeik sem voltak, hogy olyan nagyságú terrortámadást hajthassanak végre, mint a 2010-es évek közepén.
Azonban, mint fentebb írtuk, az ISIS-K az elmúlt időszakban is hajtott végre több száz áldozattal járó támadásokat, ezeknek a célpontjai viszont kizárólag a környező országokban voltak. A mostani moszkvai támadás után
az egyik legnagyobb kérdés, hogy az előre eltervezett akciót követhet-e másik európai célpont, vagy az orosz állam pillanatnyi gyengeségét kihasználva követték el a mostani mészárlást.
Jelenleg ugyanis nem lehet tudni – vagy erről az adatok nem nyilvánosak –, hogy a központi terület helyett kisebb, elszórt sejtekben működő ISIS-K milyen erőforrásokkal rendelkezik, és máshol is végre tudnának hajtani egy, a mostanihoz hasonló terrorcselekményt. Az ENSZ jelentése szerint az ISIS leginkább Tádzsikisztánból és más ázsiai országokból próbál toborozni – elsősorban más terrorszervezetek tagjait megcélozva.
Annak ellenére, hogy az ISIS-K kapcsán vannak kérdőjelek, ez nem jelenti azt, hogy más szervezetek vagy akár államok nem jelentenek veszélyt Európára. A merénylet előtt pár nappal adta ki éves jelentését Spanyolország Nemzetbiztonsági Tanácsa, ami az ukrajnai, illetve a gázai háborúk miatt azzal számol, nőtt a terrorveszély Spanyolországban.
Mint a jelentést összegző El Páis cikke megjegyzi, elsősorban dzsihadista terrorszervezetek és Oroszország által végrehajtott vagy pénzelt destabilizáló akciók az elképzelhetőek, amennyiben mindkét háború eszkalálódik.
A szintén a moszkvai terrortámadás előtt kiadott dán jelentés is arról ír, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború sokakat radikalizálhat, ami mozgósító erővel is járhat – Dániában egyébként már tavaly is az ötskálás terrorfokozat négyes szintjére emelték a készültséget, miután az al-Kaida Dánia-ellenes terrortámadásra buzdított iszlámellenes szervezetek Korán-égetései miatt –, tavaly decemberben egyébként a dán rendőrség három embert tartóztatott le, akiket azzal vádolnak, terrortámadásra készültek.
(Borítókép: Az orosz Nemzeti Gárda tisztjei őrzik a Vörös teret a Szent Bazil-székesegyház közelében, Moszkvában, Oroszországban, 2024. január 8-án. Fotó: Contributor / Getty Images Hungary)