Az Ukrajna ellen indított orosz invázió után, 2022 februárjában Emmanuel Macron a konfliktus diplomáciai megoldását szorgalmazta. Két év elteltével azonban harciasra váltott álláspontja és nem zárta ki, hogy nyugati katonáknak kellene menniük az ukrán frontra. Azóta visszakozott. Mi a magyarázata a gyökeres átalakulásnak?
Moszkvát nem szabad megalázni – hangoztatta a francia elnök a háború első nyarán. Akkor egy olyan európai biztonsági rend kialakítását tartotta fontosnak, amely Oroszországot is magába foglalja.
„Nem zárható ki”, hogy nyugati csapatok indulnak Ukrajnába – ezt jelentette viszont ki alig egy hónapja egy párizsi konferencián.
„Ez nem azt jelenti, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát, és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk” – pontosított egy héttel később, azok után, hogy a NATO-főtitkár és a Fehér Ház egyaránt a katonák küldésének még az ötletét is elvetette.
Macron radikális pálfordulásának egyik magyarázata, hogy Kijev súlyos fenyegetésekkel szembesült a csatatéren, miután Washington támogatása elapadt. A megtámadott ország katonai állománya egy több mint háromszor népesebb szuperhatalom serege ellen kénytelen felvenni a harcot, és ehhez még elegendő lőszere sincs.
A körülmények Moszkvát magabiztosabb fellépésre bátorítják Ukrajna mellett Moldovában, a Dél-Kaukázusban és a Száhel-övezetben is.
Ezzel párhuzamosan Franciaország és más uniós tagországok is az orosz hibrid hadviselés célpontjává váltak.
„Ez valószínűleg közrejátszott abban, hogy Macron ráébredjen a mind agresszívebb Oroszország realitására” – idézte az al-Dzsazíra a francia külügyminisztérium korábbi diplomatáját, Mathieu Droint, aki most a stratégiai tanulmányok központjának elemzője.
A francia elnök eközben – Trump potenciális újbóli hatalomra kerülésének a fényében – azt is bizonyítani szeretné, hogy az öreg kontinens stratégiai tekintetben Washingtontól független, azaz Európa az Egyesült Államok nélkül is képes Kijevet segíteni.
Kétségtelen: a Trump második elnökségével kapcsolatos aggodalmak ébresztették rá az európaiakat arra, hogy fokozott lépéseket tegyenek saját védelmük erősítéséért – igazolta Artin DerSimonian, a Quincy Intézet eurázsiai szakértője.
Macron egyébként következetesen figyelmezteti európai partnereit: az Egyesült Államok viszonyulása Ukrajnához változik és lehet, hogy a Biden-kormányzat Kijev utolsó amerikai szövetségese – mondta Droin, aki szerint tény, hogy az Egyesült Államokra nem lehet számítani a végtelenségig.
Ez pedig mindig ott motoszkál Macron fejében
– véli az elemző.
Miközben a NATO-szövetségesek többsége határozottan elutasította a nyugati katonák bevetését az ukrán fronton, a balti, és más, az orosz határhoz közeli országok lelkesedtek Macron elképzeléséért.
A francia elnök – legalábbis retorikailag – harcias álláspontja kísérlet lehet a keleti országok aggodalmának enyhítésére – DerSimonian szerint, ami valószínűleg „hasznosnak bizonyulhat a jövőbeni francia stratégiai tervekben”.
Ezt látszik igazolni Macron változó magatartása nemcsak az orosz agresszióval, hanem a gázai humanitárius katasztrófával kapcsolatban is. Vezető szerepre tör a kontinens külpolitikájában, miután az Egyesült Királyság már nem tagja az uniónak, a német kormányt pedig a megosztottság gyengíti.
Kurzusváltásának magyarázata a francia belpolitikai színtér is. A júniusi EP-választások előtt kampányának kulcskérdése Ukrajna, miközben szélsőjobboldali riválisát, Marine Le Pent Putyin szövetségeseként jellemzi.
Párizs a tettek mezején már nem ennyire harcias.
Prágai kezdeményezésre, Ukrajna támogatására 800 ezer gránát beszerzését vették tervbe – unión kívüli forrásokból. A javaslatot Macron is támogatta, verbálisan. A közös kasszába viszont még nem utalt pénzt, miközben Németország 180 ezer lövedék vásárlását finanszírozta 300 millió euró értékben.
Az elmúlt két évben alig 2 milliárd eurós támogatást ígért Kijevnek, miközben Berlin ennek épp a tizenegyszeresét, 22 milliárdot adományozott Ukrajnának – emlékeztet a Bloomberg.
Macron az orosz invázió kezdetén elszalasztotta a lehetőséget, hogy az európai külpolitika élére álljon – magyarázza a stratégiai tanulmányok intézetének párizsi kutatója. Rym Momtaz szerint mostani lépéseivel, megkísérli „korrigálni a hibát”.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök egy sajtótájékoztatón Kijevben 2022. június 16-án. Fotó: Alexey Furman / Getty Images)