Recep Tayyip Erdogan nem lehet elégedett pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) önkormányzati választásokon elért eredményeivel. Kutatót kérdeztünk a törökországi helyhatósági voksoláson látottak okairól, valamint lehetséges következményeiről.
Törökország nagyvárosaiban az ellenzék győzött a vasárnap tartott helyhatósági választásokon, és a legnagyobb ellenzéki párt országos szinten is több szavazatot szerzett a kormánypártnál – írtuk hétfői cikkünkben.
Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója lapunk kérdésére a törökországi önkormányzati választási eredményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
még túl korai Erdogant leírni. Túlélő és pragmatikus, aki ügyesen tud szövetséget váltani, hogy hatalmon maradjon. Erdogan harmadik, egyben utolsó elnöki ciklusa négy év múlva ér véget, és nem igazán lehet arra számítani, hogy lemond. Emellett ne felejtsük el, hogy az önkormányzati választások eredményei nem feltétlenül jelzik előre, miképpen szavaznának az emberek egy parlamenti választáson.
A kutató arra is felhívta figyelmünket, hogy „Törökországban 2028-ig nem terveznek országos választásokat, így Erdogannak van ideje kijavítania a múltban elkövetett hibáit. Valójában nem telt el túl sok idő a tavalyi választások (2023. május) óta, amikor a török elnök bebiztosította hatalmát, amit legfőképpen azzal ért el, hogy elegendő pénzt pumpált a rendszerbe, és ideig-óráig csökkenteni tudta az elszabadult infláció hatásait”.
Tárik Meszár az eredmény okairól szóló kérdésünkre elmondta: „Még az AKP is elemzi a bukás miértjeit, de ha nem a lokális szintet nézzük, akkor egyértelműen az életszínvonal csökkenése az egyik döntő ok. Ellenzéki polgárok a választásokat követően kifejtették, hogy a gazdasági feltételek és az ígéretek be nem tartása miatt nem szavaztak az AKP-ra. Az infláció továbbra is magas Törökországban, és a líra értéke folyamatosan zuhan. A hivatalos adatok szerint az árak 67 százalékkal emelkedtek februárban az előző év azonos időszakához képest, bár a nem hivatalos becslések szerint a valós érték ennél jóval magasabb lehet. Az infláció annak ellenére is megmaradt, hogy a török jegybank 45 százalékra emelte az irányadó kamatot januárban. Az AKP viszonylagos hanyatlása az elmúlt évek unortodox és elhibázott monetáris politikájának is betudható, aminek helyrehozása nem kevés időt vesz igénybe.”
Tárik Meszár kritikus jelentőségűnek nevezte, hogy Erdogan és az AKP most milyen irányba fordul.
A választásokat követően kijelentették, hogy a következő négy évben a gazdaság élénkítésére kívánnak fókuszálni. Az elnök elmondta, hogy a leginkább sürgető problémák közé a földrengésövezet újjáélesztése, valamint az infláció mihamarabbi csökkentése tartozik. Úgy tűnik, hogy ragaszkodni fog a felelősségteljesebb gazdaságpolitikához, ugyanakkor továbbra is mindent el fog követni annak érdekében, hogy kordában tartsa a médiát, és újra a népszerű vezető képében jelenjen meg. Egyértelmű, hogy továbbra is meglesz minden eszköze ahhoz, hogy marginalizálja a politikai riválisokat, és akár a hatalmát megszilárdító alkotmánymódosításokat is eszközölhet
– vélekedett a kutató.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan. Fotó: Szollár Zsófi / Index)