Kedden már írtunk arról, hogy szerdán került napirendre az Európai Parlamentben az Európai Unió új migrációs és menedékügyi paktuma. Cikkünkben összefoglaltuk, miről is szólna ez a megállapodás.

Az viszont még szerda délelőtt és kora délután sem volt biztos, hogy a paktum átmegy-e a parlamenten: az uniós politikusoktól még napközben érkeztek újabb és újabb felszólalások ezzel kapcsolatban. Ráadásul a szavazás folyamatát tiltakozók is megzavarták az európai parlamentben, amiről videó is készült:

A tíz különböző részből álló paktumról több törvényjavaslat formájában döntöttek a parlamentben, ezekről mind egyesével szavaztak a törvényhozók. Az EP-képviselők végül mindet jóváhagyták, de volt, ahol csak szoros eredménnyel született döntés.

A legszorosabb eredmény a menekültügyi és migrációkezelési intézkedéseket is magában foglaló „Szolidaritási és a migrációs intézkedéseknél” volt. Ott

Roberta Metsola, az EP elnöke a döntés után azt írta a közösségi oldalán: „Történelmet írtunk. Megbízható jogi keretet hoztunk létre az EU-ban a migráció és a menekültügy kezelésére. Ez több mint tíz évig készült. De megtartottuk a szavunkat. Egyensúlyt teremtettünk a szolidaritás és a felelősségvállalás között. Ez az európai út.”

A magyar kormány közölte, továbbra sem engedik be a migránsokat 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a szavazás előtt beszélt egy paksi sajtótájékoztatón a paktumról, és közölte, akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem adja fel sem a jogi, sem a fizikai határzárat, a kormány továbbra sem enged be illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint (amelyet az MTI ismertetett) a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon közölte, „ez a paktum zöld lámpát adna arra vonatkozólag, hogy itt migránsok tíz- és százezrei grasszálhassanak az európai országokban […] Ez a migrációs paktum a nyugat-európai problémát akarja kiterjeszteni Közép-Európára is, amely abból indult, hogy ők feladták a saját identitásuk, a saját kultúrájuk és a saját társadalmuk védelmét, beengedték az illegális migránsokat, amivel kettős társadalmak jöttek létre, és megnőtt a terrorfenyegetettség” – mondta Szijjártó, hozzátéve,

mi ezt nem engedjük Közép-Európában. Mi, magyarok, legyen rajtunk bármilyen nyomás, szavazzanak is meg bármilyen migrációs paktumot az európai parlamenti képviselők, mi nem adjuk fel sem a fizikai határzárat, tehát védeni fogjuk a határt, és nem adjuk fel a jogi határzárat sem, nem tesszük lehetővé, hogy ide, Magyarországra illegális migránsok betegyék a lábukat se délről, se nyugatról, ez egészen biztos.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország immár kilenc éve védi az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát az illegális bevándorlóktól, amihez a kormány nemhogy támogatást nem kapott Brüsszeltől, de folyamatos a nyomásgyakorlás is a határok, s ezáltal a magyar kultúra és identitás védelmének feladása érdekében.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője az EP brüsszeli ülésén szólalt fel a paktum ellen. Mint mondta, a Fidesz elutasítja ezt a paktumot, és úgy vélekedett, ez a vita valójában soha nem a menekültek megsegítéséről szólt, hiszen mindenki segíteni akar a bajbajutottakon.

Ez a vita lényegében arról szól, hogy képesek vagyunk-e megőrizni európai identitásunkat, és meg tudjuk-e védeni az európai életmódot, normákat, hagyományokat és kultúrát

– közölte a fideszes politikus, hozzáfűzve, a tömeges migráció mindezt veszélyezteti, és szerinte valójában egy, a társadalom átalakítását célzó projekt zajlik, amelyet az európai emberekre erőltetnek, a legtöbb esetben anélkül, hogy a véleményüket és a beleegyezésüket kérnék.

„Az illegális tömeges migráció a társadalom széteséséhez vezet, lerombolja az európai normákat és tönkreteszi a közbiztonságot” – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy ennek a katasztrófának az első jelei már számos nyugat-európai városban láthatóak. Példaként említette, hogy Franciaországban a francia élet részévé váltak a brutális, borzalmas gyilkosságok.

Az Európai Unió vezető politikusai közül többen üdvözölték a lépést

Az európai uniós migrációs és menekültügyi csomag szerdai elfogadása valódi változást hozhat, bebizonyíthatja, hogy Európa kész a kompromisszumra, és megbirkózik a legnagyobb kihívásokkal is, köztük a migrációval – jelentette ki Ylva Johansson belügyi EU-biztos Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán az MTI szerint.

Az uniós migrációs és menekültügyi paktumról folytatott EP-vitán a svéd biztos hangsúlyozta, itt az ideje, hogy az EU vállalja a felelősséget, és a paktum elfogadásával bizonyítsa, hogy képes eredményeket elérni az állampolgárok érdekében.

Itt az ideje, hogy a nem működő migrációs politikáját az EU helyrehozza

– fogalmazott Johansson, majd hozzátette, a paktum segít abban, hogy az EU rendezetten kezelje a migrációt, és megvédje a határait. Kijelentette azt is, hogy a migráció esetében közös európai válaszra, együttes megközelítésre, egységes európai szabályok bevezetésre van szükség. Ki kell terjednie a határellenőrzések mellett a védelem biztosítására azok számára, akik támogatásra jogosultak, valamint visszaküldésre azok esetében, akik nem jogosultak az uniós tartózkodásra.

Az uniós biztos azt is hangsúlyozta, hogy a csomag részét képezi a közös szolidaritás vállalása azon országokkal, amelyekre nagy migrációs nyomás nehezedik. A szolidaritás a továbbiakban nem lesz választható.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén üdvözölte a döntést, és közölte, a paktum „valódi változást hoz az európai embereknek. Állítása szerint az egyezség segít megvédeni az unió határait, miközben azt is biztosítja, hogy tiszteletben tartsák az alapvető emberi jogokat.

Robert Metsolához hasonlóan kiegyensúlyozottnak nevezte a megállapodást, és hangsúlyozta,

Megjegyezte, a globális partnereikkel továbbra is azon lesznek, hogy a migráció kiváltó problémákat megszüntessék, és hogy a paktum elfogadása után is további munka vár rájuk. Mindeközben Olaf Scholz német kancellár a közösségi oldalán szintén arról írt, hogy „történelmi, nélkülözhetetlen” döntés született,

A Fidesz volt pártcsaládja üdvözölte a paktumot; a baloldaliak és a civilek szerint tragédia

A megegyezéssel kapcsolatban az uniós pártcsaládok képviselői közül is sokan reagáltak szerda délután. A Fidesz korábbi uniós pártcsaládja, a jobboldali Európai Néppárt (EPP) a közösségi oldalán üdvözölte a paktumot.

Történelmi megállapodás született az új európai migrációs szabályokról. Az EPP képviselőcsoportja vezette a közös európai megoldás érdekében tett erőfeszítéseket az uniós migrációval kapcsolatban! A mai napon sikerült eredményt elérnünk. Most gondoskodunk arról, hogy a paktum rendelkezéseit teljes mértékben végrehajtsák

– írták.

Ezzel szemben az európai Zöldek pártcsaládja azt írta: a paktum csak ront a helyzeten. „A migrációs paktummal a menedékkérőkkel szembeni, valamint a tagállamok közötti szolidaritás hiánya csak tovább romlik. A valódi szolidaritás a felelősség igazságos megosztását jelenti mind az EU-n belül, mind a nemzetközi partnerek között, valamint az értékeink melletti kiállást és az emberi jogokért folytatott küzdelmet” – fogalmaztak.

Mindeközben az Egységes Európai Baloldal képviselőcsoportja azt írta, hogy „a mai egy sötét nap az emberi jogok szempontjából, de az emberséges migrációs politikáért folytatott harc itt nem ér véget. A mozgalmak, a civil szervezetek, a kollektívák és ez a képviselőcsoport nem hagyja abba az igazságosság és a szolidaritás követelését”.

Ehhez képest teljesen más hangnemet ütött meg a szintén baloldali Renew Europe frakció elnöke, Valérie Hayer, aki közölte,

Hozzátette, a pártcsaládjuk mindvégig „az uniós menekültügyi rendszer megerősítése mellett szállt síkra, ma ez valósággá vált”. Szerinte ezzel „véget ért az uniós országok elviselhetetlen kudarca, hogy közös nevezőre jussanak a migráció legjobb kezelésének kérdésében”, és azt is hozzátette, „a szélsőjobboldalnak az európai megoldások megakadályozására tett kísérletei ellenére az EU bebizonyítja, hogy egységesen képesek vagyunk létrehozni ezt a szükséges reformot”.

Kicsit másképp, némileg kritikusabban értékelte a paktumot Valérie Hayer frakcióbeli társa, Hilde Vautmans, aki azt írta, „a történelmi jelentőségű európai menekültügyi és migrációs paktum mellett szavaztam. Az új jogszabály nem tökéletes, de a migrációt csak egy európai megoldással tehetjük kezelhetővé és emberségessé. Ma megmutattuk, hogy Európa a szélsőjobboldal és szélsőbaloldal ellenére is a polgáraink érdekében cselekszik”.

Az egyik civil szervezet szerint kudarc a paktum, a többiek szerint segíthet

Nem volt ennyire optimista Eve Geddie, az Amnesty International nemzetközi szervezet európai irodájának vezetője. Ő ugyanis azt írta,

az uniós intézmények most szégyenletes módon aláírtak egy olyan megállapodást, amelyről tudják, hogy még több emberi szenvedéshez vezet.

„A konfliktusok, üldöztetés vagy gazdasági bizonytalanság elől menekülő emberek számára ezek a reformok azt jelentik, hogy Európa-szerte kevesebb védelmet kapnak, és az emberi jogok megsértésének nagyobb kockázatával kell szembesülniük – beleértve az illegális és erőszakos visszatoloncolásokat, az önkényes fogva tartást és a diszkriminatív rendőri intézkedést.

A paktum elfogadása kudarcot jelent azzal a vezető globális szerepvállalással kapcsolatban, amely a menekültek védelmére irányul, és arra, hogy biztonságos, tisztességes és méltóságteljes utakat építsenek ki azért, hogy az emberek Európába juthassanak – akár biztonságot, akár lehetőséget keresnek

– írta az Amnesty International európai vezetője. 

Az Amnestyn kívül 22 másik nemzetközi civil szervezet is kiadott egy közleményt, amelyben teljesen máshogy ítélték meg a paktumot. Ők azt írták, „miközben a migrációs és menekültügyi paktum mai elfogadása valószínűleg az emberek [vagyis a bevándorlók – a szerk.] védelemhez való hozzáférésének romlásához vezet Európában, a paktummal együtt elfogadott új uniós letelepítési keretrendszer (URF) ad némi reményt. 

Az URF jelzi, hogy az EU politikai támogatást nyújt a globális áttelepítési erőfeszítésekhez, és a szolidaritás, a kapacitásépítés és a felelősségmegosztás előmozdítása felé tett lépést jelenthet. Ezt most hatékonyan kell megvalósítani azért, hogy minél több ember biztonságba kerüljön és hosszú távú megoldások szülessenek

– fogalmaztak a közleményben.

Orbán Viktor azt mondta, nem tartják be – sőt nem csak ő ellenzi a kormányfők közül 

A The Guardian arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a parlament megszavazta a paktumot, a döntést a tagállamok képviselőinek is jóvá kell hagynia (amire az Európai Tanács következő ülésén kerülhet sor, még az idei EP-választás előtt).

A Tanács a legtöbb esetben mind a 27 tagállam jóváhagyása mellett hoz döntést, és ilyenkor egy-egy tagállamnak van esélye vétózni, de most nem ez lesz a helyzet, ugyanis a migrációs paktumról egyszerű minősített többséggel döntenek.

Azt viszont már korábban is jelezte a miniszterelnök, hogy teljesen ellenzik a migrációs paktumot, és hozzátette, még ha el is fogadják azt, akkor sem tartják be az előírásait.

Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani

– közölte a kormányfő még pár hónapja.

Ugyanakkor a The Guardian szerint nem a magyar miniszterelnök lehet az egyetlen, aki tiltakozik a paktum életbe léptetése ellen: többek között Lengyelország új miniszterelnöke, Donald Tusk is ellenzi a megállapodást. Tusk korábban közölte, nem egyezik bele olyan új törvénybe, amely az EU minden országát arra kötelezné, hogy átvegye a bevándorlók egy részét olyan országoktól, mint például Olaszország.

A lengyel kormányfő emellett szerda este is reagált az EP döntésére. Az MTI szerint közölte, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntés ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekültátirányítási mechanizmusba.

A csomag az EP-ben a lengyel képviselők szavazatai ellenére nyerte el a többséget […] Meglátjuk, milyen lesz a paktum végleges formája

– fogalmazott, majd azt mondta, hogy vannak „bizonyos lehetőségei” és szövetségesei, amelyek segítségével elérheti, hogy Lengyelországra ne vonatkozzon a migránsok áthelyezése, valamint a be nem fogadásuk esetén vállalandó fizetési kötelezettség.

Tusk nem zárta ki, hogy a júniusi EP-választások után „kissé megváltozhat a parlament politikai struktúrája, és így vagy úgy visszatérünk a témához”. A kormány azonban akkor is „megtalálja az olyan módszereket, amelyek megvédik Lengyelországot az átirányítási mechanizmustól”, ha a csomag az EP-ben megszavazott formában lép életbe.

(Borítókép: Az Európai Parlament (EP) a migrációs paktum szavazása előtt, 2024. április 10-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images Hungary)