A The Wall Street Journal (WSJ) magyar idő szerint péntek hajnalban írt arról, hogy izraeli tisztviselők szerint Irán 24–48 órán belül támadást indíthat Izrael ellen. Ugyanakkor megjegyezték, információik szerint Irán sem jutott még dűlőre ebben a kérdésben. Mindemellett az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége figyelmeztetést adott ki.
Az amerikai lap azt írta, hogy Izrael egy 24–48 órán belüli bekövetkező
„közvetlen támadásra számít” az ország északi vagy déli része ellen Irán részéről.
A cikkben idéztek egy, az iráni politikai vezetés terveire rálátó személyt, aki azt mondta,
„még nem született végleges döntés”, de a támadási terveket valóban megvitatták az irániak.
Az iráni csapás az izraeli csapásra lenne válaszlépés, amelyet nemrég hajtottak végre Szíriában az Irán által támogatott iszlamista szélsőségesek ellen. Teherán már korábban is választ ígért erre a támadásra.
Nem csak a The Wall Street Journal osztott meg információkat azzal kapcsolatban, hogy Irán támadásra készülhet: szerdán például a Bloomberg hírügynökség azt írta (amerikai hírszerzési adatokra hivatkozva), hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek értékelése szerint hamarosan bekövetkezhet egy iráni támadás Izrael ellen.
Arról, hogy mennyire reális egy ilyen forgatókönyv, Kibeszélő című műsorunkban is megkérdeztük Bordás Máriát, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanárát.
A WSJ cikke szerint az iráni forradalmi gárda (IRGC) még a hét elején írt az ország vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak arról, hogy mely izraeli érdekeltségek ellen indíthatnának támadást. Cikkünkben arra is kitértek, hogy csütörtökön az IRGC-hez kötődő közösségi médiás fiókok olyan videókat tettek közzé,
amelyek az ország északi részén lévő izraeli Haifa repülőtere, valamint a déli Dimonában lévő izraeli atomlétesítmény elleni szimulált rakétatámadásokat mutatnak be.
A WSJ ugyanakkor megjegyzi, Hámenei állítólag aggódik amiatt, hogy visszafelé sülne el a támadás, például egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben Izrael elfogná a támadók rakétáit, majd az iráni stratégiai infrastruktúrára mért csapásokkal torolná meg az akciót. Az ajatollah állítólag még mérlegeli a politikai kockázatokat. A WSJ szerint a csapásra vagy az irániak által támogatott milíciák segítségével kerülhetne sor (ez esetben valóban Izrael területén lehetnének a célpontok), vagy pedig az arab országokban lévő izraeli nagykövetségek lehetnének a célpontok.
Izrael világossá tette, hogy bármilyen iráni támadásra válaszlépéseket tesz. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már korábban, a Tel Nof légibázison tett látogatásakor kijelentette, hogy megtorolnának egy ilyen csapást.
Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője csütörtök éjjel újságíróknak azt mondta, hogy Izrael „magas fokú készültségben” van. A The Jerusalem Post szerint Izrael emellett azzal is fenyegetőzött, hogy megzavarja Irán informatikai infrastruktúráját.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége (a WSJ cikkének megjelenésével körülbelül egy időben, egy lehetséges fenyegetésre hivatkozva) megtiltotta munkatársainak, hogy
Tel-Aviv, Jeruzsálem és Beersheba nagyvárosi körzetein kívülre utazzanak.
Emmanuel Macron francia elnök Amir Ohanával, az izraeli törvényhozás házelnökével folytatott telefonbeszélgetést, és közölte, figyelmeztette Iránt, hogy ne támadják meg Izraelt. Emellett a német és a brit külügyminiszter, Annalena Baerbock és David Cameron is felszólította Irán külügyminiszterét, hogy beszélje le a teheráni vezetést a támadásról.
Tálas Péter nemzetbiztonsági szakértő, az NKE egyetemi docense (még a Bloomberg értesülésére reagálva) azt mondta az InfoRádiónak, gyakorlatilag eldőlt, hogy Irán hamarosan megtámadja Izraelt.
Mint mondta, a jelenlegi helyzetben kisebb akcióknak van, de a szárazföldi csapatok megindításának nincs realitása, mert Irán nincs felkészülve egy tartós háborúra. Véleménye szerint Iránnak mindenképp tennie kell valamit, nem hagyhatják megtorlatlanul azt, hogy „egy hete az izraeliek felrobbantották az iráni konzulátus damaszkuszi épületét, és több mint egy tucat embert megöltek, köztük az Iráni Forradalmi Gárda elit egységének libanoni–szíriai parancsnokát, az ő helyettesét, valamint egy harmadik tábornokot”. Hangsúlyozta, hogy
az incidens a damaszkuszi nagykövetség, valamint konzulátus parkolójában történt, tehát „hivatalosan iráni területen”, erre válaszolna egy katonai akció.
Felvetette azt is, alapvetően négyfajta lehetséges iráni válaszcsapást emlegettek a katonai szakértők:
(Borítókép: Irániak elégetnek egy izraeli zászlót a Qudsz-nap és az Iszlám Forradalmi Gárda tagjainak temetése alkalmából tartott tüntetésen, akik a szíriai fővárosban, Damaszkuszban, az iráni nagykövetség épületegyüttesére mért feltételezett izraeli légicsapásban haltak meg Teheránban, Iránban, 2024. április 5-én. Fotó: Majid Asgaripour/WANA / Reuters)