A volt amerikai elnök szerint – aki októberben még bőszen támogatta az izraeli válaszcsapásokat a Hamász terrorcselekményére, azóta már inkább békepárti – ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke, Irán soha nem támadta volna meg Izraelt. A támadással kapcsolatban az EU, a NATO, Moszkva, de még Ferenc pápa is megszólalt.
Mint megírtuk, Izraelt szombaton késő este támadás érte Irán részéről. Ez az első alkalom, hogy a két állam közt ilyen szintű közvetlen összecsapás történt a gázai konfliktus kirobbanása óta (Irán eddig többnyire csak közvetve, vagyis az általuk támogatott milíciákon keresztül támadta Izraelt).
Azóta az is kiderült,
Donald Trump volt amerikai elnök mérlegelte az Izrael elleni légicsapást, majd a Truth Socialön, a közösségimédia-platformján a következőket írta:
Izrael támadás alatt áll. Ezt soha nem lett volna szabad megengedni, ez soha nem történt volna meg, ha én lennék az elnök!
– írta a The Independent beszámolója szerint.
A Hamász október 7-i izraeli támadását követő napokban, amikor 1200 ember meghalt, és több mint 200 embert túszul ejtettek, Trump lelkesen támogatta Izrael gázai megtorló offenzíváját. A volt elnök újabb megjegyzései azonban a lap szerint annak jeleként értelmezhetők, hogy Izrael iránti rendíthetetlen támogatása nem garantált.
Túl kell lenni rajta, és vissza kell térni a normalitáshoz
– mondta Trump a The Hugh Hewitt Show-nak adott interjúban még a hónap elején. A volt elnök hozzátette, hogy azt szeretné, ha Izrael „visszatérne a békéhez, és abbahagyná az emberek gyilkolását”.
Eközben Mike Johnson, a képviselőház elnöke – aki Trump elkötelezett szövetségese – szintén megpróbálta Biden nyakába varrni az iráni támadásokat.
A Biden-kormányzat aláásta kapcsolatát Izraellel, és Irán megbékítése hozzájárult ezekhez a szörnyű fejleményekhez
– mondta Johnson szombat esti nyilatkozatában. Netanjahu izraeli elnök és Biden között az elmúlt hetekben egyre nőtt a feszültség. A héten az elnök ideiglenes tűzszünetre szólított fel a Gázai övezetben, hogy a humanitárius segélyek eljuthassanak a palesztinokhoz. Úgy tűnik azonban, hogy továbbra is készen áll arra, hogy 18 milliárd dollár értékben vadászrepülőgépeket adjon el Izraelnek.
A volt elnök várhatóan szombat este a pennsylvaniai Schnecksville-ben tartandó kampányrendezvényen fog beszélni, ahol talán bővebben is nyilatkozik az iráni támadásokról.
Az Izraelt ért iráni támadást az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében indokolatlannak és példa nélkülinek nevezte Irán támadását Izrael ellen, és arra szólította fel az iráni vezetést, hogy „haladéktalanul hagyjon fel az ellenségeskedéssel”.
Minden szereplőnek tartózkodnia kell a további eszkalációtól, és a régió stabilitásának helyreállításán kell dolgoznia
– fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében azt írta: mindent meg kell tenni a regionális helyzet elmérgesedésének megelőzésére. „A további vérontást el kell kerülni” – jelentette ki.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Irán „példátlan drón- és rakétacsapása” Izrael ellen komoly eszkalációt jelent. Ez – mint kiemelte – újabb ellenségeskedést robbanthat ki a Közel-Keleten.
Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és továbbra is azon fog dolgozni, hogy enyhítse és megállítsa a további vérontást
– fogalmazott Metsola.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadhatatlannak nevezte az Izrael elleni iráni támadást, ami – mint kiemelte – a helyzet példátlan eszkalációját jelenti, és súlyos fenyegetést hordoz a regionális biztonságra nézve.
A NATO önmérsékletre szólított fel annak érdekében, hogy a közel-keleti konfliktus ne váljon ellenőrizhetetlenné. Farah Dakhlallah, a NATO illetékes szóvivője közleményében azt írta, a szövetség elítéli Irán éjszakai támadását Izrael ellen, és szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Létfontosságú, hogy a közel-keleti konfliktus ne fajuljon el, és ne kerüljön ki az irányítás alól
– fogalmazott a NATO szóvivője.
„Álljon le minden olyan cselekvés, amely az erőszakhullámot táplálja, és ami azzal a veszéllyel jár, hogy a Közel-Keletet még nagyobb háborús konfliktus felé sodorja” – hangsúlyozta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.
Ferenc pápa kijelentette, hogy imával, aggodalommal és fájdalommal követi az utóbbi órákban érkező híreket az izraeli helyzet súlyosbodásáról az Irán részéről indított beavatkozást követően. Mint mondta: szívekhez szóló felhívást tesz az erőszak leállításáért.
Senkinek sem szabad mások létezését fenyegetnie. Az összes nemzet inkább a béke oldalán sorakozzon fel, és segítsenek izraelieknek és palesztinoknak, hogy két államban éljenek, egymás mellett, biztonságban. Ez a mély és törvényes vágyuk és joguk! Két szomszédos állam
– hangsúlyozta Ferenc pápa.
Az MTI beszámolója szerint az egyházfő minél előbbi tűzszünetet szorgalmazott a Gázai övezetben, valamint határozottságot a tárgyalások megkezdéséhez. A pápa a „humanitárius katasztrófahelyzetbe zuhant” lakosság megsegítését és a hónapokkal ezelőtt elrabolt túszok szabadon bocsátását sürgette.
Mennyi szenvedés! Imádkozzunk a békéért. Elég a háborúból, elég a támadásokból, elég az erőszakból! Mondjunk igent a párbeszédre és a békére!
– mondta Ferenc pápa szokásos vasárnap déli beszédében.
Az Izraeli elleni iráni rakéta- és dróntámadással kapcsolatban Moszkva is felszólalt. Oroszország önmérsékletre szólította fel a közel-keleti konfliktusban részes feleket, és aggodalmát fejezte ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt.
Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel-Keleten, elsősorban a palesztin–izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet
– fogalmazott az orosz külügyminisztérium.
„Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel. Bízunk benne, hogy a régió államai politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a fennálló problémákat. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak” – olvasható az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.
Simona Halperin moszkvai izraeli nagykövet vasárnap kijelentette: hazája elvárja, hogy Oroszország elítélje az iráni támadást. Reagálásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: nem emlékezik olyan esetre, amikor az izraeli vezetés így tett volna az orosz területet ért ukrán csapások esetében.
Simona, emlékezhetne arra, hogy Izrael mikor ítélt el akár egyetlen csapást is, amelyet a kijevi rezsim mért orosz területekre. Nem emlékszik ilyenre? Én sem. De arra emlékszem, hogy izraeli tisztviselők rendszeresen nyilatkoztak Zelenszkij lépéseinek támogatásáról
– írta Zaharova a Telegram-csatornáján.
(Borítókép: Donald Trump republikánus elnökjelölt, miközben a Schnecksville Fire Hall előtti nagygyűlésen beszél 2024. április 13-án Schnecksville-ben, Pennsylvania államban. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)