Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg arról, hogy Teherán értesítette-e az Egyesült Államokat és a környező országokat az április 13-i, Izrael ellen megindított légitámadásáról. A legnagyobb kérdés, hogy Izrael milyen ellencsapásról dönt az Iránból kilőtt 300 rakétára és drónra válaszul, és hogy arra Teherán miként fog reagálni – fegyvere ugyanis mindkét félnek lenne a közel-keleti helyzet eszkalációjához.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, április 13-án, szombaton Irán példa nélküli támadásra szánta el magát: Teherán először lőtt ki rakétákat közvetlenül Izraelre.
Sajtóhírek szerint az akció során 120 ballisztikus rakéta mellett 170 drónnal és 30 cirkálórakétával céloztak meg izraeli célpontokat – annak ellenére, hogy az izraeli vaskupola a legtöbb fegyvert még Izraelen kívül semlegesítette, összesen 720 izraeli településen volt légiriadó, és több helyen is elérték a célpontot a fegyverek. A csapás során egy fiatal lány sérült meg súlyosan, akinek életéért jelenleg is küzdenek.
Irán azután döntött a raktétatámadás mellett, miután Tel-Avivot tette felelőssé a damaszkuszi iráni nagykövetség elleni április 1-i támadásért, ami többek között Mohammad Reza Zahed iráni vezérőrnagy halálával járt.
A világon jelenleg többen is a lehetséges izraeli válaszra várnak, és attól tartanak, hogy az Izrael és Hamász között október 7-én kirobbant háború, ami már eleve nem kizárólag a Gázai övezetre korlátozódik, kiszélesedhet.
Az iráni külügyminisztérium vasárnap azt állította, hogy a támadás előtt 72 órával értesítette az Izraellel szövetséges Egyesült Államokat a rakétacsapásokról – az egymással ellenséges viszonyt ápoló Teherán és Washington között Törökország közvetített.
Ugyanakkor Washington szerint nem igaz, hogy előre jelezték volna nekik a támadást.
A Reuters hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő arról beszélt, hogy svájci közvetítésen keresztül Washington valóban felvette a kapcsolatot Teheránnal a támadást megelőzően, ugyanakkor 72 órával a támadás előtt nem kaptak értesítést, mindössze annak megkezdése után.
A tisztviselő azt állítja, Irán azért terjesztheti ezt, mivel a támadás egyáltalán nem lett olyan pusztító, mint ahogy várták, és ezzel próbálják magyarázni a támadás sikertelenségét.
A svájciakon keresztül valóban üzenetet kaptunk Irántól, amikor a támadás folyamatban volt. Az [üzenet – szerk.] alapvetően arra utalt, hogy már végeztek, de közben még épp zajlott a támadás
– fogalmazott az ügynökségnek, ugyanakkor iraki, jordán és török diplomaták arról beszéltek, hogy ők még múlt héten kaptak értesítést Teherántól, beleértve bizonyos részleteket is a tervezett csapásról.
Állításuk szerint Irán már a hét közepén értesítette őket a támadási szándékáról,
ugyanakkor a támadás pontos időpontját csak órákkal előtte tudatták velük, hogy lezárhassák a légtereiket, elkerülve a komolyabb, akár halálos kimenetelű baleseteket.
Mint azt korábban összefoglaltuk, ez volt az első alkalom, hogy Irán saját területéről lőtt ki rakétákat Izraelben található célpontokra.
Emiatt jelenleg mindenki azt találgatja, mi lehet majd az izraeli reakció.
Joe Biden amerikai elnök előre kijelentette, hogy országa nem vesz részt semmilyen Iránnal szembeni válaszcsapásban, míg az izraeli védelmi miniszter, Benny Gantz vasárnap azt nyilatkozta, még vizsgálják, pontosan milyen választ is adjanak Teherán támadására, ami szerinte arányos lesz.
Szakértők szerint egyébként a támadás megerősítheti Izrael pozícióját a nemzetközi politikában, mert ezután ismét felsorakozhatnak majd Izrael mögé az utóbbi időben tartós fegyverszünetet követelő államok, miközben azt szeretnék elérni, hogy ezúttal egy egész régióra kiterjedő fegyvernyugvást harcoljanak ki.
A német Stern magazin azt járta körbe, milyen csapásképessége van Teheránnak. Mint írják, Irán a világon a 14. legerősebb katonai erővel rendelkezik, amivel megelőzik az ezen a listán 17. helyen szereplő Izraelt.
Az iráni hadsereg 610 ezer katonából, illetve további 350 ezer tartalékosból áll, ezenkívül 2000 tankkal, több mint 700 rakétavetővel és nagyjából 600 tarackkal rendelkezik.
Ugyanakkor az iráni hadsereg legerősebb része a közel 125 ezer főből álló Forradalmi Gárda,
ezenfelül pedig akár egymillió milicista is lehet Iránban, akik békeidőben őrködnek az iszlám törvények betartásán, és segítenek a rezsim elleni tiltakozások leverésében.
Azonban az iráni hadseregnél nem is a mennyiséggel, inkább a minőséggel akadnak problémák.
A Teherán által használt fegyverek ugyanis nem annyira modernek, mint amilyenekkel az Egyesült Államok által felfegyverzett izraeli hadsereg rendelkezik, így a technológiai előny elsősorban Izraelnél van. Teherán ezt a hátrányát leginkább az olcsó, könnyebben előállítható, ám nem annyira precíz drónokkal próbálja csökkenteni, továbbá olyan terrorszervezetek, mint a Hamász vagy a vörös-tengeri támadásokért felelős húszik támogatásával.
Emellett a lap arról is beszámol, az iráni atomprogram ugyan még távol áll a nukleáris fegyver készítésétől, de már belátható távolságban van az ilyenfajta fegyverekhez szükséges dúsított urán előállítása.
(Borítókép: A rakétaelhárító rendszer működés közben, miután Irán drónokat és rakétákat indított Izrael felé 2024. április 14-én. Fotó: Amir Cohen / Reuters)