Emmanuel Macron francia elnök kihátrálhat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke mögül, aki a nyáron újabb öt évre szeretné újraválasztatni magát a testület élén. Macronnak korábban kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy Von der Leyen került a testület élére – most azonban a Bloomberg információi szerint elkezdett más jelöltet keresni helyette.
Arról már néhány nappal ezelőtt is írtunk, hogy korántsem biztos Ursula von der Leyen újrázása, ugyanis többen is pályáznak az Európai Bizottság vezetésére.
A franciák részéről már eddig is kétértelmű nyilatkozatok érkeztek azzal kapcsolatban, hogy támogatnák-e a német politikus újraválasztását. Emmanuel Macron európai pártcsaládjának, a Renew Europe vezetője, Valérie Hayer például azt mondta, lehet, hogy rá szavaz, de az is lehet, hogy nem.
Most azonban úgy fest, hogy Macron már el is kezdte keresni az alternatívát. A Bloomberg információi szerint
a francia elnök a napokban több kormányfővel is egyeztetett arról, hogy kit ültethetnének be a nyáron Ursula von der Leyen helyére.
A hírügynökség – amelynek anonim források beszéltek Emmanuel Macron megbeszéléseiről – e kormányfők közül csak Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt nevezte meg konkrétan. Mint írták, Macron célja az lenne, hogy egy technokrata vezetőt helyezzen az Európai Bizottság élére, és az egyik jelöltje nem más lenne, mint Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi olasz elnöke (Draghi nevét egyébként pár hónapja az Európai Tanács lehetséges új elnökeként is bedobta a külföldi sajtó, bár akkor állítólag azt mondta, hogy semmilyen vezető tisztséget nem szeretne betölteni az EU-ban).
A 2019-es Macron–Merkel-paktum után – amelynek köszönhetően az EB elnökévé vált – Ursula von der Leyen megfogadta, hogy az intézményt „geopolitikai bizottsággá” alakítja át. A Bloombergnek nyilatkozó tisztviselők egyike szerint azonban az EB elnöke a saját esélyeit ronthatta azzal, hogy túlságosan átpolitizálta a szerepét: több uniós tagállam ellenszenvét is kivívták az utóbbi öt évben tett lépései,
különösen a kereskedelmi tárgyalások, a klímavédelmi lépések, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolatok terén.
Az utóbbi időben már Emmanuel Macron sem rejtette véka alá, hogy elégedetlen vele. „A bizottsági elnökség azért van, hogy megvédje az általános érdekeket, ezért nem szabad túlságosan átpolitizálni. Ami, meg kell mondani, egyáltalán nem volt jellemző erre a leköszönő bizottságra” – mondta a francia elnök pár hete Brüsszelben.
Macron hivatalának szóvivője nem kívánt nyilatkozni a Bloombergnek ezzel kapcsolatban, az olasz kormány képviselője pedig cáfolta azt, hogy Giorgia Meloni Draghi szerepéről tárgyalt volna a francia elnökkel. A hírügynökség megjegyezte: forrásaik szerint kérdéses, hogy Macron tényleg le akarja-e váltani Ursula von der Leyent, vagy csak azért gyakorol nyomást rá, hogy bizonyos engedményeket ki tudjon csikarni tőle.
A Bloomberg azt is hozzátette, hogy Macron „manőverezésétől” függetlenül Ursula von der Leyen továbbra is egyértelmű favoritnak számít az Európai Néppárt (és az uniós nagyhatalomnak számító Németország) jelöltjeként. Ugyanakkor a helyzetét nehezíti az, hogy egyszerre kell dolgoznia a kampányon és a bizottsági mindennapos ügyeken (az EB-elnök kabinetfőnöke, Björn Seibert például már egyáltalán nem az intézmény ügyeit koordinálja a hírügynökség szerint, hanem teljes erővel az újraválasztási kampányon dolgozik).
Az uniós tagállami vezetők várhatóan az EP-választás után, június 17-én ülnek össze, hogy az új brüsszeli vezetésről tárgyaljanak, amelyet követően az Európai Parlamentnek abszolút többséget kell adnia az EB-elnöknek. Von der Leyent 2019-ben is mindössze kilenc szavazattal választották elnökké egy hosszas tárgyalási folyamat után – és azóta (a közvélemény-kutatások szerint) a keményvonalas jobboldali frakciók megerősödtek, így most még nehezebb dolga lehet.