Index Vakbarát Hírportál

Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia

2024. április 26., péntek 19:48

Irán és Izrael között egyre komolyabbá válnak a konfliktusok. Az Egyesült Államoknak tennie kell valamit, hogy elkerülje a további eszkalációt.

Közvetlenül Teherán Izrael elleni látványos, de szinte teljesen hatástalan támadása után úgy tűnt, hogy a Közel-Kelet elkerülte az eszkalációt. Irán több mint 300 drónnal és rakétával indított akciója lehetővé tette, hogy vezetése azt mutassa, sikeresen állt bosszút Izraelen a Forradalmi Gárda hét, magas rangú parancsnokának április 1-jei meggyilkolásáért. Az izraeliek eközben elégedettek lehetnek az ország kifinomult légvédelmi rendszereinek rendkívüli műveleti sikere miatt, amelyet az amerikai, brit, francia, szaúdi és jordániai hadsereg segítségével erősített meg. 

Washington minden bizonnyal abban reménykedik, hogy az iráni–izraeli konfliktus elcsitul. A hat hónapig tartó háború és a Gázai övezetben uralkodó szörnyű humanitárius körülmények komoly terhet róttak az amerikai belpolitikára, így Washington nem akar egy újabb válságot kezelni. Ezért a sikertelen támadás után Joe Biden amerikai elnök sürgette az izraelieket, hogy „fogadják el győzelmüket”, és „lassítsanak, gondolják át” a megtorlás kivitelezését, amely egy szélesebb körű háborút indíthat el a Közel-Keleten – írja a Foreign Affairs hasábjain Suzanne Maloney, a Brookings Intézet alalnöke.

Sajnos Biden óvatos megközelítését nem osztják Jeruzsálemben és Teheránban. A Hamász október 7-i mészárlása és Irán példa nélküli csapása az árnyékban zajló konfrontációból közvetlen egzisztenciális veszéllyé változtatta a két ország szembenállását. 

Egy szélesebb körű konfliktus pusztító következményekkel járna a térségre és a világra nézve. Az egész régióban súlyosbítaná az erőszakot és a kitelepítéseket, megtorpedózná az arab–izraeli normalizáció irányába tett előrelépést, jelentős gazdasági zavarokat okozna, amelyek messzemenő hatásokkal járnának. Egy ilyen katasztrófa elhárítása megköveteli, hogy Washington olyan módon használja fel páratlan diplomáciai és katonai erőforrásait, amilyen módon eddig nem tette. Egyszerre kell szorgalmaznia a gázai harcok beszüntetését, és el kell rettentenie Teheránt a további megtorlástól. Lehet, hogy Washington nem örül annak, hogy cselekednie kell, de nincs más választása. Csak a Biden-kormányzat képes megakadályozni a katasztrofális eszkalációt – írja a szerző. 

Az árnyakban

Irán több mint 40 éve folytat fegyveres konfrontációt Izraellel szemben. Mindezt azonban eddig közvetve és burkoltan tette. Teherán a proxy milíciacsoportokra támaszkodott, amelyek kiterjesztették a rezsim befolyását, miközben vezetőit megvédték a kockázatoktól. Irán 1992-ben együttműködött a Hezbollahhal a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség elleni, 22 halálos áldozatot követelő robbantásban, de maguk az iráni erők nem vettek részt a támadásban. Az elmúlt években Teherán finanszírozta, kiképezte és fejlett fegyvereket adott át számos olyan terrorszervezetnek, amelyek otthon és világszerte gyilkoltak izraelieket – köztük a Hezbollahnak, a jemeni húsziknak, az iraki és a szíriai síita milíciáknak, valamint a palesztin Iszlám Dzsihádnak és a Hamásznak. Eddig azonban saját csapatai soha nem mértek csapást Izraelre vagy izraeliekre.

Idővel az erőszak kétirányúvá vált: Izrael egyre komolyabb erőfeszítéseket tett, hogy megelőzze és megtorolja az Irán és helyettesítői által elkövetett agressziót. Elemzők úgy vélik, hogy Izrael legalább hat iráni atomtudós meggyilkolásáért felelős. Izrael szabotázsakciókat és kibertámadásokat is végrehajtott, hogy lelassítsa Irán nukleáris programját. Még az iráni atomprogram hivatalos archívumát is megszerezte. Izrael azonban soha nem ismerte el, hogy részt vett volna bármelyik műveletben. A zsidó állam sokkal nyíltabban beszélt az iráni képességek csökkentésére és megzavarására irányuló katonai kampányáról Szíriában, beleértve az iráni fegyverszállítmányok és katonai állások elleni légicsapásokat. Ugyanakkor Izrael soha nem támadott nyíltan iráni területet.

Az Egyesült Államok térfelén pattog a labda

Ez az újonnan kialakult norma aggasztó a Biden-kormányzat számára. Hivatalba lépése óta az elnök határozottan próbálta kivonni az Egyesült Államokat a közel-keleti konfliktusokból. Azon dolgozott, hogy befejezze Washington ázsiai orientációját, és nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát az orosz invázióval szemben. Október 7-e után ugyan Izrael segítségére sietett, de a Fehér Ház az elmúlt hónapokban már szorgalmazta a gázai háború befejezését. 

Biden biztosan nem akar még nagyobb zűrzavarral szembesülni a térségben, különösen nem az amerikai választások közepette, amelyben a közel-keleti politika fontos témává vált.

Azonban még egy olyan kormányzat számára is, amely prioritásként kezeli az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket, az iráni–izraeli konfliktus kiéleződése túl sok kockázatot jelent ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja. Akár tetszik, akár nem, Washingtonnak vállalnia kell a Közel-Kelet stabilizálásának hálátlan feladatát – írja a szerző.

Biden kezdheti azzal, hogy felerősíti a Teheránnak szóló figyelmeztetését, és világossá teszi, hogy az Izrael megtámadására irányuló jövőbeni kísérleteket az Egyesült Államok meg fogja torolni. Ki kellene nyilvánítania, hogy Washington reagálni fog a partnerei elleni támadásokra, hogy az iráni támadások meghiúsítása által a régió biztonsági integrációját elősegítse. Ezen túlmenően Bidennek használnia kéne azt a politikai tőkét, amelyet október 7. óta Izraelben felhalmozott, hogy az országnak a gázai háborúval kapcsolatos megítélését érdemben megváltoztassa.

Az izraeli vezetőknek ehhez olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amelynek nem csupán a Hamász felszámolása a célja, hanem a kormányzás és a biztonság megteremtése az azt követő időszakban. A szerző szerint itt az ideje, hogy Izrael és az Egyesült Államok felismerje, hogy az enklávéban kialakult humanitárius válság és kormányzati vákuum aláássa Izrael legitim erőfeszítéseit a Hamász hatalomból való eltávolítására, és, hogy a válság lehetőséget biztosít Teherán számára.

Biden teljes erőbedobással igyekszik elérni a tűzszünetet, ez akár sikerülhet is. Bármit is tesz azonban, azzal nem tudja véglegesen megszüntetni az iráni rezsim által szomszédaira, köztük Izraelre jelentett fenyegetést. Washington ugyanakkor segíthet elrettenteni Teheránt, és megakadályozhatja a régió destabilizálódását. Ezen felül még egy hideg költség-haszon elemzés is igazolja a befektetést. Pekinghez és Moszkvához hasonlóan (és gyakran velük együttműködve) Teherán is arra törekszik, hogy a regionális rendet a maga javára alakítsa át. Csak az Egyesült Államok állhat az élére annak a koalíciónak, amely kész ezt megakadályozni.

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnököt szuperhősként ábrázoló graffiti Tel-Avivban 2024. április 14-én. Fotó: Hannah McKay / Reuters) 

Rovatok