Az Egyesült Államokat kérjük, hogy segítsen az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt tizenkilencezer gyermek hazajuttatásában és nemzeti identitásuk megőrzésében – írta egy fiatal, Kijevben tanuló egyetemista.
Kszenija Koldinnak első kézből szerzett tapasztalatai vannak: még csak 17 éves volt, amikor 11 éves öccsével, Szerhijjel elrabolták ukrajnai otthonukból.
„Ami ezután következett, az életem legszörnyűbb kilenc hónapja volt” – emlékezett vissza az amerikaiaknak szánt segélykiáltásában a fiatal nő, akinek az összefoglalóját a Fox News közölte.
Mindketten harkivi árvák voltak. A háború kitörése után vovcsanszki nevelőszülőknél találtak otthonra. A település nincs messze Harkivtól, és az orosz határtól sem. Hónapokig bujkáltak a pincében, mígnem az orosz katonák elfoglalták a városkát. Kszeniját és Szerhijt őrizetbe vették.
A gyerekek hiába kérlelték őket, hadd maradhassanak a nevelőszülőknél. Buszra rakták – a többi gyerekkel együtt –, majd szétválasztották őket. Kszeniját a határ túloldalára, az orosz Sebekinóba költöztették, öccsét azonban jóval távolabbra, a krasznodari körzetbe, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikbe szállították.
Azzal áltatták őket, hogy csak egy háromhetes kirándulásra utaznak. Ehelyett kilenc hónapig tartott, és 1100 kilométerre voltak egymástól.
Csak később vették észre, hogy az oroszok tulajdonképpen elrabolták őket.
„Felfújt történetnek” nevezte az ukrán gyermekek elrablásáról szóló híreket még tavaly az orosz elnök. Ezzel szemben fiatalok tömegeit hurcolták el. Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik lehetővé tették az ukrán gyermekek erőszakos deportálását a megszállt területekről, és azért, hogy ezek a gyermekek biztonságban hazakerülhessenek családjukhoz – jelentette ki Vera Jourová uniós biztos az Európai Parlament áprilisi plenáris ülésén.
Egyesek közülük egészen távol kerültek hazájuktól: 161, Oroszország által elhurcolt ukrán fiatalt például nemrég Németországban találtak meg.
Kszenija azok után fordult az Egyesült Államokhoz, hogy a kongresszus jóváhagyta az Ukrajnának szánt segélycsomagot. A törvényt Joe Biden aláírta, Mike Johnson házelnök pedig kijelentette, hogy a „zsarnokok” – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök – éberen „figyelik, vajon Amerika kiáll szövetségesei és saját érdekei mellett világszerte?”
Az amerikai döntés egyértelmű üzenetet tolmácsolt Putyinnak: az Egyesült Államok nem hátrál meg.
Az ukránok hálásak ezért – írta Kszenija Koldin, aki arra kért minden amerikait: tartsanak ki az ukránok mellett, akik folytatják harcukat Putyin ellen, és „megpróbálják megőrizni nemzeti identitásunkat”.
Az ukránok arra számítanak, hogy az Egyesült Államok túlteszi magát a megosztottságon, amely késleltette a szükséges segítség jóváhagyását, és ezzel felbátorította Oroszországot.
Bízom benne, hogy történetem igazolja az amerikaiaknak: miért olyan fontos Ukrajna mellé állni népünk, értékeink és kultúránk túlélése érdekében
– áll az újságíró-hallgató nyílt levélnek tekinthető, fájdalmas segélykiáltásában.
Miután az oroszok deportálták, Kszenija egy technikumba került, ahol a napi agymosásban áltörténetekkel traktálták Ukrajnáról, időnként sértegették. Egy nap behívatták az igazgatónőhöz, ahol aláírásra készen várták orosz állampolgársági okmányai. „Megdöbbentem, undorodtam” – soha nem rettegtem jobban, de nem voltam hajlandó az orosz állampolgárságot felvenni.
Az igazgatónő gyűlölettel a szemében méricskélte.
Szidalmazta, „hülyének nevezte”. Nem sokkal később kiutasították, majd Kszenija egy olyan országba került, ahol megvetették.
Kétségbeesetten szeretett volna hazatérni. Akkor hallott először a Save Ukraine szervezetről, amely elrabolt ukrán gyermekek hazajuttatására szakosodott. Eddig 290 sikeres akciójuk volt.
A civilek segítségével egy titkos hálózat három hét elteltével egy biztonságos helyre juttatta Kszeniját, aki „nem fedhet fel részleteket”, nehogy bajba sodorja a bátor önkénteseket.
Hazatérése után az öccsét is megkereste, de már nem az a fiú volt, „akit korábban ismert”. A hónapokig tartó orosz propaganda után bábként szajkózott olyasmit, amiről nővére tudta, hogy maga sem hisz benne: hogy Ukrajnát a nácik irányítják, orosz állampolgárság nélkül pedig nincs jövője. Szerhij hosszú győzködés után tért haza.
Szerencsések voltunk
– jegyezte meg nővére, és hozzátette: tizenkilencezer elrabolt ukrán gyerek még mindig Oroszországban van. Sokat közülük azért büntetnek, mert ukránul szólalnak meg. A legaggasztóbb, hogy sok ukrán fiút 18. életévük betöltése után besoroznak, és arra képzik ki őket, hogy saját népük ellen harcoljanak. Néhányan közülük a fronton végzik.
A segítség egyértelmű üzenetet Putyinnak: az Egyesült Államok nem hátrál meg. Az ukránok hálásak ezért az üzenetért, és arra kérnek minden amerikait: tartsanak ki mellettük, miközben Putyin ellen harcolnak, és megpróbálják megőrizni nemzeti identitásukat – írta a Fox News közvetítésével Kszenija Koldin.
(Borítókép: Gyermek hintázik egy rakéta által megrongált lakóépület előtt Kijevben, Ukrajnában 2022. február 25-én . Fotó: Pierre Crom / Getty Images)