A Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt népirtásnak minősítette a nyolcezer srebrenicai férfi és fiú lemészárlását. Napok alatt ölték meg őket 1995 júliusában, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. Ezek közül néhányat csak évekkel később azonosítottak. Német kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése május 2-án megerősítheti a genocídium tényét. A Szerb Köztársaság ebben az esetben kiléphet az államszövetségből – ezzel fenyeget vezetőjük.
A hetvenes évei derekán járó Munira Szubasics már 29 éve elvesztette a férjét, a legkisebb fiát és több tucat férfi hozzátartozóját. Azóta küzd ádázan az igazságért, a szavai pedig kijózanítóak. A népirtás politikája és a háborús bűnök dicsőítése szerinte változatlanul folytatódik, és ennek véget kell vetni Bosznia-Hercegovina polarizált szegletében.
Ennek érdekében terjesztett be Németország és Ruanda határozati javaslatot, amely a holokauszthoz és a tuszik megtizedeléséhez hasonlóan népirtásnak minősíti az 1995-ös srebrenicai tömeggyilkosságot, kezdetének napját, július 11-ét pedig emléknapnak nyilvánítja.
Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője az utóbbi időben még hevesebben tagadja a népirtást, a hozzá kapcsolódó tényeket pedig „hazugságnak” és „manipulációnak” nevezi.
Az ENSZ-határozat elfogadása esetén a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetség döntési folyamatából – fenyegetett Dodik, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását élvezi.
„Amennyiben Dodik bejelenti az elszakadást, egy órán belül kitörne a háború” – figyelmeztetett egyik, az alkotmány alapján kinevezett bosnyák helyettese, Camil Durakovic, aki a megosztottság politikájának deklarált ellenfele.
Bosznia-Hercegovina változatlanul a Nyugat-Balkán legsérülékenyebb állama, amely a három évtizede pusztított háború óta a legsúlyosabb válságát éli át annak ellenére, hogy a daytoni megállapodás alapján a boszniai Szerb Köztársaság kiterjedt autonómiát kapott.
Egyesek szerint a politikai nyomás alatt álló Dodik csak engedményeket próbál kicsikarni Európától és az Egyesült Államoktól. Washington szankciókkal sújtotta, más ügyben a bíróság előtt is meg kell jelennie. Mások szerint csak egy korrupt opportunista, aki meg kívánja őrizni kényelmes pozícióját.
A színfalak mögött a nyugati tisztviselők nyíltan elismerik, hogy Bosznia-Hercegovinában – és az egész Nyugat-Balkánon – a fejlemények veszélyes irányba haladnak.
Az uniós csatlakozás a hosszú távú béke és biztonság fenntartásának záloga – AZONBAN a korrupció, a tekintélyelvűség és a szervezett bűnözés, nem utolsósorban pedig a politikai válságok megbénítják a folyamatot.
Oroszország közben dezinformációkkal manipulálja a térségben élőket.
Belgrád természetesen támogatja a boszniai szerbeket. Alekszandar Vucsics szerb elnök azt követelte, hogy a népirtásról szóló határozatot ne a közgyűlésen terjesszék elő, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsában foglalkozzanak vele – jól emlékszik ugyanis arra, hogy 2015-ben Moszkva vétója miatt megbukott egy hasonló elképzelés.
Már megállapodott Milorad Dodikkal abban, hogy ha mégis elfogadnák a népirtásról szóló ENSZ-határozatot, anyaországi és boszniai szerbek részvételével nagyszabású nagygyűlésen fognak ellene tiltakozni – jelentette az N1 szerbiai portálja.
„Szerbia destabilizálja Bosznia-Hercegovinát” – nyilatkozta a bosnyák külügyminiszter a Die Welt vasárnapi kiadásának. Elmedin megdöbbentőnek nevezi Vucsics reagálását a határozatra, és határozottabb német nyomásgyakorlást sürget.
Aggódom, hogy nagyobb válság felé tartunk, mint bármikor korábban
– jelentette ki a külügyminiszter.
A múlt héten Dodik több ezer híve tiltakozott a határozat ellen egy Banja Luka-i meetingen. Néhányan Putyin fotóját lengették, egy molinón pedig felbukkant a háborús bűnökért Hágában életfogytiglanra ítélt Ratko Mladić arcképe is.
Az ENSZ-ben tartott szavazás idején Milorad Dodik és kormánya Srebrenicában hirdetett találkozót – az élő bosnyák lakosság legnagyobb rémületére.
Május 2-án az anyák elküldik gyermekeiket Srebrenicából.
A biztonságukért aggódnak
– magyarázta Munira Szubasics.
(Borítókép: Sebrenica-Potocari emlékközpont és temető Bosznia-Hercegovinában 2015. november 18-án. Fotó: Pierre Crom / Getty Images)