Izrael offenzívát indítana Rafah ellen, ahol másfél millióan zsúfolódtak össze a háború októberi kitörése óta, de az Egyesült Államok szerint Izrael nem tudja garantálni a civilek életét. A támadás ellen az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója is felszólalt, figyelmeztetve, hogy az akció vérfürdőbe torkollhat.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint elfogadhatatlan károkkal járna a Rafah elleni izraeli offenzíva, mivel Izrael egyelőre nem tett közzé tervet arról, miként szavatolná a civilek védelmét a művelet során – írja az MTI.
Ilyen jellegű terv hiányában nem tudunk támogatni ilyen széles körű katonai akciót Rafah ellen, a károk ugyanis meghaladnák az elfogadható mértéket
– szögezte le Blinken.
A Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határ mentén lévő Rafahban a háború előtt körülbelül 280 ezren éltek, de a harcok miatt az övezet többi részéből oda menekültekkel együtt már több mint 1,5 millióan zsúfolódnak össze a városban.
Blinken hangsúlyozta, hogy a tűzszünet immár csak az övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezeten múlik. Meglátjuk, beleegyeznek-e a fegyvernyugvásba és a túszok elengedésébe – jelentette ki a politikus.
A tűzszünetről és az október elején Gázába hurcolt izraeli túszok elengedéséről zajló megbeszélések szombaton folytatódnak Egyiptomban.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Izrael egyelőre semmiféle átfogó, a civilek védelmét garantáló tervet nem tárt Washington elé a tervezett művelettel kapcsolatban, bár, mint mondta, az offenzíváról többször egyeztettek, többek között Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is.
Biztosítani akarjuk, hogy a megbeszélések folytatódjanak, mert nagyon fontos a palesztin életek, az ártatlan életek védelme
– fogalmazott a szóvivő.
Mindeközben az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is aggodalmát fejezte ki az izraeli hadsereg esetleges rafahi szárazföldi művelete ellen, pénteki, az X-en közzétett üzenetében pedig vérfürdőre figyelmeztetett.
A WHO kiemelte, hogy az övezetben lévő 36 kórháznak csupán 33 százaléka működőképes, hozzátéve, hogy hiány van személyzetből és alapvető orvosi felszerelésből is.