Ukrán fegyveripari források közölték, hogy olyan földalatti fegyvergyárak hálózata épült ki Ukrajnában, amelynek elhelyezkedése szigorúan titkos. Állításuk szerint Ukrajna és Európa kölcsönösen tudná segíteni egymást.
Az El Mundo című spanyol napilap ukrán fegyveripari forrásokra hivatkozva közölte, hogy Ukrajnában álcázott és titkos földalatti gyárak hálózata épült ki, amelynek létrehozásáért Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere a felelős.
A gyárak elhelyezkedése teljesen titkos, és a személyzetet gondosan ellenőrzik, kiszűrve az orosz informátorokat. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy
az ukránok több árulót is felfedeztek már a munkások között.
A források szerint Ukrajna többek között tengeri és szárazföldi drónokat, Kozak páncélozott személyszállító járműveket, Neptun rakétákat és Stugna páncéltörő rendszereket állít elő, és a gyártókapacitás 2023 óta megháromszorozódott.
Az egyik forrás a lapnak azt állította, hogy a Nyugat nem volt felkészülve ekkora veszteségekkel és lőszerköltséggel járó háborúra. Kifejtette, hogy Ukrajnának nincs pénze, Európának pedig nincsenek gyárai, ezért a két fél kölcsönösen tudná egymást segíteni. „Nekünk megvan a tapasztalatunk és megvannak az erőforrásaink ahhoz, hogy sokkal rövidebb idő alatt előállítsuk, amit akarnak, mint bármelyik európai gyár” – mondta a szakértő.
„Több tüzérségi lövedéket használnak a harcmezőn, mint amennyit a szövetségesek együttesen elő tudnak állítani. Kiszámoltuk, hogy a Nyugatnak sürgősen 7 millió lövedékre van szüksége – idézte az El Mundo a szakértőt.
Május 2-án az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője, Andrij Juszov azt mondta, hogy Ukrajna továbbra is számos légvédelmi eszközt gyárt és fejleszt. Április 18-án az amerikai székhelyű Institute for the Study of War jelentésében azt írta, hogy Kijev hazai gyártású fegyverekkel is képes lenne eltalálni a szükséges célpontokat.
Az pedig nem kétséges, hogy szükség is van a lőszerekre, ugyanis – ahogy arról az Indexen is beszámoltunk – az oroszok pénteken szárazföldi támadást indítottak az északkelet-ukrajnai milliós város, Harkiv térsége ellen. Kijev jelentése szerint az, hogy az orosz fegyveres erők páncélozott járművei áttörték a régió határát és tűz alá vették a területet, nem jelent mást, mint hogy Oroszország új frontot nyit a háborúban.
Az ukrán védelmi minisztérium beszámolója szerint az orosz erők egy kilométert nyomultak előre Volcsanszk határváros közelében, a harcok pedig továbbra is folynak Harkiv régió határ menti területein, ahová Kijev erősítést küldött.
Az oroszok tüzérségi támogatással, irányított légibombákkal vették célba a települést és környékét.
A határhoz közeli Volcsanszk polgármestere arról számolt be, hogy a várost a hajnali órák óta heves támadások érik, ezért a civileket evakuálták a településről.
Egy ideje már felmerült az ukrán katonai vezetők között, hogy az orosz erők a következő hetekben nyári offenzívára készülnek Ukrajnában, amelynek célja lehet Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának elfoglalása, amely még mindig több mint egymillió embernek ad otthont. Ám az ukrán katonai vezetők továbbra is állítják, hogy Oroszországnak ehhez nincsenek megfelelő forrásai.
Már márciusban felerősödtek az aggodalmak a Kreml Harkiv régióval kapcsolatos szándékai miatt, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, Ukrajna területén létrehozandó ütközőzónát szorgalmazott, amelyre szerinte Oroszország védelme érdekében van szükség.
Azóta az Oroszországhoz közel fekvő, emiatt pedig különösen sebezhető Harkivot olyan légicsapások érték, amelyek jelentős károkat okoztak a térség energetikai infrastruktúrájában. Volcsanszk, a régió egyik határ menti városa – ahol a háború előtti mintegy 17 ezres lélekszám mindössze néhány ezer főre apadt – és a környező települések folyamatos és erős ellenséges tűz alatt állnak, miközben Ukrajna emberhiánnyal, valamint tüzérségi lövedékek és légvédelmi készletek hiányával kénytelen szembenézni.
Az ukrajnai háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük ebben a cikkünkben.