A közelgő magyar európai uniós elnökség egyik fontos célja az együttműködés még szorosabbra fűzése a világ dinamikusan fejlődő régióival, így Délkelet-Ázsiával is – jelentette ki Szijjártó Péter Bruneiben –, aminek keretében a kormány újra kívánja indítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a térség országaival – írja az MTI.

Szijjártó szerint a mostani az első magyar külügyminiszteri látogatás a szultanátusban, de ez épp időszerű volt már, mivel Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségére készül, amelynek során fontos cél az együttműködés szorosabbra fűzése a világ gyorsan fejlődő térségeivel.

Úgy ítélte meg, hogy ebből az EU sokat profitálhat, ugyanis kívülről érkező lendületre lenne szükség a közösség hanyatlásának megállításához, amely az ukrajnai háború és az arra adott rossz válaszok, az észszerűtlen gazdasági döntések, a fontos kérdések átpolitizálása és átideologizálása miatt kezdődött.

Hogyha az ember gazdasági lendületet, gazdasági növekedést vagy új dinamikát keres, akkor azt itt, a délkelet-ázsiai térségben egész biztosan megtalálja. Az itteni országok rendkívüli gazdasági növekedési ütemeket tudtak felmutatni az elmúlt években

– állapította meg a tárcavezető.

Rámutatott arra is, hogy hamarosan Brunei veszi át a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) koordináló szerepét az Európai Unió felé, így az együttműködést a következő időszakban Magyarország és Brunei fogja összehangolni.

Ezzel kapcsolatban tudatta, hogy két fontos célt ki is tűztek:

1. A korábban megakadt EU–ASEAN szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásának újraindítása;
2. Együttműködési megállapodás aláírása az Európai Unió és Brunei között.

Szijjártó Péter az előbbiről szólva leszögezte, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény európai és egyben magyar érdek is, mivel Magyarország nemzetközileg is versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkezik az elmúlt évek munkájának eredményeképpen.

Kifejtette, hogy az EU és Brunei közötti együttműködésről és partnerségről szóló megegyezés tető alá hozása is fontos célja lesz a közelgő magyar elnökségnek, miután erről már folytak tárgyalások, azonban mintegy tíz éve megszakadtak, azóta pedig nem foglalkozott ezzel senki.

Én azt gondolom, hogy az Európai Unió nagy hibát követett el azzal, hogy nem ismerte fel a délkelet-ázsiai térség gazdasági növekedéséből fakadó lehetőségeket

– szúrt oda Brüsszelnek.

A külügyi tárcavezető arról is beszélt, hogy mivel az együttműködés felépítését az emberek közötti kapcsolatoknál kell kezdeni, megállapodást írtak alá a felek, aminek értelmében a következő tanévtől évente öt hallgató tanulhat Bruneiből ösztöndíjjal magyar egyetemeken. Megkezdték továbbá az egyeztetéseket a magyar technológiák felhasználásáról a délkelet-ázsiai ország kőolajkitermelésének hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tétele érdekében.

Kijevvel kapcsolatban is nagy az egyetértés

Szijjártó végezetül kitért az ukrajnai háborúra is. Kijelentette, hogy bár a térség igen messze van a harcoktól, itt is érezhetők a negatív hatások az infláció és az energiaárak megugrásának formájában, ezért Brunei is a konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt.

Ezért egyetértettünk abban a brunei kormány képviselőivel s magával a szultánnal is, hogy az ukrajnai háború esetében a békés megoldás lehetőségét kell keresni, a diplomáciai eszközöket kell alkalmazni, a csatatéren nincsen megoldás, a megoldás a tárgyalóasztalnál van

– húzta alá.

Megállapította, hogy mind a két ország a globális békepárti többség része, békepárti vezetőkkel, akik abban is azonos állásponton vannak, hogy a szankciók nem vezetnek eredményre, a nemzetközi szervezetek átpolitizálása káros folyamat, az atomfegyverekre való hivatkozás pedig rendkívül veszélyes.

Szijjártó Péter a nap folyamán Hassanal Bolkiah brunei szultánnal, továbbá helyi hivatali partnerével is találkozott Bandar Seri Begawanban.