Mark Galeotti Oroszország-szakértő szerint az orosz kormányátalakítás során kiderült, hogy Vlagyimir Putyin azt tervezi, hogy az országot tartósan mozgósított háborús állammá alakítja át, aminek súlyos következményei lesznek a világ többi részére – írja az Unian.
A szakértő kiemelte, hogy a legfontosabb lépés Szergej Sojgu, a régóta hivatalban lévő védelmi miniszter leváltása volt, akinek helyére Andrej Belouszov volt miniszterelnök-helyettes került.
Az új ember végzettsége szerint közgazdász, nem katona, mint elődje, de szervező és tervező, akit azzal bíztak meg, hogy a minisztériumot – és az országot – egy hosszú háborúra készítse fel
– állapította meg Galeotti.
Emlékeztetett arra, hogy Belouszov a Szövetségi Tanácsban tartott első beszédében azt mondta, hogy két prioritása van: az első a védelmi és a polgári gazdaság teljes integrációja, ami tulajdonképpen a nemzetgazdaság háborús szükségletekhez való igazítását jelenti; a második az, hogy a minisztériumot valóban nyitottá kell tenni az innovációra, ami többet jelent a több drónnál és az elektronikus hadviselési rendszernél.
Miközben Oroszország nyomást gyakorol a régóta fennálló kelet-ukrajnai célpontokra, mint például Csasziv Jar városára, egy új hadműveletet indított északon, Harkiv irányában, amely olyan kifinomultságról tett tanúbizonyságot, amely eddig nem volt jellemző ebben a háborúban. Az erők nem elég nagyok ahhoz, hogy bevegyék Harkivot, de a céljuk nem világos: a szándék az lehetett, hogy a várost tüzérség alá vonják, ütközőzónát alakítsanak ki az ukrán támadások ellen a határon, vagy hogy megfenyegessék Szumit nyugaton
– írja a szakértő.
A szerző rámutat arra, hogy egy „állandóan háborúzó állam” létrehozása számos politikai előnnyel jár. Egyrészt szentesíti a gazdaság feletti nagyobb állami kontrollt, ami több lehetőséget jelent Putyin kliensei és rokonai számára a lopásra, másrészt indokolja a kritikus hangok fokozottabb elnyomását, de alibi lehet a gazdasággal, infrastruktúrával és társadalombiztosítással kapcsolatos összes megszegett ígéretre.
Úgy látja, nem valószínű, hogy ez a konfliktus megoldódik a következő néhány évben, mindenesetre Putyin egyértelművé tette, hogy ezt alapvetően a Nyugat elleni proxiháborúnak tekinti. Nincs hiteles bizonyíték arra vonatkozóan, hogy minden vágya a NATO-val való közvetlen konfliktus elindítása, de úgy gondolja, hogy gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi értelemben már háborúban áll a Nyugattal.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!