Ki volt Ebrahim Raiszi, a helikopter-balesetben elhunyt iráni elnök? Röviden és tömören: Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjéhez közel álló klerikus. 2021-es megválasztása megszilárdította a konzervatívok irányítását az ország egésze felett. 63 évesen lett Hasszán Rohani utódja, miután elsöprő győzelmet aratott egy olyan voksoláson, amelyen számos mérsékelt reformpárti jelöltet kizártak, a választók többsége pedig el sem ment szavazni.
Az elnöki posztot olyan kihívásokkal teli időszakban töltötte be Ebrahim Raiszi, amikor Iránnak szembe kellett néznie az akut gazdasági problémákkal, a regionális feszültségek eszkalálódásával és a nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás felújításáról szóló tárgyalások elakadásával. Hivatali idejét a 2022-ben Iránon végigsöprő kormányellenes tüntetések, valamint az Izrael és az Irán által támogatott Hamász terrorszervezet között jelenleg is zajló gázai háború uralta, amelynek során Irán Izrael elleni árnyékháborúja a felszínre tört.
Ebrahim Raiszi 1960-ban született Mashhadban, Irán második legnagyobb városában, ahol az ország legszentebb síita szentélye található. Apját, aki egyházi személyiség volt, ötéves korában vesztette el. Raiszi fekete turbánt viselt, amely a síita hagyomány szerint Mohamed próféta leszármazottjaként azonosítja. Apja nyomdokaiba lépett, 15 évesen kezdett el egy szemináriumba járni a szent városba, Qomba.
Diákkorában részt vett a Nyugat által támogatott sah elleni tüntetéseken, akit végül 1979-ben a Ruholláh Homeini ajatollah vezette iszlám forradalom során megdöntöttek. Számos iráni és emberi jogi aktivista követelte, hogy vizsgálják ki a politikai foglyok tömeges kivégzésében az 1980-as években játszott állítólagos szerepét.
A forradalom után több városban is ügyészként tevékenykedett, a regnáló ajatollah Ali Hámenei képezte, akit 1981-ben választottak Irán elnökévé. Raiszi csupán 25 évesen lett az ország fővárosának ügyészhelyettese, ebben a pozícióban annak a négy bírónak az egyikévé vált, akik az 1988-ban felállított titkos bíróságokon dolgoztak, amelyek „halálbizottság” néven váltak ismertté.
A bíróságok által halálra ítéltek pontos száma nem ismert, de emberi jogi csoportok szerint mintegy 5000 férfit és nőt végeztek ki és temettek el jelöletlen tömegsírokba, ami emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. Az Iszlám Köztársaság vezetői nem tagadják, hogy a kivégzések megtörténtek, de a részletekről és az egyes esetek jogszerűségéről nem beszélnek. Raiszi többször is tagadta, hogy szerepet vállalt volna a halálos ítéletekben, de azt állította, hogy azok Homenei ajatollah vallási döntésének értelmében indokoltak voltak – írja a BBC.
Az igazságszolgáltatás vezetőjeként Raiszi olyan reformokat hajtott végre, amelyek eredményeként csökkent a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt halálra ítélt és kivégzett személyek száma az országban. Iránban azonban – Kínán kívül – továbbra is több embert ítéltek halálra, mint bármely más országban.
Az igazságszolgáltatás emellett továbbra is együttműködött a biztonsági szolgálatokkal a másként gondolkodók lekapcsolása érdekében, és kémkedés vádjával számos kettős állampolgárságú vagy állandó külföldi lakhellyel rendelkező iráni ellen indított büntetőeljárást.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben szankciókat vetett ki Raiszival szemben az emberi jogi helyzet miatt. Azzal vádolták, hogy adminisztratív felügyeletet gyakorolt olyan személyek kivégzése felett, akik állítólagos bűncselekményük idején fiatalkorúak voltak, és hogy részt vett a 2009-es vitatott elnökválasztást követő ellenzéki Zöld Mozgalom tüntetéseinek erőszakos leverésében.
2017-ben mindenkit meglepett azzal, hogy indult az elnökválasztáson. Hasszán Rohani szerezte meg a szavazatok 57 százalékát, így főlényes győzelmet aratott Raiszi felett. A vereség azonban nem rontott megítélésén, 2019-ben kinevezték az ország igazságszolgáltatásának élére.
2021-ben bejelentette, hogy ismét indul az elnökválasztáson. Önmagát független jelöltként definiálta, aki felveszi a harcot a szegénységgel, a korrupcióval és a hátrányos megkülönböztetéssel.
A választásokat később beárnyékolta, hogy számos prominens mérsékelt és reformpárti jelöltet kizártak. A disszidensek és néhány reformista a szavazás bojkottálására szólította fel a választókat, arra panaszkodva, hogy a választást úgy alakították, hogy Raiszinak ne legyen jelentős kihívója.
Raiszi elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 62 százalékát szerezte meg az első fordulóban. A részvételi arány azonban alig érte el a 49 százalékot, ami az 1979-es forradalom óta a legalacsonyabb volt az ország történetében.
Hivatali idejének kezdetén azt ígérte, hogy javítani fog a gazdaság helyzetén, és támogatni fogja azokat a diplomáciai terveket, amelyek az országot sújtó szankciók feloldásához vezetnek. Emellett kijelentette, hogy javítja a kapcsolatokat Irán szomszédaival, ugyanakkor megvédi regionális pozícióját, amelyet stabilizáló erőnek tartott.
Kiemelt ügyként kezelte a nők öltözködésének szabályozását, ami miatt többször is utcára vonultak az emberek, és óriási demonstrációkat tartottak. 2022 őszén bejárta a világsajtót Mahsza Amini halálának híre, akit azután tartóztattak le, hogy megszegte az öltözködésre vonatkozó szabályokat, végül a börtönben életét vesztette.
Raiszi egyértelműen Izrael ellenes politikát folytatott. „Palesztina a muszlim világ legfontosabb kérdése” – fogalmazott nem sokkal halála előtt.
(Borítókép: Ebrahim Raiszi 2023. december 7-én. Fotó: Contributor / Getty Images)