Az ukrán légierő „vadászmenyét-küldetésben”, a vietnámi háborúban kifejlesztett kockázatos amerikai taktikával támadja az ellenséget.
Az orosz invázió sújtotta ország katonai gépei gyakorlatilag a szovjet korszak maradványai, és számbelileg messze alulmaradnak az ellenség erőivel szemben. Csaknem ezer kilométeres frontvonalon védik Ukrajnát, és az égbolton még az amerikai légierő, a USAF által kidolgozott csapdataktikát alkalmazzák az oroszok ellen.
A stratégia szerint az ukrán pilóták közel repülnek az ellenséges vonalakhoz, és szinte rákényszerítik az ellenséges légvédelmet, hogy radarjaikkal betájolják őket. A radarhullámokat ezután az ukrán pilóták visszavezetik a forrásig, amelyeket a többi között az Egyesült Államokban kifejlesztett High-speed Anti-Radiation Missiles nevű, sugárzás elleni nagy sebességű rakétákkal, rövidítve HARM-okkal megsemmisítenek, még mielőtt az oroszok a radaradatok alapján SAM-típusú föld-levegő rakétáikkal célba vehetnék az ukrán gépeket.
Az Egyesült Államok 2022 közepe óta látja el Ukrajnát HARM rakétákkal, amelyek egyrészt elfojtják (SEAD), másrészt megsemmisítik (DEAD) az ellenséges légvédelmet – emlékeztetett a Business Insider.
Így néz ki, amikor a „vadászmenyét-küldetésen” egy ukrán MiG–29 HARM-ot lő ki az orosz radarra.
Az elfojtás, a SEAD taktikáját az amerikai légierő még a vietnámi háború idején dolgozta ki. A „vadászmenyétek” feladata volt az ellenséges légvédelmi radarok megsemmisítése, amivel utat nyitottak saját harci gépeik átrepülése előtt.
A „vadászmenyétek” vevőkészülékeikkel kutatták fel az ellenség légvédelmét, amelynek radarjait kezdetben bombákkal, később pedig különleges rakétákkal pusztítottak el. Ezt a módszert alkalmazta például egy korai küldetésben, még 2022 nyarán egy ukrán Szu–27, amely alacsony magasságról indította a HARM-okat.
A missziót eredetileg a vadászgörényről nevezték el, amely merészen behatol zsákmánya búvóhelyére, és ott végez vele. Miután azonban a második világháborúban már folytattak „görényműveletet”, újabb változatát vadászmenyétre nevezték át.
A bevetésen alkalmazott, durván 350 kilogrammos HARM a levegő-föld rakéták újabb nemzedéke, amelynek hatótávolsága nagyjából 145 kilométer. Még a radarok kikapcsolása után is észleli a rendszert, és képes a megsemmisítésére.
Korábban Líbiában, Irakban és a Jugoszlávia területén pusztító háborúkban is bevetették – írta az Economist. Az ott szerzett tapasztalatokat kamatoztatják most Ukrajnában.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szovjet korszakból származó, elavult ukrán sugárhajtású gépek összeegyeztethetetlenek a korszerű nyugati technológiával. Az ukrán légierő ezek után közönséges iPadekkel tette kompatibilissé vadászgépeit a nyugati fegyverzettel. A rakétákat táblagépről vezérelték – jelentette ki az Egyesült Államok védelmi miniszterhelyettese egy washingtoni konferencián.
Egy héttel a fegyverzet átvétele után már bevetésre repültek
– mondta William LaPlante.
Persze nem működött minden és azonnal gördülékenyen, az elkerülhetetlen módosítások óta azonban az ukrán pilóták több mint száz HARM rakétát lőttek ki az orosz légvédelmi rendszerekre. A találatok kezdetben végzetesek voltak, fokozatosan azonban az orosz taktika is módosult, így a HARM rakétáknak „most inkább elfojtó, mint pusztító szerepe van” – magyarázta egy londoni katonai elemző.
A HARM-ok kikapcsolásra és költözésre késztetik az orosz radarokat, ez a rövid időintervallum pedig elegendő a HIMARS rakéta-sorozatvetők vagy a Storm Shadow rakéták bevetésére. Az időveszteség után ugyanis az orosz légvédelem már képtelen precízen bemérni és SAM-okkal lelőni őket.
(Borítókép: Elena Tita / Global Images Ukraine / Getty Images)