Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök dühösen elítélte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének lépését, amiért elfogatóparancsot kért ellene és Jahja esz-Szinvár, a Hamász gázai vezetője ellen háborús bűnök miatt. Netanjahu visszautasította, hogy a „demokratikus Izraelt” az általa „tömeggyilkosoknak” nevezettekkel hasonlították össze. Az izraeli miniszterelnök megjegyzéseihez csatlakozott Joe Biden amerikai elnök is, aki szerint Izrael és a Hamász között nincs egyenlőségjel.
Az izraeli és Hamász-vezetők elleni vádak a 2023. október 7-i eseményekből erednek, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt. A támadásban mintegy 1200 ember vesztette életét, és 252 embert túszként vittek vissza Gázába. A támadás váltotta ki a jelenlegi háborút, amelyben a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 35 500 palesztin halt meg Gázában.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint alapos okkal feltételezhető, hogy Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere, Joáv Galant büntetőjogi felelősséget visel a Gázában elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Iszmail Haníjét, a Hamász politikai vezetőjét, valamint a csoport katonai vezetőjét, Mohammed Deifet is körözik.
Benjamin Netanjahu, Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke „abszurd és hamis parancsként” ítélte el a letartóztatására irányuló kérelmet – írja a BBC. Héber nyelvű nyilvános nyilatkozatában azt kérdezte, hogy „micsoda arcátlansággal” meri az ICC „összehasonlítani” a Hamászt és Izraelt. „Az összehasonlítás a demokratikus Izrael és a tömeggyilkosok között a valóság elferdítése” – fogalmazott Izrael miniszterelnöke.
Benjamin Netanjahu azzal vádolta a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, hogy érzéketlenül olajat önt a világszerte tomboló antiszemitizmus tüzére.
Jiszráel Kac, Izrael külügyminisztere „féktelen frontális támadásnak” nevezte a főügyész lépését az október 7-i támadások áldozatai ellen, és „történelmi szégyennek, amelyre örökké emlékezni fognak”.
Izrael és legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok nem tagja a 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Hétfőn Joe Biden felháborítónak nevezte az elfogatási parancs kezdeményezését, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy „nincs egyenlőség Izrael és a Hamász között”.
Egyértelmű, hogy Izrael mindent meg akar tenni a polgári lakosság védelmének biztosítása érdekében
– jelentette ki az Egyesült Államok elnöke.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csatlakozott az elnök kijelentéseihez, mondván, hogy Washington „alapvetően elutasítja” a lépést. „Ez szégyenletes” – mondta. „A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága ebben az ügyben.” Blinken felvetette, hogy a letartóztatási parancs iránti kérelem veszélyeztetné a tűzszüneti megállapodás elérésére irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora hétfőn tartott sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy amerikai álláspont szerint az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs jogköre – írja az MTI. A nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak hétfőn arról is beszélt, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a hétvégén Izraelben is tárgyalt, ahol találkozott Joáv Galant védelmi miniszterrel, akinek ismételten kifejtette az amerikai aggályokat az izraeli hadsereg Gázai övezetben, különösen Rafah városában tervezett műveletével kapcsolatban.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elmondta, hogy Izrael miniszterelnökét és védelmi miniszterét többek között a civilek kiéheztetésével mint hadviselési módszerrel, gyilkossággal, a polgári lakosság elleni támadások szándékos irányításával és megsemmisítéssel gyanúsítják. Az ügyész szerint a feltételezett bűncselekmények a Hamász-vezetők esetében „legalább 2023. október 7-től” kezdődtek, amikor a csoport támadást indított Izrael ellen, az izraeli vezetők esetében pedig „legalább 2023. október 8-tól”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság hétfőn azzal védte meg álláspontját, hogy „jelentős erőfeszítések” ellenére sem kapott „semmilyen olyan információt, amely bizonyította volna, hogy [Izraelben] belföldi szinten valódi lépéseket tettek volna az állítólagos bűncselekmények vagy a vizsgált személyek ellen”. A bírói testületnek mérlegelnie kell, hogy kiadja-e az elfogatóparancsokat. Ha igen, akkor a bünetőbíróság alapokmányát aláíró országok kötelesek letartóztatni az érintett személyeket, ha erre lehetőségük nyílik.
Izrael több nyugati szövetségese nyilatkozataiban kerülte a Nemzetközi Büntetőbíróság közvetlen bírálatát. A francia külügyminisztérium hétfőn késő este kiadott nyilatkozatában azt mondta, hogy támogatja a bíróságot és azt, amit „a büntetlenség elleni küzdelemnek nevezett minden helyzetben”. Hasonlóképpen Németország külügyminisztériuma azt mondta, hogy „tiszteletben tartja az ICC függetlenségét és eljárásait”, azonban bírálta az izraeli és a Hamász vezetői elleni vádak egyidejű közzétételét, mondván, hogy ez a lépés „az egyenértékűség téves benyomását keltette”.
A Hamász korábban maga is követelte „a palesztin ellenállás vezetői ellen kiadott valamennyi elfogatóparancs visszavonását”. „A Hamász határozottan elítéli a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének azon kísérletét, hogy az áldozatot egyenlővé tegye a hóhérral” – közölte a csoport. Azt is kifogásolták, hogy az izraeli vezetők elleni elfogatóparancs iránti kérelem „hét hónapos késéssel” érkezett, és hogy más izraeli politikai és katonai vezetőket nem neveztek meg mellettük. A főügyész azzal vádolta a Hamász-vezetőket, hogy olyan bűncselekményeket követtek el, mint a népirtás, gyilkosság, túszejtés, nemi és szexuális erőszak, valamint kínzás.