Brit szakértők szerint tíz lépésben a harmadik világháborúhoz vezetne az oroszok nyári offenzívája Ukrajnában. Richard Shirreff és Richard Barrons tábornokok, valamint Michael Clarke hadtudományi professzor szerint Vlagyimir Putyin kelet-ukrajnai győzelme a vég kezdetét jelenthetné az európai civilizáció számára. Kitértek arra is, hogy mi történhetne Magyarországgal egy ilyen forgatókönyvben.
Az orosz erők nyári offenzívája harmadik világháborúba torkollhat – írja a The Sun korábbi NATO- és brit katonai vezetőkre hivatkozva. Richard Shirreff és Richard Barrons tábornokok, valamint Michael Clarke, a londoni King's College hadtudományi professzora és a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóközpont korábbi vezetője úgy vélik, hogy
a világ egy éven belül a harmadik világháborúba süllyedhet, ha Ukrajna nem tartja magát Oroszország nyári offenzívájával szemben.
Az ehhez vezető, általuk elképzelt tízlépéses folyamatot részletesen ismertették.
Richard Shirreff és Richard Barrons tábornokok arra figyelmeztettek, hogy az orosz elnök előrenyomulhat Dél-Ukrajnán keresztül, majd elfoglalhatja Moldovát, és hamis zászlós hadműveletekkel káoszt okozhat a Baltikumban. Mint írták, Ukrajna repüléstilalmi zónát követelne abban a pillanatban, amint Oroszország áttör és Kijev felé vonul, miközben Emmanuel Macron francia elnök csapatokat küldhetne a frontra.
A volt hadseregfőnökök arra figyelmeztettek, hogy a feldühödött orosz elnök válaszul taktikai atomfegyverekkel csapna le a francia elnök csapataira,
amivel a világ egy halálos harmadik világháborúba süllyedne.
Michael Clarke szerint Putyin nyomás alatt áll, hogy a következő hónapokban gyorsan áttörje Ukrajna frontvonalait, és elfoglalja a Donbászt, mielőtt kifut az időből. Miután május 10-én az orosz csapatok meglepetésszerű támadást indítottak, az ukrán csapatok heves harcokat vívnak Harkiv térségében. A professzor szerint ez a harkivi támadás az orosz elnök azon tervének része, hogy elfoglalja a Donbászt, és az orosz társadalom előtt ukrajnai „győzelemmel” büszkélkedjen.
Michael Clarke úgy látja, hogy a világháború felé vezető út első lépéseként az oroszok megpróbálnak egy északi frontot létrehozni, amely a déli Donbász felé halad. Ott más egységekkel egészülnek ki, egységes erőt létrehozva, amely június végére elfoglalhatja a régiót. Az elemző szerint az orosz erők már előrehaladtak, az új offenzívájukkal egyre jobban felemésztik Ukrajna területét, amihez hozzájárul az ukrán hadsereget megnyomorító akut lőszer- és munkaerőhiány.
Vlagyimir Putyin júniusban elfoglalhatja a Donbászt, és tervei szerint a Nyugat arra kényszerítené Ukrajnát, hogy adja fel a régiót. „Ez Putyin győzelme lenne, és 12 hónapot adna neki, mielőtt újabb földrablást hajtana végre. Többet akar majd, nem fog megállni itt” – fogalmazott Michael Clarke, aki úgy látja, a 12 hónap alkalmas lenne, hogy az orosz elnök újjáépítse hadseregét a világégéshez vezető folyamat második lépéseként. Kifejtette: „Ha Putyin megszerezné a Donbászt, akkor a kezében maradna a pakli, és úgy osztogatná a lapokat, ahogyan ő jónak látja.” Clarke figyelmeztetett, hogy Putyin bevenné Odesszát, és egészen a moldovai határig nyomulna.
A védelmi és biztonsági szakértő arra figyelmeztetett, hogy Putyin Grúzia ellen lépne, és zsebre tenné az országot egyre növekvő hatalmi övezetének részeként. Elmondta, hogy Putyin már dolgozik Georgiában, ahol ezrek tüntetnek a parlament által elfogadott „külföldi befolyásról” szóló törvény ellen. Elemzők szerint a törvény csak egy újabb jele annak, hogy a volt szovjetköztársaság elmozdul a Nyugat-barát iránytól Oroszország felé. A harmadik lépésként, miután átvették az irányítást Georgia felett, Putyin erői gyorsan megszállhatják Moldovát az orosz ellenőrzés alatt álló Dnyeszteren túli enklávén keresztül, az ukrán határon.
A következő lépésben az orosz elnök válságot idézhetne elő három balti államban, Észtországban, Lettországban és Litvániában. „Észtországban és Lettországban magas az orosz anyanyelvűek aránya. Putyin azt fogja mondani, hogy üldözik őket, hogy egy hibrid művelet részeként feszültséget keltsenek” – fejtegette a szakértő. Februárban az észt biztonsági ügynökség közölte, hogy tíz embert tartóztatott le, akiket szabotázzsal, félelemkeltéssel és feszültségkeltéssel gyanúsítottak egy orosz kémek által koordinált művelet keretében.
Richard Barrons tábornok egyetért a feltételezésekkel, és arra figyelmeztet, hogy ezzel egy időben Putyin káoszt okozhat Európa-szerte azzal, hogy „szélsőjobboldali gengszterek” kiber- és terrortámadásokat indítanának. „Putyin kibertámadásokkal és szervezett bűnözéssel próbálja majd zaklatni és destabilizálni a Nyugatot” – jelentette ki a tábornok, ami a világháborús eszkalációs folyamat ötödik lépésének számítana. Hírszerzési források friss jelentése szerint orosz kémek és Wagner-harcosok szélsőjobboldali gengsztereket toboroznak, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre Nagy-Britanniában, bosszúból, amiért Ukrajnát segélyekkel látják el.
A Baltikumban növekvő feszültségek közepette pedig az Ukrajnával határos NATO-államok mozgósítani kezdenek – mondta a katonai vezető.
Hatodik lépésben az orosz erők a Suwalki-folyosón keresztül támadhatják meg Litvániát, Fehéroroszország segítségével.
A hadtudományi professzor szerint Litvánia a NATO gyenge pontja, kifejtette, hogy „Oroszország feszültséget teremthet a térségben hamis zászlós támadásokkal, hogy úgy tűnjön, mintha a Nyugat támadná az orosz erőket a Suwalki-folyosó mentén”. Clarke figyelmeztetett, hogy ez a hetedik lépéshez, a NATO gyors felbomlásához vezethetne, mivel a déli tagországok – mint Magyarország és Szlovákia – alkut kötnének Oroszország elnökével.
Ukrajnában, ahol a nyugati segítség és előrelátás hiánya miatt csökkenne a védelem, az orosz erők „könyörtelenül” nyomulnának előre. Barrons tábornok szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a NATO-csapatok háborúba bocsátkoznának Oroszországgal. „Azon a napon, amikor Ukrajna úgy érzi, hogy hamarosan legyőzik, Kijev repüléstilalmi zónát követelne a NATO-tól, ami azt jelenti, hogy a Nyugat háborút indíthat Oroszország ellen” – fogalmazott. A repüléstilalmi zóna a folyamat nyolcadik lépése lenne.
Richard Barrons szerint a legrosszabb forgatókönyv alapján Macron elnök is csapatokat telepítene Ukrajnába kilencedik lépésként. „Szerintem Barrons tábornok legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó előrejelzése teljesen igaz, hogy a NATO-csapatoknak be kellene vonulniuk egy háborúba Oroszország ellen, hogy megállítsák őket” – csatlakozott a feltevéshez Richard Shirreff tábornok, a NATO Európai Szövetséges Főparancsnokságának vezetője. Kijelentette, hogy a védelmi szövetségnek nincs szerződéses kötelezettsége arra, hogy reagáljon egy Ukrajna elleni támadásra, azonban „amit viszont láthatunk, az a kétoldalú megállapodás az egyes NATO-tagok, például Franciaország részéről, akik francia csapatokat telepítenének Ukrajnába”.
A lépés a tizedik ponthoz vezetne: Barrons tábornok szerint nukleáris háborút váltana ki, ha Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyverekkel lőne a francia csapatokra a területen.
„Amikor Macron azt mondta, hogy nem zárja ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, Putyin azonnal felvetette a nukleáris fenyegetést. Egy órán belül, miután Macron katonákat küld Ukrajnába, Putyin azzal fog fenyegetőzni, hogy taktikai atomfegyverekkel csap le a francia csapatokra” – fogalmazott a volt katonai vezető.
Ez a tíz lépés elkerülhető – adtak hangot közös véleményüknek Barrons és Shirreff tábornokok, valamint Clarke professzor.
Barrons szerint a Nyugat jelenleg tökéletes világot teremt Putyin számára azzal, hogy csak éppen elég felszerelést biztosít Ukrajnának az orosz erők elleni védekezéshez, ahelyett, hogy a győzelemhez adnának elegendő eszközt. Mint mondta, „Putyin számára az a tökéletes világ, ha a Nyugat úgy dönt, hogy nem tesz túl sokat, és most éppen itt tartunk”.
A professzor szerint Európának és a NATO egészének nagyobb finanszírozást és több lőszert kell biztosítania Ukrajnának, valamint ki kell építenie saját hadigazdaságát is, hogy elrettentse Oroszországot a Nyugat elleni támadástól. A szakértők szerint az európai NATO-tagállamoknak inkább meg kell erősíteniük védelmi rendszerüket, mintsem egymásra hárítani a szövetség védelmének költségeit. Miközben Európa azon vitatkozik, hogy ki mit fizessen, Oroszország a GDP 6 százalékára növelte védelmi kiadásait – tették hozzá.
Az ukrajnai háború fejleményeit kedden is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.