Július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ-közgyűlés egyszerű többséggel elfogadott határozatában. A javaslatot 84 ország támogatta, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól. A határozatnak nincs jogi következménye, és nem nevesít bűnösöket. Ennek ellenére gerjesztheti a megosztottságot. A boszniai szerbek vezetője korábban a boszniai föderációból való kilépéssel fenyegetett a dokumentum elfogadása esetén.
A mindössze hétpontos határozat kimondja, hogy július 11. a srebrenicai népirtás emléknapja, amelyről minden évben megemlékeznek. A dokumentum elítéli a népirtás tényének tagadását és a háborús bűnökért elítéltek dicsőítését, egyben pedig felszólítja az ENSZ tagállamait: tegyenek maradéktalanul eleget a népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó, a nemzetközi szokásjogban vállalt kötelezettségeiknek.
A határozati javaslatot az ENSZ mind a 193 tagállama véleményezhette, elfogadásához pedig egyszerű többség is elegendő. Köztudott volt, hogy többek között Oroszország, Belarusz, Kína, Észak-Korea és Kuba nem szavazza meg.
Jóllehet a határozat nem kötelező érvényű, Aleksandar Vučić szerb államfő következetesen ellenezte arra hivatkozva, hogy elfogadása esetén felszámolják a boszniai Szerb Köztársaságot, a szerbeket népirtóként fogják megbélyegezni, Szerbiától pedig háborús jóvátételt fognak követelni.
A beterjesztett javaslat azonban nem tett említést sem nemzetről, sem államról.
A határozatnak semmilyen jogi következménye nincs azon túl, hogy megemlékezésre szólítja fel tagjait.
A magyar külügyminiszter már korábban jelezte: az indítványra Magyarország nemmel fog szavazni. Arra emlékeztet, hogy Bosznia-Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, amelyet minden entitás támogatott.
Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet
– tette hozzá Szijjártó Péter, holott a határozat nem nevesít bűnösöket, kivált bűnös nemzetet.
A boszniai külügyminiszter szerint elvitatni a népirtás áldozataitól és túlélt hozzátartozóiktól az emléknap jogát helytelen, sőt egyenesen civilizálatlan is. A nemzetközi bíróságok már elítélték a népirtás elkövetőit, és összesen 1500 év börtönbüntetést szabtak ki rájuk – emlékeztetett Elmedin Konaković.
Szerinte a határozat alapvetően az igazságosság és a tartós béke megteremtését célozza, mert régiónknak erre van szüksége.
Pontosan az ellenkezőjét gondolják Belgrádban.
Az állásfoglalás beterjesztői és támogatói azzal érvelnek, hogy a népirtásról szóló határozat elfogadása fontos lépés a konfliktus utáni megbékéléshez vezető úton, valószínűbb azonban hogy a határozat csak szítani fogja a megosztottságot a Balkánon – ezt írta a Politico portálján megjelent véleménycikkében a szerb külügyminiszter egy nappal az ENSZ-közgyűlés megtartása előtt.
Senki sem tagadhatja, hogy szörnyű háborús bűnök történtek a balkáni háborúk során. Csak a politikai szélsőségesek utasítják el azt a tényt, hogy Srebrenicában kimondhatatlan bűnöket követtek volna el. És csak a legérzéketlenebbek nem hajlandók elismerni és tisztelni az áldozatokat – tette hozzá Marko Djurić.
A hágai Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt népirtásnak minősítette a több mint nyolcezer srebrenicai férfi és fiú lemészárlását. Napok alatt ölték meg őket 1995 júliusában, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. Ezek közül néhányat csak évekkel később azonosítottak.
A vétlen áldozatok egyik hozzátartozója szerint a népirtás politikája és a háborús bűnök dicsőítése 29 éve változatlan hévvel folytatódik, és ennek véget kell vetni Bosznia-Hercegovina polarizált szegletében. Ennek érdekében terjesztett be Németország és Ruanda határozati javaslatot, amely a holokauszthoz és a tuszik megtizedeléséhez hasonlóan népirtásnak minősíti az 1995-ös srebrenicai tömeggyilkosságot, kezdetének napját, július 11-ét pedig emléknapnak nyilvánítja.
A boszniai szerbek vezetője az utóbbi hetekben még hevesebben tagadta a népirtást, a hozzá kapcsolódó tényeket pedig „hazugságnak” és „manipulációnak” nevezte.
Az ENSZ-határozat elfogadása esetén a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetség döntési folyamatából – fenyegetett Milorad Dodik, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását élvezi.
Amennyiben Dodik bejelenti az elszakadást, egy órán belül kitörne a háború
– figyelmeztetett egyik, az alkotmány alapján kinevezett bosnyák helyettese, aki a megosztottság politikájának deklarált ellenfele.
Bosznia-Hercegovina változatlanul a Nyugat-Balkán legsérülékenyebb állama, amely a három évtizede pusztított háború óta a legsúlyosabb válságát éli át annak ellenére, hogy a daytoni megállapodás alapján a boszniai Szerb Köztársaság kiterjedt autonómiát kapott.
A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter a szavazás másnapján, Nyíregyházán.
Szijjártó Péter szerint abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy „elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni”.
Hozzátette: mindent el kell követni annak érdekében, hogy „soha ilyen szörnyűség a jövőben a világ egyetlen pontján se fordulhasson elő”.
A kérdés a magyar külügyminiszter szerint az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő elteltével hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, „olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek”.
Szijjártó Péter szerencsétlennek nevezte a határozat időzítését, mivel napjainkban egyébként is békétlenség uralkodik a világban, és most ezzel a szavazással újabb feszültségeket szítanak egy olyan régióban, amely a világtörténelem során nem a nyugalmáról és a stabilitásáról volt híres.
Ezért Magyarország azt kérte: az ENSZ most ne tárgyaljon a kérdésről, miután azonban a közgyűlésen mégis napirendre tűzték a srebrenicai emléknapot, Magyarország nemmel szavazott.
(Borítókép: Sebrenica-Potocari emlékközpont és temető Bosznia-Hercegovinában 2015. július 8-án. Fotó: Adam Guz / Getty Images Poland / Getty Images)