Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei találkozót tartottak hétfőn Brüsszelben. Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő elmondta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészét, Karim Khant megfélemlítették, és antiszemitizmussal vádolják, amiért elfogatóparancsot kért az izraeli miniszterelnök és védelmi miniszter ellen. A találkozón Ukrajna helyzete, valamint a magyar kormány hozzáállása is téma volt.
Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben az MTI szerint.
Josep Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott, amikor – ahogyan arról az Index is beszámolt – nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
Mint írtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint alapos okkal feltételezhető, hogy Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere, Joáv Galant büntetőjogi felelősséget visel a Gázában elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, „mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak”.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet. A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt. „Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak vettek részt a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta, hogy az ICJ döntését Izraelnek végre kell hajtania, és le kell állítania Gázai övezet déli részén zajló katonai offenzívát. Mint mondta, ha Izrael nem áll le a művelettel, az izraeli túszok nem fognak kiszabadulni, és egyre több palesztin kényszerül menekülttáborokba. „A nemzetközi humanitárius jog mindenkire vonatkozik, Izrael háborús magatartására is” – hívta fel a figyelmet.
Borrell Ukrajnáról szólva elmondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a frontvonalon, Oroszország is fokozza támadásait, az áldozatok száma mindkét fronton növekszik. „A szombati támadás a harkivi barkácsáruház ellen a háborús bűnök és az orosz atrocitások újabb példája” – hangsúlyozta a kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő.
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock Ukrajnával kapcsolatban bejelentette, hogy Németország további 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta ország keleti felének. „A helyzet Kelet-Ukrajnában még mindig ugyanaz: mindenből hiány van. Az emberek több mint két és fél éve szenvednek az orosz terrorista megszállás alatt” – mondta a német politikus.
Gabrielis Landsbergis litván külügyminiszter érkezési nyilatkozatában – kérdésre válaszolva – bírálta, hogy a magyar kormány „szisztematikusan blokkol minden olyan európai uniós szintű erőfeszítést, amely Ukrajna támogatására irányul az Oroszország elleni háborúban”.
Az Ukrajnával kapcsolatos uniós határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta
– jelentette ki Litvánia külügyminisztere. Ugyanerről a hétvégén több európai tisztviselő is beszélt a Financial Timesnak.
A litván külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar hozzáállást most már „rendszerszintű megközelítésként kell értelmezni, az unió minden törekvésével szemben, amely arra irányul, hogy bármilyen értelmes szerepet vállaljanak a külügyekben”. Hangsúlyozta, hogy erre a problémára megoldást kell találni.
(Borítókép: Josep Borrell 2023. október 2-án Kijevben, Ukrajnában. Fotó: Eduard Krizsanovszkij / Ministry of Foreign Affairs of Ukraine / Global Images Ukraine / Getty Images)