Egyre több a bizonyíték arra, hogy az európai szélsőjobboldal minden eddiginél jobban szerepel majd a június 6. és 9. között esedékes európai parlamenti választásokon – és hogy a kontinens fiatal szavazói erősítik a felemelkedését.
A most a szélsőjobb felé húzó fiatal felnőttek nem nácik vagy idegengyűlölő rasszisták, de lehet, hogy közük van ahhoz a mozgalomhoz, amely jobbra tolja az Európai Unió prioritásait és hangsúlyait. Egy különösen szilárd jobboldali eredmény – és az együttműködés a kemény jobboldali spektrumon belül – megingathatja az EU egységét, és megzavarhatja a blokk működését egy olyan időszakban, amikor az több fronton is akut válsággal néz szembe – írja a Foreign Policy.
Mivel az új törvények értelmében néhány országban már a 18 év alattiak is szavazhatnak – Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban a 16 évesek, Görögországban pedig a 17 évesek –, volt remény arra, hogy ezek az új szavazók fékezni fogják az Európát elborító populista hullámot. A 16 és 17 évesek szavazati jogának megadása mögött az állt, hogy a ma kialakított politikák még sok évtizedig hatással lesznek rájuk – ellentétben a nagyszüleikkel.
A 2019-es európai parlamenti választásokon rekordszámú fiatal vett részt – ami a közös európai projekt iránti lelkesedésüket tükrözi. A klímamozgalom megerősödésével szavazataikat rendkívül nagy arányban adták le az erős klímavédelmet és az uniós integráció elmélyítését szorgalmazó zöldpártokra. Ennek köszönhetően a zöldek képviselői Portugáliától Lettországig bekerültek a brüsszeli parlamentbe, és az EU kormánya 2020-ban jóváhagyta az európai zöldmegállapodást.
A tizenéves, húszas, harmincas éveik végén járó szavazók magas reprezentációja azonban idén júniusban egy egészen más tendenciát indíthat el, mivel a fiatalabb szavazók egyre nagyobb számban állnak a szélsőjobboldali populista pártok oldalára – éppen azokéra, amelyek a Green Deal és az európai integráció visszaszorítását akarják elérni. A közelmúltban Portugáliában, Svédországban, Hollandiában, Olaszországban, Finnországban és Franciaországban tartott országos szavazásokon a fiatalok soha nem látott számban szavaztak a szélsőségesen nacionalista és euroszkeptikus pártokra – bár egyes megfigyelők szerint az ezekről a tendenciákról szóló tudósítások hiányosak vagy túlságosan leegyszerűsítettek. A németországi felmérések pedig azt mutatják, hogy a fiatalok egyre inkább az Alternatíva Németországért (AfD) párttal szimpatizálnak, amely olyan radikalizálódáson ment keresztül, hogy Európa legvadabb választási pártjai közé tartozik.
Kétségtelen, hogy ezek a pártok egyre nagyobb teret hódítanak a fiatalabb szavazók körében. A fiatalok úgy gondolják, hogy a mainstreampártok már megkapták az esélyt. A rendszer szerintük még mindig nem működik, tehát úgy vélik, hadd próbálkozzanak most a többiek
− mondta Catherine de Vries holland politológus.
Egy német tanulmány, amely Simon Schnetzer ifjúságkutató vezetésével készült, kimutatta, hogy a megkérdezett fiatalok (ebben az esetben a 14 és 29 év közötti korosztály) 22 százaléka az AfD-re szavazna, ha ma tartanák a német választásokat – kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt. A Zöld Pártra leadott szavazataik egyharmadával estek vissza ez idő alatt. A megkérdezettek negyede azt mondta, hogy nem tudja, kire szavazna – ez szintén minden idők legmagasabb eredménye.
A markáns elmozdulás okai homályosak. A kutatók általában a válság utáni gazdasági és politikai körülményekkel való általános elégedetlenségre hivatkoznak.
Úgy tűnik, mintha a koronavírus-járvány miatt a fiatalok ingerültek lennének a jövővel való megbirkózási képességünkkel kapcsolatban, ami mély bizonytalanságban csapódik le
– írták a tanulmány szerzői. A résztvevők által leírt, ezt a bizonytalanságot leginkább befolyásoló kérdések közé tartoztak a személyes pénzügyek, a szakmai lehetőségek, az egészségügy és a társadalmi elismerés. Kevésbé aggódtak az éghajlati válság miatt, mint az infláció, a gazdaság és az időskori szegénység miatt.
A fiatal lakosság körében egyértelmű jobbratolódásról beszélhetünk
– mondta Klaus Hurrelmann, a tanulmány egyik szerzője, a berlini Hertie School professzora. Az AfD legfőbb kampányprioritása, a bevándorlás megállítása és a menekültek megsegítése mint probléma egyértelműen jól rezonált a fiatal választók gondolataival.
Ez a tendencia azonban nem csak Németországban látható. A tavalyi hollandiai választásokon a 35 év alattiak körében a legnépszerűbb párt a Geert Wilders vezette Szabadságpárt volt.
A holland szakértők szerint mindez a megélhetés biztonságáról szól. Úgy vélik, ez a trend arra utal, hogy tisztességes és rendszeres jövedelemmel, kényelmes otthonnal, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, valamint a váratlan problémákkal szembeni pufferrel kell rendelkezni – mondta de Vries a Guardiannek. Elmondta, hogy Hollandiában a fiatalok legfőbb gondja a lakhatás, a túlzsúfolt osztályok és kórházak – amivel Wilders a kampányában foglalkozott.
A márciusi portugáliai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Chega párt minden más pártnál több szavazatot gyűjtött. A Chega jelentése, amelyet úgy lehet fordítani, hogy „elég volt”, pontosan leírja sok fiatal szavazó indítékát a támogatására. Az ő problémájuk António Costa Pinto politológus szerint
a nagyon alacsony átlagbér és egy olyan gazdaság, amely nem képes felszívni a képzett fiatalokat.
„A múltban a jobboldali szimpatizánsok azzal vádolták a bevándorlókat, hogy elveszik a munkájukat” – mondta Eberhard Seidel, Az Iskolák rasszizmus nélkül nevű berlini székhelyű civil szervezet ügyvezető igazgatója. „Most van elég munkahely, de nincs elég lakás a dolgozó emberek számára. Továbbra is a szüleikkel kell lakniuk.”
Megfigyelők szerint a szélsőjobboldal kiválóan megragadta a fiatalok figyelmét, nem utolsósorban a TikTok közösségi médiaplatformon. A közelmúltban készült német tanulmány szerint a fiatalok 57 százalékához a közösségi médián keresztül jutnak el a hírek és a politika. Több mint 90 százalékuk használja a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatást, ezt követi az Instagram (80 százalék) és a YouTube (77 százalék). A TikTok 51 százalékon áll; már a 14–29 évesek több mint fele használja rendszeresen az alkalmazást, szemben a tavalyi 44 százalékkal.
Más közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a fiatal szavazók sokfélék, megosztottak és bizonytalanok. A YouGov 2023 augusztusában végzett felmérése szerint a fiatal európaiak túlnyomórészt az éghajlati válság és annak várható hatásai miatt aggódnak. Egy másik, Németországban végzett felmérés szerint a fiatalok listájának élén az emberi jogok állnak, ezt követi az éghajlatváltozás.
Seidel szerint az idegengyűlölet még nem olyan mértékben a fiatalabb szavazók mozgatórugója, mint a szüleik generációjának esetében. Az AfD-re leadott szavazat nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bevándorlók Németországból való kiutasítását vagy az EU-ból való kilépést támogatják.
A demokrácia és a szociális rendszer alapjait természetesnek veszik. És nincsenek teljesen tisztában a politikai rendszer jobbratolódásának következményeivel
– mondta.
Ugyanígy voltak azok is, akik a brexitre szavaztak – jegyezte meg Seidel.
(Borítókép: Fiatalok egy tüntetésen Olaszországban. Fotó: Christian Minelli / NurPhoto / Getty Images)