A Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyészét már 2015 óta próbálta kompromittálni az izraeli hírszerzés.
Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egykori vezetője titkos találkozók során fenyegette a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyészét. Josszi Cohen az izraeli hadsereg által elkövetett feltételezett háborús bűnök kivizsgálása kapcsán helyezett nyomást Fatou Bensouda hágai legfőbb ügyészre – írja a The Guardian.
A 2021-ben indított nyomozás a múlt héten ismét a középpontba került, amikor Bensouda utódja, Karim Khan bejelentette, elfogatóparancsot kér Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen az ország Izrael–Hamász-háborúban tanúsított magatartása miatt.
A legfőbb ügyész a Nemzetközi Büntetőbíróság Tárgyalás-előkészítő Kamarájához fordul
Netanjahu és védelmi minisztere, Yoav Gallant, valamint három Hamász-vezér elleni letartóztatási parancsáért,
amely olyan fejlemény, amitől Izrael katonai és politikai rendszere régóta tart.
Cohen, aki akkoriban Netanjahu egyik legközelebbi szövetségese volt, személyesen vezette a Moszad részvételét az ország csaknem évtizedes projektjében, amely a hágai bíróságra való nyomásgyakorlást érintette. A The Guardian számára négy forrás megerősítette, hogy Bensouda tájékoztatta az ICC magas rangú tisztviselőinek egy kis csoportját arról, hogy Cohen megpróbálja megingatni őt, miközben aggodalmát fejezte ki viselkedése egyre kitartóbb és fenyegetőbb természete miatt.
Az ICC tisztviselőivel megosztott beszámolók szerint a kémfőnök állítólag azt mondta a főügyésznek:
Segítened kell nekünk, és hagyd, hogy vigyázzunk rád. Nem akarsz olyan dolgokba keveredni, amelyek veszélyeztethetik neked vagy a családodnak a biztonságát.
A brit lap értesülései szerint a Moszad élénken érdeklődött Bensouda családtagjai iránt, és megszerezte a férjéről készült titkos hangfelvételek átiratait. Ezután izraeli tisztviselők megpróbálták felhasználni az anyagokat az ügyész hitelességének csorbítása érdekében.
A Guardian megkeresésére az izraeli miniszterelnöki hivatal szóvivője így reagált:
„A nekünk továbbított kérdések tele vannak hamis és megalapozatlan állításokkal, amelyek célja, hogy kárt okozzanak Izrael államnak.”
Cohen nem válaszolt a megkeresésre, Bensouda pedig nem volt hajlandó kommentálni a történteket.
Khan múlt heti döntése – amely letartóztatási parancsot kér Netanjahu és Gallant ellen – volt az első alkalom, hogy a bíróság fellépett az Egyesült Államokkal és Európával szorosan szövetséges ország vezetői ellen. Állítólagos bűncselekményeik – köztük a civilek elleni támadások irányítása és az éhezés hadviselési módszerként való alkalmazása – a nyolc hónapja tartó Izrael–Hamász-háborúhoz kapcsolódnak.
A hágai bíróság által indított vizsgálat azonban 2015-ig nyúlik vissza, amikor is Bensouda úgy döntött, hogy előzetes vizsgálatot indít a palesztinai helyzettel kapcsolatban. A teljes körű nyomozás lefolytatása után az volt a cél, hogy kezdeti értékelést készítsenek a gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben elkövetett bűncselekményekről.
Bensouda döntése kiváltotta Izrael haragját, amely attól tartott, hogy polgárai ellen büntetőeljárás indulhat palesztin területeken folytatott műveletekben való részvételük miatt. Két forrás szerint az ICC magas rangú tisztviselői között még
az a gyanú is felmerült, hogy Izrael a bíróság ügyészi osztályán, az ügyészi hivatalon belül forrásokat gyűjtött.
Egy másik forrás később felidézte, hogy bár a Moszad nem hagyott nyomokat, erős volt a gyanú, hogy az izraeli hírszerzés áll a tevékenység mögött, amelyről a tisztviselők tudomást szereztek. Az ICC vezető tisztségviselőinek azonban csak egy kis csoportja értesült arról, hogy a Moszad igazgatója személyesen kereste meg a legfőbb ügyészt.
2019 decemberében Bensouda bejelentette, hogy teljes körű nyomozást indíthat a gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben elkövetett háborús bűncselekmények vádjával kapcsolatban. A legfőbb ügyész azonban elzárkózott a kezdeményezéstől, és úgy döntött, hogy először határozatot kér az ICC Tárgyalás-előkészítő Kamarájától annak megerősítésére, hogy a bíróság valóban rendelkezik joghatósággal Palesztina felett.
A források szerint 2019 vége és 2021 eleje között legalább három találkozás volt Cohen és Bensouda között, amelyek közül mindegyiket a kémfőnök kezdeményezte, akinek a viselkedése állítólag egyre aggasztóbb volt az ICC tisztviselői számára.
Egy forrás, aki ismeri Bensouda beszámolóit a Cohennel való utolsó két találkozóról, azt mondta, hogy
a kémfőnök olyan kérdéseket vetett fel a saját és a családja biztonságával kapcsolatban, ami miatt a legfőbb ügyész azt hitte, hogy megfenyegetik.
Egy alkalommal Cohen állítólag megmutatta Bensoudának a férje fényképeinek másolatait, amelyeket titokban készítettek, amikor a pár Londonba látogatott. Egy másik forrás szerint Cohen azt mondta az ügyésznek, hogy a teljes vizsgálat megindításáról szóló döntés hátrányosan érintené a karrierjét.
Az Izrael által diplomáciai szinten megosztott információkról három forrás említette ezeket az erőfeszítéseket a Fatou Bensouda legfőbb ügyész elleni „rágalomhadjárat” részeként.
„Követték Fatout” – mondta egy forrás, de ez szerintük nem volt hatással az ügyészség munkájára.
A diplomáciai műveletek részét képezték Benjamin Netanjahu és Donald Trump összehangolt erőfeszítésének, hogy nyomást gyakoroljanak a legfőbb ügyészre és munkatársaira. 2019 és 2020 között példátlan döntéssel a Trump-kormányzat vízumkorlátozásokat és szankciókat vezetett be a legfőbb ügyészre.
A lépés megtorlás volt Bensouda azon törekvésére, hogy külön nyomozást folytasson az afganisztáni háborús bűnök ügyében, amelyeket állítólag a tálibok, valamint az afgán és az amerikai katonaság követtek el.
Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter azonban a szankciócsomagot a palesztinai üggyel hozta összefüggésbe.
„Egyértelmű, hogy az ICC pusztán politikai célzattal állítja a célkeresztbe Izraelt” – fogalmazott Pompeo, aki hónapokkal később korrupcióval vádolta meg Bensoudát.
Joe Biden beiktatása utána a legfőbb ügyész elleni szankciókat visszavonta a Fehér Ház. 2021 februárjában a Nemzetközi Büntetőbíróság Tárgyalás-előkészítő Kamarája határozatot hozott, amely megerősítette, hogy az ICC rendelkezik joghatósággal a megszállt palesztin területeken. A következő hónapban Bensouda bejelentette a bűnügyi nyomozás megindítását.
A legfőbb ügyész három hónappal később töltötte le kilencéves mandátumát a Nemzetközi Büntetőbíróságnál, így utódjára, Khanra bízta a nyomozás megkezdését. Az ICC vizsgálata csak az október 7-i Izrael elleni terrortámadás és az azt követő Izrael–Hamász-háború után vált újból sürgőssé, és a múlt heti elfogatóparancs iránti kérelemmel jutott el a csúcsra.
(Borítókép: Josszi Cohen 2016. január 10-én. Fotó: Gali Tibbon / AFP)