Boris Pistroius, Németország védelmi minisztere korábbi sajtójelentések ellenére szerdán részletesen ismertette kötelező sorozási tervét. A tárcavezető a svédországi modellhez hasonló, az önkéntesség és a kötelezettség keverékére épülő modellt vezetne be. Elárulta, hogy egyes fiatalokat kötelezően be kell majd vonni a szolgálatba, amennyiben nem gyűlik össze elegendő önkéntes.
Boris Pistroius német védelmi miniszter korábban közölt tervei ellenére szerdán már azt nyilatkozta, hogy a katonai szolgálat nem lehet teljesen önkéntes – írja a portfolio.hu.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, berlini katonai szakértők a német médiában kiszivárogtatták a védelmi minisztérium elképzeléseit, többek között azt, hogy Németországban minden 18 éves számára bevezethetik a sorkötelezettséget, a férfiakat és nőket egyaránt be lehetne hívni, hogy növeljék a fegyveres erők létszámát. A német kormány, közte Olaf Scholz német kancellárral nem támogatja Boris Pistorius védelmi miniszter irányát. Másik két forgatókönyvről is tárgyalnak, amelyek kevésbé agresszív toborzást tennének lehetővé.
Boris Pistorius – aki a felmérések szerint az ország egyik legnépszerűbb politikusa – korábban „hibának” nevezte a sorkötelezettség felfüggesztéséről szóló döntést. A sorkötelezettség esetleges újbóli bevezetésére azért kerülhet sor, mert Németország elöregedő társadalma miatt a nyugdíjba vonuló katonák száma meghaladja a helyükre jelentkező újoncokét, legalább húszezer katonára lenne szükség az országban.
A szociáldemokrata politikus a Der Spiegel hétfői cikke szerint prezentálta a Bundeswehr létszámhiányának megoldásáról szóló új koncepcióját Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöksége előtt, amelyben nem esett szó kötelező sorkatonai szolgálatról. A 45 perces megbeszélésen egy tisztán önkéntes modellről volt szó, amelyben a fiatalokat különböző ösztönzőkkel toboroznák a hadseregbe.
Szerdán a miniszter a Zeit Online-nak már úgy fogalmazott, hogy teljesen kötelezettség nélkül nem fog menni. A hírportál információ szerint a sajtónak csak az önkéntességről szóló részletek szivárogtak ki, azonban a német védelmi miniszter használta a „kötelezettség” szót is, azonban az egyik résztvevő beszámolója szerint ezt „kevés helyeslés és sok ellenállás” fogadta.
A korábbi sajtójelentésekkel szemben a védelmi miniszter koncepciója a svédországi modellhez hasonlóan az önkéntesség és a kötelezettség egyfajta keverékét tartalmazná.
A tárcavezető hozzátette, hogy jelenleg olyan szabályozáson dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy fiatalokat akaratuk ellenére is behívjanak. A szelektív információkiszivárogtatás célja a lap szerint az lehetett, hogy a kötelező szolgálatra vonatkozó miniszteri elképzelések ne találjanak meghallgatásra, ugyanis a kérdés nagyon vitatott a szociáldemokrata párton belül, sokaknak Pistorius egész megközelítése nem tetszik.
Boris Pistorius a Zeit Online-nak részletesen ismertette elképzeléseit. Tervei szerint a fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyen fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A férfiaknak kötelező, míg a nőknek önkéntes lenne a kérdőív visszaküldése, a vissza nem küldőket valamilyen módon szankciókkal büntetnék.
Első körben a kérdőivet kitöltők közül a legjobb 5-10 ezer fiatalt választanák ki katonai szolgálatra. A német védelmi miniszter szerint tisztán önkéntesekből is összejöhet ez a szám. Az ösztönzési rendszer elemei között ingyenes jogosítványszerzés és egyetemre való könnyebb bekerülés is szerepelhetne. Az egyéves szolgálatot választók több kedvezményben részesülnének, mint aki csak fél évet vállalna.
Azonban Boris Pistroius kijelentette, hogy amint a fizikai feltételeket megteremtik, növelni kell majd a szolgálatot teljesítendők létszámát. Egyes fiatalokat kötelezően be kell majd vonni a szolgálatba, amennyiben nem lesz elég önkéntes.
A tárcavezető szerint az igazi cél a tartalékosok számának növelése, azonban csak a már kiképzett katonákból növekedhet az állomány. A védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború rávilágított, hogy csak úgy tartható fenn hosszú ellenállás, ha újabb és újabb tartalékosokat tudnak bevetni.
Németország célul tűzte ki, hogy a Bundeswehr létszámát a jelenlegi 181 ezerről 203 ezer főre növelje 2031-re. A szociáldemokraták számára a sorkötelezettség kérdése kényes ügy, kiemelten az európai parlamenti választások előtt, ugyanis a sorkatonaság bevezetése ellen van a párt nagyobb része, köztük Olaf Scholz kancellár is.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), Németország legnagyobb ellenzéki pártja, megváltoztatta álláspontját, és megszavazta a „sorkötelezettség fokozatos visszaállítását” támogató indítványt. A német védelmi miniszter jelezte, hogy nyitott a pártok közötti együttműködésre, és kijelentette: örül, hogy a CDU hasonló úton jár, mint amin ő is dolgozik. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője, egyben a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese egy televízióműsorban szintén a sorkötelezettség németországi bevezetése mellett foglalt állást.
(Borítókép: Boris Pistorius 2023. január 19-én Berlinben, Németországban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)