Az uniós intézkedések után Kína sem lesz tétlen. Várhatóan magasabb vámot vethet ki az uniós sertéshúsra az ázsiai állam, amely évente mintegy másfél millió tonna disznóhúst importál, aminek több mint fele az öreg kontinensről érkezik. Az emelésnek több ország is vesztese lehet.
Kína magasabb vámokat vethet ki az uniós sertéshúsra. Az államilag finanszírozott kínai lap, a Global Times egy üzleti bennfentes forrására hivatkozva állítja, hogy az ország hatóságai dömpingellenes intézkedéseket vethetnek ki.
Az elmúlt időszakban ez a harmadik fenyegető jelzés, amit Kína az Európai Unió felé küld. A lehetséges intézkedés ugyanakkor nem előzmény nélküli, ugyanis az EU a kínai elektromos járművekre, valamint a chipekre is büntetővámokat vetett ki.
Kína tavaly 1,55 millió tonna sertéshúst importált, ennek valamivel több mint fele Európából érkezett a kínai állami adatok szerint. Spanyolország volt a legnagyobb beszállító az unióból 382 ezer tonnás értékesítésével.
Az Európai Unió már korábban is bevezetett különféle védővámokat kínai termékekre, de a legújabb lépések még szélesebb körűek és mélyrehatóbbak. Az új intézkedések különösen a high-tech szektor termékeit és az elektromos autókban használatos chipek importját érintik.
Az Európai Bizottság jelentése szerint ezek a chipek a kínai állami támogatások révén gyakran olcsóbban kerülnek a piacra, ami versenyhátrányba hozza az európai gyártókat. Az új szabályozások értelmében
az elektromos autókhoz szükséges kínai chipekre akár 25 százalékos importvámot is kivethetnek.
Mindezt az EU azzal indokolja, hogy a kínai állami támogatások miatt ezek a termékek mesterségesen alacsony áron kerülnek forgalomba. Emellett szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat is bevezetnek, hogy megelőzzék a dömpingáruk beáramlását az európai piacra.
A közelmúltban az EU és Kína közötti agrárkereskedelemben az enyhülés felé mutattak a jelek. Hszi Csin-ping kínai elnök franciaországi útja során beleegyezett abba, hogy megnyitja a piacot bizonyos francia sertéshústermékek exportja előtt. Olaf Scholz német kancellár áprilisi kínai útja során pedig megállapodás született arról, hogy Peking feloldja a marhahús és alma Németországból Kínába történő exportjára vonatkozó tilalmat.
További megbeszéléseket kell folytatni a sertéshúsexportról. Janusz Wojciechowski, az EU agrárügyi biztosa április végén Sanghajban
meg akarta akadályozni, hogy „a mezőgazdaság viselje a más ágazatok problémáinak költségeit”,
azaz szerette volna elérni, hogy az ágazat ne kerüljön bele a kereskedelmi konfliktusba. Azonban most úgy tűnik, hogy mégis belekeveredik.
Spanyolország lehet a legnagyobb vesztese a kínai szigorításoknak, az európai ország a tavalyi évben 28,4 millió euró értékben exportált sertéshústermékeket Kínába. Ugyanakkor még kezelni tudná a problémát, ugyanis Franciaországba ugyanebből a termékcsoportból 135 millió euró a spanyol kivitel értéke.
Magyarországot a lehetséges kínai büntetővámok szinte egyáltalán nem érintenék. Hazánk eleve többet importál, mint exportál élősertésből és sertéshúsból, emellett mezőgazdasági kivitelének döntő részét az Európai Unión belül bonyolítja le.