Bár sohasem voltak konfliktusmentesek az amerikai–ukrán kapcsolatok az orosz invázió 2022. februári kezdete óta, az elmúlt időszakban egyre feszültebb lett a helyzet. Miközben Kijev sérelmezi, hogy az Egyesült Államok nem engedélyezi az orosz területen lévő katonai célpontok elleni támadásokat, Bidenék a kijevi vezetés döntéseit kifogásolják.
A Washington Post részletes elemzést közölt az amerikai–ukrán kapcsolatokról. A szerző, Michael Birnbaum felhívta a figyelmet azokra a törésvonalakra, melyek az elmúlt időszakban keletkeztek, és feszültséget okoznak a háborúban álló ország és legfőbb támogatója között.
Cikkük 25, ukrán, európai és amerikai politikussal készült interjún alapul. A szerző szerint éles törések nyílnak Kijev és nyugati támogatói, köztük az Egyesült Államok között Ukrajna Oroszország elleni védekezése miatt.
Az ukrán vezetők egyre gyakrabban panaszkodnak amiatt, hogy Washington korlátozza az orosz támadásokra való reagálási lehetőségüket, miközben az amerikai döntéshozók még az egyre súlyosbodó háború közepette is azt követelik tőlük, hogy tegyenek többet a korrupció elleni küzdelemben. Mindeközben európai és amerikai tisztviselők azon vitatkoznak, hogy milyen stratégiát kívánnak megfordítani a csatatéren.
Bár az orosz invázió kezdete óta vannak nézeteltérések Ukrajna és a Nyugat között, Kijevtől Európán át Washingtonig mindenhol arról beszélnek, hogy az elmúlt hetekben a feszültség egyre élesebbé vált, mivel Oroszország gyorsított tempóra váltott, és elkezdte a korábban felszabadított területek visszafoglalását.
A LEGÉLESEBB NÉZETELTÉRÉS JELENLEG AZ, HOGY UKRAJNA HASZNÁLHAT-E AMERIKAI FEGYVEREKET OROSZORSZÁGI CÉLPONTOK ELLEN.
A Biden-adminisztráció szigorúan megtiltotta Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon ilyen célra, ugyanis attól tart, hogy a fegyverek működtetéséhez szükséges amerikai részvétel a háborút Washington és Moszkva közötti közvetlen konfliktussá fokozhatja. Igaz, Washingtonban jelenleg is tart ennek az elvnek a felülvizsgálata.
A kérdés a többi szövetséges országot is megosztja. Egyes NATO-országok, köztük Finnország és Kanada, szerdán határozottan szakítottak az Egyesült Államokkal. A két ország külügyminisztere nyilvánosan kijelentette, hogy soha nem akadályozták Ukrajnát abban, hogy adományozott fegyvereiket orosz földön lévő célpontok megtámadására használja. Ezzel csatlakoztak Franciaországhoz és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz, ugyanakkor Németország és Olaszország az Egyesült Államok mellé állt.
Az Oroszországot ért csapások körüli nézeteltérés azonban
csak egy példa arra, hogy Ukrajna és legfontosabb katonai támogatói között mekkora szakadék van a háború kezelése miatt.
Miközben Ukrajna harctéri pozíciója folyamatosan gyengül, Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy megenyhül a négy délkelet-ukrajnai régió elfoglalására és annektálására irányuló törekvésében. Bár amerikai tisztségviselők szerint a kongresszus által a múlt hónapban jóváhagyott, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagnak néhány héten belül enyhítenie kellett volna Ukrajna nehéz helyzetén, a várt hatás még mindig nem következett be. Ennek ellenére az ukrán vezetők nagyszabású hadműveletekbe kezdenek, miközben számos kérdésben összetűzésbe kerülnek a legnagyobb katonai támogatóikkal.
Az Egyesült Államok és sok európai nemzet megosztott Ukrajna NATO-tagsága kapcsán is, valamint abban a kérdésben, hogy a befagyasztott orosz eszközöket felhasználják-e a Kijevnek nyújtott segély finanszírozására. Ez utóbbit az Egyesült Államok és Ukrajna támogatja, az európaiak pedig nagyrészt ellenzik.
A feszült helyzetet az is jól mutatja, hogy Volodimir Zelenszkij nem zárkózott el a Joe Biden elnök elleni közvetlen támadásoktól. Az ukrán elnök Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy ha az amerikai elnök kihagyja az ukrán szervezésű békecsúcsot a jövő hónapban, amint ez valószínűsíthető, „a távollétét csak Putyin fogja megtapsolni”. A svájci találkozót az ukránok arra akarják használni, hogy széles nemzetközi támogatást biztosítsanak elképzeléseiknek.
Zelenszkij haragja azonban nem csak Washingtont érte el, kijevi források arról számoltak be, hogy az elnök az elmúlt hetekben több, Washingtonhoz nagyon közel álló magas rangú ukrán tisztviselőt is kiszorított a hatalomból. Nem úszta meg a fejmosást Antony Blinken amerikai külügyminiszter sem. Miután a hónap elején előadta a „Rockin’ in the Free World” című dalt egy kijevi bárban, ami a támogatást volt hivatott demonstrálni, sok, Zelenszkijhez közel álló ukrán tisztviselő érzéketlennek nevezte az előadást.
Egyes diplomaták szerint a kritika egy újabb próbálkozás lehet az amerikai vezetők visszaszorítására, miután Blinken a látogatását arra használta, hogy meggyőzze Ukrajnát, tegyen nagyobb erőfeszítéseket a korrupció elleni küzdelemben. Kijev úgy látja, hogy az elmúlt években számos lépést tettek ez ügyben, de ezt nem ismerik el kellőképpen Nyugaton.
Az amerikai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a kapcsolat alapvető aspektusai továbbra is erősek maradjanak, rámutatva a Washington és Kijev közötti mély munkakapcsolatra, amely magában foglalja az amerikai katonai segítségnyújtást is. Biden és Zelenszkij várhatóan a jövő hónapban találkozik Olaszországban, a tisztviselők pedig egy biztonsági megállapodáson is dolgoznak Kijevvel, amely katonai segítséget nyújt majd az elkövetkező években.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy naponta jelennek meg új repedések Ukrajna és Amerika kapcsolatában. Szerdán egy amerikai tisztviselő arról számolt be, hogy Washington aggodalmát fejezte ki Kijev felé a hagyományos légvédelmet biztosító orosz radarállomások elleni csapások miatt. A lap szerint az ilyen típusú aggodalmakat és kritikákat a Fehér Ház jellemzően arra használja, hogy jelezze Moszkvának, nem tekinti az ukrajnai háborút az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetlen harcnak.
A Zelenszkij- és a Biden-kormányzat közötti nézeteltérésnek azonban vannak haszonélvezői. Az orosz döntéshozók örömmel veszik az ilyen helyzeteket, régóta igyekeznek felerősíteni és kihasználni az Ukrajna számára nyújtott nyugati támogatásban rejlő repedéseket.
A nézeteltérések egy része természetes feszültségekből fakad, elsősorban a több mint két éve tartó háború és az ukrán halálos áldozatok folyamatosan emelkedő száma miatt. Más harcok azonban alapvetőbbnek tűnnek. Ilyen kérdés az is, hogy háború idején mennyire kell összpontosítani a korrupcióra.
„Látjuk, hogy az oroszok egyre magabiztosabbak” – mondta Edgars Rinkevics lett elnök. A politikus szerint Oroszország visszaszorításának elmulasztása végső soron az instabilitást szítja a régióban. Szerinte az oroszok minden apró provokációjára reagálni kell, mivel az oroszok „látják, hogy folytathatják”. Edgars Rinkevics nem érti, hogy az Oroszország területén lévő legitim katonai célpontok elleni ukrán támadások engedélyezése miért eszkalálná a konfliktust. „Ha van ok az aggodalomra, akkor nem hallottam az érvet” – tette hozzá.
Az ukrán vezetők szerint az amerikai korlátozások lehetővé tették a Kreml számára, hogy saját földjén erőket gyűjtsön, és – tudva, hogy Ukrajna keze meg van kötve – megtámadja Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot.
Az orosz stratégia jelenleg teljesen érthető. Megpróbálnak annyi területet elfoglalni, amennyit csak tudnak, hogy megsemmisítsék erőinket, és megtalálják a gyenge pontjainkat
– mondta Olekszandr Litvinenko magas rangú ukrán biztonsági tisztviselő, az ország Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára.
„Az amerikaiak azt gondolják, hogy el kellene kerülniük az eszkalációt Oroszországgal a kétértelműség zónáinak létrehozásával, de ez provokálja Oroszországot. Oroszországnak nagyon világos vonalakra van szüksége. A szürkezóna csak felhívás a próbálkozásra” – tette hozzá Litvinenko.
A Biden-kormányzat egyes tisztviselői szerint érthető az ukránok frusztrációja, miután hét hónapig vártak a katonai segélyek kongresszusi jóváhagyására.
Szerintük minden további késlekedés Ukrajna frontvonalainak összeomlásához vezethetett volna.
Kijev azonban továbbra is kritikusan szűkölködik a katonákban, a fegyverekben és a lőszerben.
Az idei amerikai katonai segély célja az ország frontvonalvédelmének megerősítése és a jelenleg Kijev ellenőrzése alatt álló területek megtartása, ideális esetben kimerítve az orosz erőket. Ukrajna már jelentős sikereket ért el az orosz haditengerészet visszaszorításában a Fekete-tengeren, és csapást mért a Krím félszigetre, csökkentve a Kreml azon képességét, hogy onnan fenyegesse az ukrán szárazföldet.
Nem mondom, hogy soha nincs súrlódás, miközben Oroszország teljes körű inváziójának kritikus és kihívásokkal teli nyomásával küzdünk. Partnerségünk mélysége és szélessége elegendő ahhoz, hogy kezelni tudjuk a taktikával kapcsolatos nézeteltéréseket, és stratégiai partnerként megtaláljuk a legjobb előrehaladási utat
– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Az amerikaiak úgy látják, Ukrajna a következő hónapokban jobb helyzetben lehet, mivel egyrészt új sorkatonák kiképzésével csökkenti létszámhiányát, másrészt nyugati támogatások révén modern F–16-os vadászgépei is lesznek. Az amerikai tisztviselők szerint addigra az orosz védelmi ipar is elérheti a csúcsot, így minden ok megvan azt hinni, hogy Ukrajna erősebb pozícióba kerülhet a békefeltételek előírásakor az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon.
Ez a gondolat azonban újabb szakadékot mutat Kijev és Washington között, mivel Ukrajna hallani sem akar ilyenről. Sok ukrán ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen tűzszüneti megállapodás betartásában nem lehet megbízni Putyinban.
Az ukrán tisztviselők aggódnak az orosz bombázás által Ukrajna energiahálózatában okozott károk, valamint a nyugati érdeklődés csökkenése miatt is. Néhányan pedig aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az új törvény, amely a mozgósítási korhatárt 25 évre csökkenti, nem fogja kellőképpen orvosolni a kritikus katonahiányt.
Nem építenék ki stratégiát azon az alapon, hogy egy év múlva erősebbek leszünk
– mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő.
Egy másik magas rangú ukrán tisztviselő az ország hadköteleseiről szólva azt mondta: „Nincsenek kiképezve, nincsenek motiválva, nincsenek felszerelve” – mondta.
A kudarc lehetséges költsége jelentős. A legrosszabb esetben az orosz erők áttörhetik az ukrán vonalakat, és jelentős területeket foglalhatnak el, beleértve a jelentősebb városokat is, ami arra kényszerítheti Ukrajnát, hogy nagyon gyenge feltételek mellett tárgyaljon. Ez még súlyosabb problémákat jelenthet Európának és az Egyesült Államoknak.
Az ukránok ugyanakkor azt mondják, hogy több légvédelemre van szükségük, és lehetővé kell tenni számukra, hogy csapást mérjenek Oroszországra.
Mi hiszünk magunkban, de ti nem
– mondta egy másik magas rangú ukrán tisztviselő, utalva ezzel az amerikaiakra. „Jelenleg ez a legnagyobb probléma a kapcsolatunkban” – tette hozzá.
A feszültségek egy része egyértelmű volt Blinken kijevi útja során is. A látogatás célja az volt, hogy támogató üzenetet küldjön az ukránoknak, de arra is felhívta az ukránok figyelmét, hogy többet kell tenniük a korrupció elleni küzdelemben.
Ukrajna korrupció elleni védelmének éppoly erősnek kell lennie, mint katonai védelmének
– mondta Blinken az ország jövőjéről szóló beszédében.
A kijelentés nem nyűgözte le az ukránokat. Tisztviselők arról számoltak be, hogy Zelenszkij kifejezetten dühös volt az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Washington figyelme nincs lépésben a problémával.
„Ha annyira korruptak lennénk, mint ahogy az érzékelésük mondja” – mondta Kuleba újságíróknak a Blinkennel folytatott találkozója után, akkor az olyan intézmények, mint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, „egyszerűen nem adnának nekünk pénzt”.
Amerikai tisztviselőket és néhány ukrán tisztviselőt az elmúlt hetekben az is aggodalommal töltötte el, hogy olyan reformpárti tisztviselőket rúgtak ki, akik hajlandóak voltak felvenni a harcot a korrupcióval saját minisztériumaikban, és különösen közel álltak Washingtonhoz.
Amerikai és európai tisztviselők szerint különösen riasztó volt Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes ebben a hónapban történt elbocsátása, aki az infrastruktúrára és Ukrajna újjáépítésére összpontosított.
A szerző felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező hónapok további fejleményeket hoznak. A júniusi európai parlamenti választásokon valószínűleg megerősödnek azok a szélsőjobboldali erők, amelyek szkeptikusak Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. A júliusi washingtoni NATO-csúcs pedig valószínűleg nem kínálja fel Ukrajnának azt az utat a szövetségi tagság felé, amelyre Kijev vágyik.
A háború fejleményeit szombaton is percről perce követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Az ukrán fegyveres erők 2023. április 26-án. Fotó: Scott Peterson/Getty Images)