Addig nem lehet biztonságos körülmények között újraindítani a zaporizzsjai atomerőművet, amíg háború dúl a térségben – jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Bécsben.
Rafael Grossi múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és orosz tisztségviselőkkel egyeztetett az atomerőművet érintő kérdésekről. A megbeszélésen az orosz fél jelezte a NAÜ által biztonsági okokból leállított hat reaktor újraindítására vonatkozó jövőbeli terveit.
Természetesen az a terv, hogy az atomerőművet valamikor újraindítják. Nem akarják leszerelni a létesítményt, emiatt is szükséges megvitatni a kérdést
– hivatkozott az elhangzottakra Grossi a 35 tagú NAÜ-igazgatótanács negyedéves ülésének kezdetén.
Kiemelte, hogy az újraindítás feltétele a bombázás és más katonai tevékenységek megszüntetése a régióban, majd ezt követően egy állandó külső energiaforrás biztosítása. Ehhez elmondása szerint fontos javítómunkálatok szükségesek, amelyek kivitelezését a hadműveletek idején nehezen tartja elképzelhetőnek.
Oroszország a múlt heti találkozó után kijelentette: jelenleg nem tervezik a létesítmény újraindítását.
Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatja azon tüzérségi támadások elkövetéséért, amelyekkel többször is elszakították a létesítmény elektromos vezetékekeit. A zaporizzsjai erőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalék generátorokkal működni. A reaktorokat ugyan leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnésével a nukleáris üzemanyag túlmelegszik.
Szaúd-Arábia képviselői nem kívánnak részt venni az ukrán békecsúcson Svájcban – számolt be a Bild.
A lap információi szerint az ország azért döntött így, mert Oroszország sem vesz részt a június 15. és 16. között megrendezett találkozón. A hírt azonban egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról számolt be, hogy eddig 106 ország képviselője erősítette meg, hogy ott lesz a svájci Burgenstockban megrendezett globális békecsúcson.
Öt, francia zászlóba tekert koporsót találtak Párizsban az Eiffel-torony közelében, melyeken „Francia katonák Ukrajnában” felirat volt olvasható. Az Ukrajinszka Pravda szerint a rendőrség három embert tartóztatott le a provokációval kapcsolatban.
A szombat reggel 9 óra körül elhelyezett, életnagyságú koporsók gipszet tartalmaztak. A koporsókat szállító kisteherautó sofőrjét a közelben fogták el. Azt mondta a párizsi rendőrségnek, hogy 40 eurót fizettek neki azért, hogy elvigyen két másik embert és a rakományukat. A sofőr előző este érkezett Bulgáriából.
Később további két érintett személyt vettek őrizetbe Párizsban, akik a Bercy buszpályaudvaron épp egy berlini járatra készültek felszállni. Az egyik letartóztatott ukrán, a másik pedig német állampolgár.
Az elkövetők indítéka egyelőre tisztázatlan, de a koporsók felirata egyértelműen a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló vitára utal, amelyet Franciaország kezdeményezett elsőként.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) védelmi szakértője az Oroszország által jelentett fenyegetésre hivatkozva 900 ezer németországi tartalékos katona mozgósítását szorgalmazza.
Putyin háborúra képzi a népét, és a Nyugat ellen pozicionálja őket. Ezért a lehető leggyorsabban védekezésre alkalmassá kell válnunk
– fogalmazott a német képviselő a Bild szerint.
Hozzátette: a Bundestag évek óta nem vette nyilvántartásba az aktív szolgálatból visszavonult katonákat, ezért ha csak a felét tudnák tartalékosként ismét betoborozni, a szaktudásuk nagy értéket jelentene.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!